DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én most őszintén szólva elég szomorú vagyok, és elég értetlenül állok a helyzet előtt. Dancsó képviselőtársunk itt a rendelkezésére álló utolsó négy percben még gyorsan elmondott egypár dolgot a jövő évi adótörvényekről, amelyek szerinte az ország lakosságát tovább fogják nyomorítani - nem tudom, mitől, képviselő úr.

Jövőre a reálbérek 3-4 százalékos növekedése várható a most beterjesztett adótörvények, illetőleg a már a tisztelt Ház asztalán fekvő költségvetési törvények következtében. Nem tudom, hogy ettől miért lenne nehezebb az emberek élete; nem tudom, miért lenne nehezebb a gyermeknevelés azoktól az adótörvényektől, amelyek kifejezetten a gyermeknevelési támogatásokat, a gyermeknevelés támogatását kívánják növelni azoknál a rétegeknél, ahol a gyermekneveléshez igenis komoly támogatásra van szükség. Én elhiszem, képviselő úr, hogy mindenki tud mit kezdeni pár ezer forint családi pótlékkal, de van, ahol ez zsebpénznek is kevés, és van, ahol a szó szoros értelmében az élet múlik rajta. Ez nem ugyanaz a kategória.

Önök azzal dicsekszenek, hogy visszaállították az alanyi jogú családi pótlékot 1999-ben - ez így igaz, tisztelt képviselő úr. Én akkor sem vettem igénybe, sőt, nekem a Horn-kormány idején is járt volna, mert három gyerekem van, akkor sem vettem igénybe, mert úgy gondoltam, hogy nincs szüksége az én családomnak arra, hogy pár ezer forintot a gyerekeim után fölvegyek; van, akinek nagyobb szüksége van rá. Nem értem, hogy ez a tény mitől tenné nehezebbé általában a gyermeknevelést. Valóban, nem adja oda, ahol egyébként semmi szükség nincs rá, azt a többlet pár ezer forintot, de ezzel még nem jár rosszabbul senki. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu