GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság múlt heti ülésén tárgyalta a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslatot, és azt többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.

Tegnap az adótörvények módosításánál beszéltünk róla, az idén általános elvként fogalmazódott meg, hogy próbáljunk törekedni az igazságosabb közteherviselésre. Tegnap egy hosszú vita kapcsán kialakult, hogy láthatóan a személyek adózásánál ez az elv fokozatosan megvalósul, viszont nem ez az elv érvényesül a vállalkozások adóztatásánál. Azt is tudjuk, hogy külön egy szűk területre alkotott adószabályok természetesen nem szolgálják minden esetben az egyenlő mérce elvét, de azt is látni kell, hogy a különböző adókedvezmények legalább ennyire torzítják ezt az elvet.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a pénzügyi intézmények eredményét néhány olyan intézkedés növelte az elmúlt években, amelyek állami szabályozásokkal vannak összefüggésben. Több olyan állami döntés született, amelyek lényeges többletbevételeket jelentettek a bankoknál, úgy, hogy az nem igényelt részükről lényegi teljesítménynövekedést. Nyilván az állam esetében ezek a tranzakciók többletkiadásokat is jelentettek. Ez mindenekelőtt a lakástámogatási rendszerrel függött össze, és a jegybanknál elhelyezett tartalékok után fizetett kamatok megnövekedése termelte ki ezt a pluszeredményt.

A pénzügyi intézményekkel folytatott egyeztetés után alakult ki javaslatként a kamatkülönbözettel realizált eredményadóztatás, vagyis magának a kamatkülönbözetnek az adóztatása. Az adó alanyai a pénzügyi intézmények: a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, a lízing- és faktoráló cégek. A takarékszövetkezetekre speciális szabályok vonatkoznak, tekintettel arra, hogy rájuk nézve van egy kötelező tőkefeltöltési előírás, amely alapján 2006-ban és 2007-ben el kell érniük bizonyos tőkeszintet. Azok a takarékszövetkezetek, amelyek ez alatt az érték alatt vannak, és nem fizetnek az adóévben részesedést, hanem az eredményüket a tőkefeltöltésre fordítják, mentesülnek az adó alól.

Az is elhangzott a bizottsági ülésen, hogy ez a javaslat egy átmeneti, kétéves időszakra szól, mert a gazdasági változások ebben a két évben minden bizonnyal ezt az extraprofitot, ennek körülményeit csökkenteni fogják, megszűnik az extra többletbevételt biztosító néhány elem, ami a bankok, pénzintézetek számára jelenleg kedvező. Éppen ezért ez a megoldás nem kerül beépítésre a társasági adóba, hanem külön adónemként jelenik meg, hiszen egy átmeneti jellegű külön elemről van szó, és jogtechnikailag, alkotmányjogilag is leginkább így volt kezelhető a kérdés.

Felmerült a kérdés a bizottsági ülésen, hogy ez az adó mennyire hárítható át a lakosságra. Megítélésünk szerint a piaci verseny adott körülményeit, az ezen a piacon működő szereplők számát, a pénzintézetek számát figyelembe véve nagy valószínűséggel ennek az áthárításnak komoly piaci akadályai vannak. Szerintünk az is valótlan, hogy ennek hatására a banki hitelezési gyakorlat logikája a kisbefektetőktől a nagyobb hitelnyújtások felé tolódna el. És az az állítás is valótlan, hogy Európában ne lenne ilyen adóteher. Ilyen típusú adóteher más jogtechnikai megoldással, többletadóként a pénzintézeti szférát terhelően működik például Ausztriában és Dániában.

Természetesen nem szeretnénk olyan megoldást alkalmazni, ami ezen szektoron belül aránytalanságokat okozna, és az is elhangzott a bizottsági ülésen, hogy nyitottak vagyunk minden jobbító szándékú módosításra a közös cél érdekében. Ezzel együtt a pénzügyi bizottság többsége ezt az emberek döntő többségének támogatását bíró bevételnövelést a parlamentnek elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu