DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Ön két különböző dolgot említ. Az egyik az, hogy milyen eljárásjogi kérdések aktuálisak az önkormányzatoknál a bérkiegészítés kapcsán, a másik kérdés, és azt hiszem, ez a döntő, hogy hogyan alakul a közalkalmazottak keresete 2004-ben.

Nekem meggyőződésem, hogy ez az utóbbi a lényegi kérdés. A kormány ugyanis azt vállalta - ez volt a megállapodás egyébként többek között a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetekkel -, hogy miután 2002-ben és 2003-ban igen jelentős reálkereset-növekedés volt az egész közszférában, nyugodtan lehet azt is mondani, hogy példátlanul magas keresetnövekedés következett be 2002 szeptemberétől, figyelembe véve az áthúzódó hatást is, 2002-2003-ban, tehát nagyon jelentősen emelkedtek a nominálkeresetek és ezáltal a reálkeresetek, ezért tehát azt vállalta a kormány, hogy ebben az évben szinten tartja a kereseteket, a keresetek vásárlóértékét, amihez arra van szükség, hogy 6 százalékkal emelkedjenek a bruttó bérek.

Tulajdonképpen itt nem ígérgetésről van szó. Meg kell nézni, hogyan alakulnak a bérek, ezt néhány hónapon belül el lehet dönteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első félévben kétségtelenül a 6 százalékos keresetnövekedés nem valósult meg, néhány százalékponttal ettől elmaradt a keresetnövekedés. Ezért a kormány több lépcsőben keresetnövelő intézkedésekről döntött. Itt többek között a rendvédelmi dolgozók keresetkiegészítéséről hozott döntéseket a kormány, és nemrégiben döntött az egészségügyi dolgozók bizonyos csoportjának keresetemelkedéséről is.

Ennek a kormányhatározatnak a keretében a kormány arról is döntött, hogy az önkormányzatok részére olyan lehetőséget nyújt, hogy amennyiben az általuk kínált béremelési lehetőség adott, akkor ezt kiegészíti 1 százalékkal a kormány. Erre kiírta a pályázatot, és erre a jelentkezési határidő szeptember 30-a volt. Miután itt most egy napirend utáni hozzászólásról van szó, és nem írásban tette föl képviselő úr a kérdését, ezért most nem tudom megmondani, hogy hány önkormányzat pályázott. Tudomásom szerint azért meglehetősen sokan vannak, de kétségtelenül, különösen a nagyvárosi önkormányzatok közül relatíve kevesebben pályáztak.

Ugyanakkor még egyszer szeretném megemlíteni, hogy a kormánynak az volt az elhatározott szándéka, hogy a 6 százalékos keresetemelkedés megvalósuljon.

(22.50)

Nyilván ön is tudja, képviselő úr, hogy a keresetelemek közé tartozik a havi illetmény, a 13. havi illetmény és az egyéb keresetkiegészítések is, így például a jutalmak. Amennyire ismerem a kialakult helyzetet, a kisebb településeken elsősorban az illetményt emelték, a nagyobb településeken pedig inkább a keresetkiegészítés, például a jutalmazás lehetőségével éltek. Ezért mondtam azt, hogy év végére ki fog derülni, hogy a 6 százalék megvalósult-e. Még egyszer mondom, ezt vállalta a kormány, ugyanis kétféle megoldás van, vagy az illetményeket emeli, ez a táblaemelést jelenti, ezt szokták a zsargonban táblaemelésnek nevezni, amelyre az idén nem került sor, az Országgyűlés úgy döntött, hogy nem változtatja meg a közalkalmazotti törvény illetménytábláját, ezért a 6 százalékos emelést ilyen módon kell értelmezni. Ez meg fog valósulni minden bizonnyal az ágazat egészében, illetve ezen belül a legtöbb ágazatban is az eddigi ismeretek szerint, mert szeptembertől a keresetek több helyen megemelkedtek.

Azt is hozzá kell tennem, hogy az első nyolc hónapban, erről állnak rendelkezésre statisztikai adatok, a 6 százalék nem valósult meg, de ahogy mondtam, minden bizonnyal a következő hónapokban ez megvalósul, mert szeptembertől jelentős béremelésről határozott jó néhány önkormányzat.

Elnök úr, köszönöm a türelmet.

Forrás: parlament.hu