DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hozzászólásomban a gazdaság, gazdasági növekedés, vállalkozásfejlesztés és a társadalmi jólét kapcsolatáról szeretnék szólni, elsősorban a gazdaság oldaláról.

Úgy gondolom, ha versenyképes országban, versenyképes gazdaságban gondolkodunk, akkor a társadalmi jólét növekedésének az alapja a gazdasági növekedés kell hogy legyen. Wiener képviselőtársam az előbb utalt rá, hogy amikor ez megfordul, tehát a reálkeresetek nagyobb ütemben nőnek, mint arra a gazdaság növekedése alapot ad, az egy nem fenntartható és rövid távú gazdasági időszakot jelenthet.

(12.40)

A vállalkozásfejlesztés területén az önök által sokat reklámozott és istenített Széchenyi-tervvel szemben a Medgyessy-kormány kidolgozta a Széchenyi vállalkozásfejlesztési programot, tehát nem szüntettük meg az önök által megkezdett folyamatot, csak átalakítottuk, sokszínűvé tettük, egy olyan piacgazdasághoz illő formát alakítottunk ki, amelyben kevesebb pénzből sokkal többeknek sokkal többféle támogatást lehet nyújtani. Ennek keretében megalkotásra került és minden állítással ellentétben igen sikeres a négylépcsős hitelprogram, a mikrohitelprogram, amely a vállalkozások kisebb összegű fejlesztéseinek megvalósítását támogatja, a Széchenyi-kártya, amely olyan kamattámogatást és éven belüli finanszírozást tesz lehetővé, amelynek nagyon jó a visszhangja, és örömmel tájékoztathatom önöket, hogy nagyon jó a visszafizetési fegyelme is, a 20 ezret meghaladó kártyából tízen aluli a fizetési késedelemben lévők száma.

Hasonlóan sikeres a midihitelprogram, amelyben a kis- és középvállalkozások 10 millió forint összegig juthatnak vállalkozásfejlesztési kedvezményes hitelhez, a gazdaság fajsúlyosabb szereplői számára pedig hitellehetőséget nyújt az európai uniós hitelprogram, amely alapvetően a technológiai felzárkózást célozza. Ezen túlmenően sokat mond az a szám, hogy ez a hitelprogram egy év alatt több mint 23 ezer vállalkozás számára biztosított kedvezményes hitelhez jutást, összességében 140 milliárd forint finanszírozási keretösszeggel.

Szeretnék pár szót szólni a pályázati rendszerről is. Biztos lesz, aki kritikával illeti, mert a kiragadott számok soha nem a teljes képet mutatják. Míg a Széchenyi-terv keretében 2001-2002-ben összesen 3200, addig a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program első évében, 2003-ban több mint 4800 pályázó jutott támogatáshoz, és 2004-ben Magyarország volt az első az Európai Unióhoz csatlakozó tíz ország közül, amely meghirdette a strukturális alapokból társfinanszírozott pályázati forrásokat a hazai vállalkozások számára. Ennek keretében 2004-ben eddig több mint 1700 pályázat kapott támogatást, és most is folyik a pályázatok elbírálása és a támogatások folyósítása.

A gazdasági növekedés és a vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülése szempontjából lényeges volt a Medgyessy-kormány 2002-es döntése az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetéséről. Ebbe a kedvezményes adózási formába 2003-ban mintegy 50 ezer vállalkozás jelentkezett be, és hogy ezeknek a tapasztalatai valószínűleg jók, az is mutatja, hogy 2004-ben további 23 ezer vállalkozás csatlakozott ehhez az egyszerűsített vállalkozási formához. Azt mondják, hogy elcsépelt információt közlök, amikor elmondom, hogy 2004-től a társasági adó kulcsát 18 százalékról 16 százalékra csökkentettük, ami, úgy gondolom, jelzés értékű, mint ahogy az is, hogy a helyi iparűzési adó 25 százalékát le lehet írni a vállalati nyereségadó-alapból.

Elhangzott frakcióvezetőjük nyitó beszédében, hogy a beruházási adókedvezménnyel kevesebben élnek. Ehhez csak egyetlen számadatot szeretnék hozzáfűzni: míg 2001-ben 83 milliárd forintot tett ki a vállalkozási adóalap-kedvezmény, addig 2003-ban ez 120 milliárd forint volt, tehát 50 százalékkal több. Ez azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások igen jó ütemben beruháznak, és élnek a beruházási adókedvezményekkel.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu