DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1956. november 4-én hajnalban megindult a szovjet katonai intervenció, amely vérbe fojtotta a magyar forradalmat és szabadságharcot. Ezen a napon kiáltvány jelent meg, “Nyílt levél a magyar dolgozó néphezö címmel. Idézek ebből: “Az alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István, Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén, megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból, és kezdeményeztük a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakítását. Budapest, 1956. november 4. Apró Antal, Kádár János, Kossa István és dr. Münnich Ferenc.ö

(22.20)

A Kádár-kormány, amely a nemzetárulás bűnében fogant, kíméletlen megtorlást folytatott 33 éven keresztül a magyar társadalom ellen, saját, mindent átszövő besúgóhálózata és erőszakszervezete segítségével, idegen fegyveres erő támogató jelenlétével. Minden ígéretét megszegte. A forradalom és a szabadságharc hőseit bitófára küldte, ezreket záratott börtönbe, 200 ezren menekültek el, házat, hazát, szeretteiket hátrahagyva. A megtorlás következményei máig hatnak. Nemcsak azért, mert a bosszú a leszármazottak nemzedékét is elérte, hanem azért is, mert évtizedeken keresztül félelemben tartotta az egész magyar társadalmat.

Az áldozatokat lassan megismerhetjük, de hol vannak azok, akik a barikád másik oldalán álltak? A határt világosan meg kell húznunk az áldozatok és a vétkesek között, nem reménykedhetünk nemzeti megbékélésben. Amíg ez nem történik meg, hiába is hirdetik többen a másik oldalról, a vétkesek oldaláról ennek szükségességét. A határt nem nekünk kell meghúznunk, ezt megtette a diktatúra, mert volt, akiknek a nyakát szegte, és volt, akiknek a mellére érdemérmet akasztott.

A Kádár-kormány 1957. április 21-én kihirdette a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérem alapításáról szóló 25/1957. számú rendeletét, és ugyanezen a napon megalkotta az 1042/1957. számú kormányhatározattal az emlékérem alapszabályát is. Kik kaphatták meg ezt az emlékérmet? Idézek a jogszabályból. “Az emlékérem adományozható: a) az ellenforradalmi erők elleni harcban hősi halált halt személyeknek, b) azoknak, akik az 1956 októberében kitört ellenforradalmi felkeléssel szemben harcoltak vagy az ellenforradalom elleni fegyveres harcot irányították, c) azoknak, akik a párt-intézőbizottságok, a rendőrség, a honvédség, a tanácsok által szervezett karhatalomba 1956. december 31-ig beléptek.ö

A régi-új diktatúra egyidejűleg akasztott és kitüntetett. Ma már a halálraítéltek, bebörtönzöttek személyét ismerhetjük - de mikor ismerjük meg a kitüntetettek névsorát? Megtudhatjuk-e valaha is, kik ők, akik és akiknek a leszármazói, rokonai 33 évig büszkén viselték érdemérmüket, és élvezték a társadalom többségének ellenében a kitüntetéssel együtt járó előjogokat? A hivatkozott rendelet 6. pontja így rendelkezik: “Az emlékérem az adományozott személy halála után az örökös birtokában marad.ö Ezzel az örökséggel elszámolni az érintetteknek erkölcsi kötelessége.

A magyar kormánynak és a Magyar Szocialista Pártnak is véleményem szerint lehetősége van arra, hogy a kitüntetettek névsorát nyilvánosságra hozza, hiszen ezek egy nyilvános jogszabály alapján kerültek adományozásra. Ennek a névsornak a megismerése megítélésem szerint megkönnyíti az elszámolást ezzel a forradalmi múlttal, és tudni fogjuk, hogy kik álltak bizonyosan a barikád egyik, illetve másik oldalán. (Dr. Géczi József Alajos közbeszólása.) Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu