SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tehát a fejezetgazda IHM az ÁSZ helyszíni ellenőrzése során úgy nyilatkozott az egy előirányzat alá vont programokat illetően, hogy ezeket legalább a szinten tartás mértékéig fenntartja. Ezt az álláspontját a költségvetési javaslat bizottsági vitájában már nem tartotta fenn a tárca képviselője. Közölte viszont, hogy bizony az információs társadalom kiépítését szolgáló programok maradnak majd el. Hogy mely programok maradnak talpon, és melyek buknak el, azt nem tudhattuk meg. Tehát a tervezett programok felének sorsa bizonytalan.

Mennyire hatékony ez a tervezés, miniszter úr? Mondhatnám, nesze nekünk hitek, remények, tervek! Azt biztosan tudhatjuk, hogy a költségvetésből kiirtották a 2004-es költségvetésben még szereplő “informatikai fejlesztések vakok és gyengén látók számáraö, valamint “a határon túli magyarok informatikai támogatásaö című programokat. Ami viszont szintén beláthatatlan, az a megvalósítandónak ítélt programok lebonyolítására hivatott Információs Társadalom Kht. gazdálkodása. A tárca felügyelete - mondhatnám, okkal -, kézi vezérlése alatt álló társaság 2003-ban másfél milliárd forint támogatást kapott. Azért említem a 2003-as számot, mert a 2003. év zárszámadási adatai állnak rendelkezésünkre.

Ezt a pénzt szépen magára is költötte. Mire is? Ezt nemcsak én, de az Állami Számvevőszék is érdeklődéssel fürkészte eredménytelenül. Mint azt a bizottsági vitában megfogalmazta a főigazgató-helyettes asszony, nem tudni, mi mennyibe kerül, nincs meghatározva, hogy a pályázatkészítés finanszírozása milyen normatíva alapján vagy milyen költségszámítás alapján mennyiért és gazdaságosan történik-e. Ami a pénzköltést illeti, nem kisebb lendülettel költ az informatikai tortából nagyságrendjét tekintve ugyan lényegesen kisebb, de szemben az IHM-mel, töretlenül növekvő forrásokkal rendelkező Baja Ferenc vezette államtitkárság, amely csendben és alig láthatóan búvik meg a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében.

A gond ezzel az, hogy a költekezés átláthatatlansága mellett eredményessége tekintetében is észrevehetetlen. A 2003-ban 4 milliárdnyi forrással gazdálkodó államtitkárság 2004-ben 4,8 milliárdot költött, 2005-ben pedig 5 milliárd 330 milliót tervez elkölteni. Sajnos, a felfelé ívelő forrásnövekménnyel nincsenek arányban a felmutatható eredmények. A kormányzati portálon például elektronikus úton elérhető és kezdeményezhető közigazgatási eljárások számszerűségükben és minőségükben egyaránt messze elmaradnak az elvárástól. Az e-Europe pluszkezdeményezés, de a kormányprogram szerint is húsz ilyen eljárás kezdeményezését kell lehetővé tennie a kormányzati portálnak a jelenlegi héttel szemben.

Kóka János, ma már kormánytag, még a vállalati szférából küldött üzenete nem nyert meghallgatást, és az informatika világából érkező üzenetek sem érték el a felső politikai körök ingerküszöbét. De az is lehet, hogy az informatika teljesen másfajta ingereket vált ki kormányzati körökből. Nem e-Europe, nem felzárkóztatás, nem információs társadalomstratégia vagy tudásalapú társadalom jut eszükbe róla, hanem a zavarosban halászás.

Ennek folytatását jelzik előre a költségvetés tervszámai is. Mi mást jelenthet a tárca helyettes államtitkárának vélekedése, amely szerint Magyarországon az informatikai infrastruktúra és az eszközellátottság már olyan jó, hogy most már szolgáltatások vásárlására kell költeni a költségvetési pénzek meghatározó hányadát? Mindezek alapján bizton állítható, hogy ma Magyarországon a 2005. évi költségvetés parlamenti tárgyalása idején az információs társadalom ügye nem áll nyerésre.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu