SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársam! Mint minden költségvetésnek, ennek az előttünk lévőnek is vannak erényei és vannak hibái, és a mi feladatunk nyilván az, hogy az erényeit megtartva és elismerve, próbáljunk a lehetőségek határain belül segíteni a hibákon, vagy legalábbis csökkenteni azok súlyát.

Jó ebben a költségvetésben, hogy az alapját képező gazdasági prognózis reálisnak és elfogadhatónak tűnik. Főbb számai valósak, és összhangban állnak a tavasszal készített konvergenciaprogram aktualizált, korrigált számaival. Mert reálisnak tűnik, hogy jövőre 4 százalékos lesz a gazdasági növekedés; 3 százalék körüli a lakossági fogyasztás növekedése; 6-8 százalékkal nő a beruházási kedv; 10-12 százalékos export- és importdinamika lesz; 4,5 százalékos lesz az infláció - és sorolhatnám. A legtöbb makrogazdasági mutató, úgy gondolom, reálisnak tűnik, legalábbis jelen pillanatban.

Jó az is ebben a költségvetésben, hogy tisztán és egyértelműen először jelennek meg a költségvetésben kalkulálható és a költségvetésen kívüli európai uniós támogatási pénzek, EU-transzferek, átutalások, melyek szerint 2005-ben 184 milliárd forint költségvetésben megjelenő és 140 milliárd forint költségvetésen kívüli, azaz összesen 324 milliárd forintos EU-forrással számolhatunk, mely összeg mellé magunknak kell másik 90 milliárdot társfinanszírozás gyanánt biztosítani, az EU felé pedig egyidejűleg 210 milliárd forint befizetési kötelezettségünk keletkezik. Tehát mindenképpen érezhetően pozitív a szaldó.

Jó az is ebben a költségvetésben, hogy prioritásai elfogadhatóak és támogathatóak, gazdaság- és társadalompolitikai céljai pedig összhangban vannak a kormányprogrammal. Nem pusztán az állami kiadásoknak az egyszerű csökkentéséről van szó, hanem a közpénzek hatékonyabb felhasználásáról, munkahelyteremtésről, európai uniós források által támogatott fejlesztéspolitikáról, területfejlesztésről, elmaradott régiók és hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásáról, igazságosabb és fenntarthatóbb lakástámogatási rendszerről, a rászorultsági elv érvényesítéséről.

Ugyanakkor persze hiányosságai is szép számmal akadnak ennek a költségvetésnek. Én ezek közé sorolnám például, hogy túl magasan tervezettnek tűnik az áfabevétel; ez az idei évhez képest 21 százalékkal növekszik jövőre, legalábbis az elképzelés szerint, és meghaladná a 2000 milliárd forintot. De ugyanezt gondolom - persze jóval kisebb nagyságrend - az evabevételről is, amely 38 százalékkal növekedne az elképzelés szerint az idei évihez képest. Idén már megtapasztaltuk, milyen bajt okozhat, ha nem kellően megalapozott egy-egy bevételi előirányzat; jó lenne ezt jövőre elkerülni.

A szokásosnál nagyobb a tartalékok elkülönítése, és ez egyrészt tervezési bizonytalanságra utal, másrészt pedig sajnálatos módon gyengíti a parlament hatókörét az állami pénzek felhasználásában.

Meglepő és szokatlan, hogy bizonyos normatívák kipontozott összegként jelennek meg a költségvetés előttünk lévő kötetében, miáltal nehéz elképzelni, hogy ezek hatása miként van számba véve a költségvetés összesítőjében. Különösen a köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményalap esetében egy kipontozott összeg azt jelenti, hogy közel 800 ezer ember illetménye nagy tömeg, és nehéz átgondolni, hogy akkor tulajdonképpen mennyire reális az összesítőben lévő összeg.

(9.10)

Ugyancsak kevéssé elegáns, hogy ismét túlburjánzik a törvény saláta jellege. A költségvetés 112 oldalából, mármint 112 szöveges oldalából 49 oldalt foglal el más törvények módosítása, bizonyos paragrafusainak megszüntetése, illetve értelmezése. 25 más törvényt érint mindez.

Az is kétségtelen, hogy az autópálya-építések választott finanszírozási módszere, amiről itt az előbb Pokorni képviselő úr beszélt, ez az úgynevezett PPP-finanszírozás - tehát a magántőke közcélú bevonása -, későbbi évekre ütemezi át az állam kiadásait, s hogy a magántőke közcélokra történő ilyen masszív bevonása a jelen költségvetés helyzetét könnyíti, ugyanakkor a következőket pedig terheli. Mégis az autópálya-építés esetében véleményem szerint - és én most csak erről a szektorról tennék említést - erre mindenképpen szükség van, hiszen itt 50-60 éves elmaradásokat kellene behoznunk, lehetőleg minél gyorsabban és minél jobb minőségi előállításban. Ez pedig másként nem képzelhető el, mert ha mindig csak az adott költségvetési pénzből költünk erre, akkor nemhogy nem érjük el soha az általunk áhított színvonalat, hanem egyre nagyobb lesz a lemaradásunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetésnek persze vannak nyertesei és vannak vesztesei, mindig vannak nyertes és vesztes tárcák és területek. A gazdaság és közlekedés területét lefedő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium most az én becslésem szerint úgy a jó középmezőnybe tartozhat egy ilyenfajta osztályozás szerint. Az új kormányzati struktúra kialakítása két főbb ponton érinti a GKM-et: visszakerültek a tárcához a külgazdasági politikai és a külgazdaság tevékenységének irányításával összefüggő feladatok, valamint ugyanakkor elkerült a fejezettől mindaz, ami az idegenforgalommal, a turizmussal és a fogyasztóvédelmi ágazattal kapcsolatos. Ezek a főbb szerkezeti vagy szervezeti változások. Azután a megtakarítási kötelezettségek, amelyek egyébként minden tárcát érintenek, valamint az állami források helyett döntően magántőkéből történő autópálya-építés összességükben azt jelentik, hogy a GKM fejezet a tavalyi 353 milliárd forint és az ez évi 493 milliárd forintos kiadási oldalhoz képest a jövő évben 343 milliárd forinttal gazdálkodhat.

A GKM három fő prioritása továbbra is a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a beruházásösztönzés és a kkv-k fejlesztése, kedvezményes hitelhez jutásának biztosítása marad, illetve lesz.

Az előttünk lévő költségvetés - a többi tárca legtöbbjéhez hasonlóan - a GKM-et, illetve a GKM által lefedett intézményi és feladatkört is jelentős feladatátcsoportosításra, takarékossági és költségkímélő intézkedések bevezetésére készteti. Némely vonatkozásban természetesen felmerülhet a kérdés, hogy mindez vajon nem lassítja-e le vagy éppen nem hiúsítja-e meg időlegesen bizonyos tervezett, elképzelt fejlesztések megvalósítását, és miközben józan belátással érezzük, hogy itt most sajnos a karcsúsításnak van ideje, azért optimistán arra gondolunk, hogy mindez a terveinket nem fogja érdemlegesen, jelentősen lassítani.

A GKM 2005. évi leglátványosabb fejlesztései továbbra is az autópálya-építések lesznek. A múlt év decemberében meghozott törvény a forrásfinanszírozásról csak azt mondja, hogy azok költségvetési, magántőke-bevonási és európai uniós pénzekből lehetségesek, illetve ebből kell őket biztosítani. Ez a költségvetési törvény 48 milliárd forint állami pénzt és 137 milliárd forint magántőkét irányoz elő a jövő évi autópálya-építésekre, illetve ezen túl az M0-s körgyűrű keleti szakaszára, szektorára a kohéziós alaphoz nyújtottunk be pályázatot, mintegy 96 milliárd forintos értékben, és mint tegnap hallhattuk a tárca államtitkárától, a közeli napokban várható döntés ebben a kérdésben.

Vannak persze, akik nem tartják reálisnak a 137 milliárd forint magántőke bevonásának jövő évi megvalósíthatóságát. Kétségtelen, hogy ez utóbbi elképzelés igen ambiciózus, ugyanakkor nyilván az M5-ös autópálya-szerződés idén tavasszal végrehajtott igen sikeres PPP-átalakítására alapoz ez az elképzelés, hiszen tudjuk, hogy ez a projekt az EBRD-szakértők, tehát az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank szakértői szerint a legnagyobb és legalaposabban kidolgozott ilyenfajta szerződés egész Közép- és Kelet-Európában. Nem életszerűtlen tehát az az elképzelés, hogy ez a konstrukció a többi autópályára is eredményesen alkalmazható.

Sajnos egyértelműen és előreláthatóan igen kevés az az 53 milliárd forint, amit a költségvetés a vasúttársaságok személyszállítási közszolgáltatásaihoz előirányoz. Mind a tavalyi, mind az ez évi támogatáshoz képest is nominálisan is csökkent előirányzatról van szó, 57, illetve 56 milliárd után most 53 milliárd került beépítésre. A bevétellel nem fedezett, indokolt költségek egésze nem kompenzálható, aminek következtében a MÁV, valamint a GYSEV esetleg a szolgáltatások szűkítésére kényszerülhet, vagy pedig a finanszírozást a költségvetésen kívüli eszközökkel szükséges megoldani.

Nagyon szorítottnak tűnik a közútjaink, hídjaink, alagútjaink fenntartását, üzemeltetését szolgáló úgynevezett ÚFCE keret, amelyre ugyan 75 milliárd forintnyi összeg jut a költségvetés szerint, csakhogy az a baj, hogy ebből már 57 milliárd lekötött, determinált, azaz a jövő évi fejlesztésekre, karbantartásokra bizony elég kevés marad. Ilyenkor érezzük megint annak a nagy hibának a következményét, ami a '98-as Útalap-megszüntetés volt, amikor is a benzinárba beépítve automatikusan képződtek ezek az összegek és fordítódtak a közutak fenntartására, üzemeltetésére, most pedig mindig a költségvetési maradékelv alapján jut, amennyi jut. Idén ennyi jutott, és ennyi meghatározottság, determináltság után azt mondhatjuk, hogy bizony nagyon kevés új beruházásra, fenntartásra van lehetőség. Legalább azt kellene megengedni - és erre majd módosító indítvánnyal szeretnénk előállni -, hogy kötelezettségvállalási lehetősége legyen két évre előre a tárcának, különben igen nehéz helyzetbe kerülhet hazánkban a közúti közlekedés.

Évek óta jól hasznosulnak az energiafelhasználási hatékonyság javítását szolgáló pályázatok, melyek segítségével az állampolgárok főleg lakásaik fűtési és szigetelési rendszereit modernizálják, a közösség és az egyén együttes hasznára. Az elmúlt években a beérkezett pályázatok száma sok ezer volt, a program keretében történő energiahordozó-felhasználás gyakorlatilag minden energiahordozót és minden felhasználói területet érintett. A legnagyobb érdeklődés a lakosság részéről jelentkezett, a beérkezett pályázatok több mint 90 százaléka volt lakossági pályázat.

Ez évben 2,2 milliárd volt e célra rezerválva, mely év közben már 1,5 milliárdra csökkent, jövőre pedig csak 0,5 milliárd került beállításra a költségvetésbe, amely ráadásul már szintén determinált, lekötött, ezért mindenképpen módosító javaslattal kívánunk élni, hogy idén is lehessenek energiatakarékos pályázatok; a módosító ajánlatban egy újabb 0,5 milliárddal szeretnénk ebből a célból rezervációt teremteni.

(9.20)

A beruházásösztönzési előirányzat és a kis- és középvállalkozói előirányzat részleteibe idő hiányában most nem mennék bele, azonban előre is felhívnám arra a figyelmet - és ez a mai vagy holnapi vita során többször előkerülhet -, hogy a volt BÖC, most BC, vagyis a beruházásfejlesztési célelőirányzat, illetve a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló célelőirányzatok számára rendelkezésre álló összegek esetében nemcsak a tárca fejezetében szereplő összegeket kell figyelembe venni, hanem alapvetően a területfejlesztési fejezetben feltüntetett pénzeket is, amelyek az ebből a célból elnyerhető EU-támogatásokhoz szükséges társfinanszírozást tartalmazzák, és ezeknek az összegeknek mintegy kétszerese jön még az EU-tól. Tehát úgy gondoljuk, hogy különösen a beruházásösztönzés területén különösebb gondunk nem lehet az év folyamán, ez annál is inkább kedvező, mert a jelenleg előkészítés alatt álló nagyberuházói szerződések 2005. évi várható kötelezettségvállalása 9 milliárd forint támogatási szükségletet támaszt, és 2005 során a magyarországi telephelyet választó nagyberuházások további várhatóan mintegy újabb 9 milliárd forint támogatási igénnyel járnak. Ezek költségvetési szükségletének kielégítését a kormány döntése alapján az előbb említett beruházási célelőirányzat felülről történő kinyitásával kell jövőre is rendezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kár, hogy autóbusz-rekonstrukcióra a jövő évben a költségvetés jelenlegi előterjesztett állapotában nem jut költségvetési pénz. Ez azért fájdalmas, mert nyilvánvaló, ha majd esetleg 2-3 év múlva sor kerül a Volán-társaságok privatizációjára, akkor különösen hiányozni fognak ezek a most elmaradó felújítási összegek, hiszen a Volán-buszok állapota, tudjuk, hogy messze van a kívánatos szinttől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindent összefoglalóan úgy gondoljuk, hogy kisebb, esetleg nagyobb hiányosságai ellenére is - amelyeket javítani tudunk képviselői módosító indítványokkal, ahogy azt tettük tegnap az adótörvények szavazása kapcsán is - ez a költségvetés elfogadható, képviselhető, és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni fogja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu