BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A következő év és következő évek legkritikusabb, legizgalmasabb fejezete a foglalkoztatáspolitika. A Gyurcsány-kormánynak szlogen szintjén a munkahelyteremtés az egyik legkiemeltebb terület, amivel foglalkozni kíván. Valóban, ha valaki a számokat nézi, hogy hány milliárd forintot fordítanak - nem a kormány jóvoltából - például a Munkaerő-piaci Alapból képzésére, akkor meghökken, hiszen több mint 270 milliárd forint aktív és passzív eszközökre fordítható összeg jelentkezik.

Mégis mozdulatlan a magyar foglalkoztatáspolitika. Miközben Európa boldogabbik fele 75 százalék foglalkoztatottsági szintet jelöl ki magának, és ma már nem tartja elérhetetlennek, addig Magyarországon ez a szám 60 százalék alatt van tartósan, és remény sincs arra, hogy ilyen gazdaságpolitikával és ilyen foglalkoztatáspolitikával ezen számok fölé kerüljünk.

(18.30)

A verbális, a szóbeli kijelentések szintjén igen erős a munkahelyteremtés és a foglalkoztatáspolitika. Azonban ha megnézzük, hogy a családok közvélemény-kutatása szempontjából melyik a legfőbb érték, akkor ma a munkahely megteremtése, megtartása és a biztonságérzet megalapozása. Nagyon távol vagyunk ettől.

Aki arra gondol, hogy a 60 ezer plusz 10 ezer közalkalmazott és köztisztviselő, akinek most valamit felajánlanak, kiváltható a közmunkákkal, az téved. Aki nem látja a 11 ezer vasutas elbocsátásából származó feszültségeket, az nem ismeri a magyar vidék helyzetét és néhány vasutastelepülés állapotát, közérzetét. Aki néhány multinacionális cég, számszerűen körülbelül hetven termelékenységéből fakadó mutatókkal példálózva megfeledkezik a magyar kis- és középvállalkozásokról, a kedvezményekben minimális mértékben részesíti, és arra hivatkozik, hogy Magyarország a versenyképesség tekintetében jól áll, hiszen a GDP-növekedésben meghaladja a környező országokat, az igen erősen és súlyosan téved.

Minden erővel a foglalkoztatás több mint 50 százalékát jelentő magyar kis- és középvállalkozások támogatására kellene fordítani az eszközeinket. Meg kellene akadályozni, hogy évente 30 százalékkal - államtitkár úr, 30 százalékkal! - növekedjék a pályakezdő fiatalok munkanélkülisége, és úgy menjenek egyik képzésből a másikba, hogy az átképző központok évente 80 százalékkal váltják a tanítható, oktatható, képezhető szakmákat. Nincs gazdaságpolitika, nincs olyan foglalkoztatáspolitikai irányvonal, amely rövid időtávon belül ne jelentene állandóan változó célpontot.

Itt az idő, hogy a Gyurcsány-kormány betartsa az ígéreteit, nem önmaga miatt, hanem a foglalkoztatáspolitika és a munkahelyteremtés miatt. Az a 270 milliárd, amelynek nagy része passzív eszközökre fordítódik, igen komoly változtatásokat igényel.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség foglalkoztatáspolitikai munkacsoportja - ahogyan Bernáth Ildikó ezt el is mondta - arra törekszik, hogy ezek a pénzek, amelyeket a foglalkoztatók és a munkavállalók 2:1 arányban összeadtak, az aktív foglalkoztatás irányába történjenek.

Munkahelyet kell teremteni úgy is, hogy a kis- és középvállalkozókat biztassuk, bátorítsuk, a terheiket lényegesebben csökkentsük, mint ebben az előirányzatban van, a tekintetben, hogy újabb embereket tudjanak felvenni.

A foglalkoztatáspolitika fogja eldönteni a választásokat. Ez a foglalkoztatáspolitika elégtelen, az Európai Uniótól pedig jelentős mértékben lemarad. A költségvetésnek ez a legkényesebb és a leggyengébb része, bármilyen szóbeli kijelentések is hangzanak el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu