DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Olyan dologról vitatkozunk, ahol kicsit kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokról, akár az idősekről, akár pedig a gyermekekről van szó.

Az idősekre - látjuk, hogy társadalmunk elöregedő - nagyobb figyelmet kell mindenképpen fordítanunk, hiszen az ellátórendszerben a családok szétszakadása, a következő generációk szülőhelyről való elköltözése következtében szükségeltetik, hogy különböző intézményeket, nyugdíjasházakat vagy pedig időseket ápoló otthonokat hozzunk létre. Ez a költségvetés vélhetően nem fogja tudni ehhez megadni a megfelelő támogatást, és ugyanúgy évekig, illetve talán életük végéig sorban állók lehetnek az idősek. Tehát ezért mondom, hogy erre szükségünk van, és mindannyian otthonról tudjuk hozni a példákat.

A másik pedig a gyermekek és a családi adókedvezmények. Ha százalékokat látunk, akkor ezek látványosak, és ha összpénzben beszélünk, akkor megint csak milliárdról tudunk beszélni. Egy-egy családnál ennél a sokat emlegetett családipótlék-emelés, nem emelés kérdésénél sokkal fontosabb, hogy munkahelyet tudjunk teremteni, illetve munkát tudjunk adni a szülőnek, és ha munkát tudtunk adni, akkor már le tudta vonni ott a családi adókedvezményt. Tehát ezt vegyük figyelembe, hogy ő tudott tenni valamit a családjáért, és így tudta megkapni. Ma egyszerűen a létezés az, ami alanyi joggá teszi, hogy megkapja azokat a támogatásokat, amelyek nem oly mértékben növekszenek, mint amilyen mértékben az infláció értékteleníti el ezeket. Tehát ezek - hiába mondjuk, hogy adtunk valamennyivel több családi pótlékot, nem hozzák a kívánt mértékeket - igazából rosszabb helyzetbe hozzák a családokat. Ez a mi gondunk, és ez lesz az ő gondjuk is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu