DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdaság, én azt gondolom, egy kicsit többet érdemel, hogy szót váltsunk a mai napon is, ezért engedjék meg, hogy tovább folytassam annak a kérdésnek a körüljárását, hogy mennyire hagyta magára valójában a kormányzat a gazdákat, milyen hatékonysággal működnek a különböző intézményei az agrártárcának, és azok vajon jó helyre költik-e a pénzt akkor, amikor rengeteg kiadás van az egyes intézmények mögött, másrészről viszont a feladataik ellátása, a küldetésük megvalósításának megfelelően működnek-e.

Bizony, azt kell látni, hogy rengeteg adófizetői pénz került ezen intézmények felállítására, de nézzük meg, hogy mit tapasztaltunk az elmúlt hónapokban, és vajon jövőre a költségvetés nem csak arról szól, hogy több pénz vagy kevesebb pénz kell, mert ezt láthatóan az MSZP-s képviselők nem szeretik, ha ilyeneket vetünk föl. Szerintem is itt nem az a kérdés, hogy több vagy kevesebb ezen a területen az intézményhálózat esetében, hanem kimondottan az, hogy hogyan működik, hatékonyan működik-e, támogatja-e azt a kiemelt feladatot, amire egyébként az egész Európai Unióban, valóban, az agrárium egy kiemelt európai uniós támogatási intézményrendszeren keresztül egy valóban kiemelt támogatásra lenne jogosult.

Ez különösen azért érdekes kérdés, mert bizony mind a másik huszonnégy tagállam viszont működteti ezt a rendszert, magyarul: helyzetbe hozza a gazdáit, az agrárvállalkozóit, a mezőgazdaságból élőket és a vidéken élőket. Ezzel szemben Magyarországon, ha hiányosságokat vagy rossz működést tapasztalunk ezen intézményeknél, akkor akármilyen hatékonyan gazdálkodik Kondoroson, mondjuk, egy méhészgazda, azt tökéletesen tönkreteheti egy rosszul működő agrárszabályozási rendszer és intézményrendszer.

De menjünk konkrét példára, nézzük meg az állat-egészségügyi intézményrendszernek a csődjét, amely miatt bizony már az elmúlt hónapokban kiszorult a magyar húsexport az amerikai piacokról.

(18.00)

Az amerikai döntést a magyar intézményrendszer hónapokig tartó mulasztásos tétlensége előzte meg - csak emlékeztetőül idézem föl -, majd amikor bekövetkezett a hidegzuhany, megindult a következmények bagatellizálása és a “mások is így jártakö megközelítéssel a felelősség kérdésének tussolása. Kérem államtitkár urat, ne tegye ezt, amikor reagálni fog a válaszadásában, mert sajnos a hústermelők és bizony a húsfeldolgozók továbbra is megoldatlannak látják ezt a problémát, nem látják azt a biztosítékot, hogy például egy ilyen fontos Európai Unión túli piacon a megfelelő segítséget megkapták-e. Az a válasz jelenleg, hogy nem. Márpedig ha az állat-egészségügyi rendszerünk így működik, akkor azt kell mondani, hogy minden ráköltött pénz rossz irányba működik, mert nem segíti a magyar húsexport előmozdítását, még az állami, hatósági jogkörben való feladatellátás esetében sem.

De vegyük sorra a következőt, hiszen épp az elmúlt héten tudhattuk meg azt az igen súlyos, az egész magyar mezőgazdaságot és a magyar megítélést megrázó esetet, amely az Élelmiszer-biztonsági Hivatal kapcsán vizsgázott, és kiderült, hogy bár létezik, rengeteg pénz folyik el erre is - jövőre is fog rá folyni - , bizony a feladatát nem tudja ellátni. A mindenki által ismert paprikaügyet és az ehhez kapcsolódó kérdéskört kell körüljárni, mert bizony ez messze nemcsak néhány fűszertermelőt érint - ami nem lebecsülendő, hiszen valóban egy tradicionális termékről van szó -, hanem itt már arról is szó van, hogy a húsipari termékek, a hústermékek piacát hogyan fogja érinteni, hogyan fognak azok az európai uniós, de akár csak a magyar felhasználók is viszonyulni ezekhez a Magyarországon előállított termékekhez, amelyekről kiderült, hogy nemcsak hogy az élelmiszer-biztonsági szabályokat nem tartották be, hanem kimondottan az egészségre veszélyes, mérgező anyagokat tartalmazó, mondhatnánk azt, paprikának látszó mérget forgalmaztak az országban hosszú hónapokon, illetve heteken át.

Bizony itt nem az a kérdés, hogy most gyorsan sikerül-e ezt a kérdést megoldani, hanem az, hogy ezzel szemben milyen költségvetési hozzájárulást kívánnak tenni, hogy az elszenvedett erkölcsi és anyagi károkat és persze piaci marketingkárokat ellensúlyozza majd ez a költségvetés. Ezt a kérdést teszik föl most például a szarvasi hústermelők, hogy mi lesz az ő disznóiknak a feldolgozást követően a piacokon a sorsa, mert még a saját országukban sem fogják tudni megnyugtatóan, biztonságosan, hasonlóan az eddigihez, jó hírrel eladni. Nem beszélve a csabai kolbászról is, hogy még ismertebb termékeket is mondjak.

A magyar hatóságok, ha számba vesszük a történetet, már a nyáron észlelték, hogy baj van az importpaprikával, sőt vizsgálat is indult, mégis a magyar intézményrendszer képtelen volt a feladata ellátására, képtelen volt preventív intézkedéseket megtenni a legáltalánosabban használt fűszer élelmiszer-biztonságának a biztosítására, illetve a kritériumnak nem megfelelő élelmiszer forgalmazásának megakadályozására. Az eset azt mutatja, hogy máshol azért mégiscsak működik az uniós intézményrendszer, hiszen a magyar intézményrendszer szlovén megfelelőjének tényfeltárása és bejelentése után derült ki az a skandalum, hogy a magyar élelmiszer-biztonsági intézményrendszer működése teljesen csődbe került, hiszen külföldről adták le a jelzést az európai uniós rendszerbe, hogy Magyarországon rosszul működik ez a rendszer.

Sorolhatnék jó néhány példát, az előző kétpercesben már a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az intervenciós működését is ugyanúgy sorra vettem. Csak érdemes megemlíteni a mezőgazdasági tárcának azt a megint csak tipikus Németh Imre-i hozzáállását, hogy felelősséget nem vállal semmiért, azt elhárítja. Ugyan tudjuk nagyon jól, hogy itt egy ideiglenes akkreditáció történt meg, de valójában egy ködösítés veszi körül ezt az intézményrendszert, miközben nem végezte el az intervenciós raktárak időbeni kijelölését, illetve nem teremtette meg annak a feltételét - ellentétben azzal, amit az államtitkár úr állított -, hogy valóban az európai uniós irányelvek szerint, semlegesen kellene támogatni minden magyar mezőgazdasági termelőt, aki az intervencióra szorul, ennek ellenére a tények ma azt mutatják, hogy sajnos nem működik ez a rendszer.

Ilyenkor merülhet föl az a kérdés, amit Gyurcsány Ferencnek a paprikaügyhöz kapcsolódó intézkedése jelzett. Azt a finom jelzést tette, hogy talán a mezőgazdasági tárca nem szakszerűen, semlegesen vizsgálja az ügyeket, hanem valamiféle elfogultság kapcsolódik hozzá, ezért az első lendülettel az egészségügyi tárcához rendelte át azt az intézményrendszert, ami korábban az FVM-nél volt megnevezve. Ez mutatja azt, hogy teljes bizalmi válság alakult ki az önök intézménye, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium teljes működése és szabályozási rendszerében, hiszen már a saját miniszterelnökük bizalmát is elveszítette az önök működése. Igaz, hogy ő most csak a legbotrányosabb ügyre, a paprikaügyre reagált, de legalább annyira az összes többi intézmény elfogult működése felvetődhet, és itt merülhet föl az a költségvetésben, hogy azok a milliárdok, amit a jövő évben ez az intézményrendszer fog kapni - sőt, nőtt a létszáma -, valóban jó helyen, hatékonyan és megfelelő működési rendben, megfelelő szabályozottsággal és minden magyar termelő és fogyasztó érdekében működnek-e. Ma azt kell mondanunk, hogy fenntartásaink vannak ezzel szemben, ez jelentős áttekintést kívánna.

Kérem, ne egy egyszerű kormányzati felelősségelhárítással válaszoljanak erre a felvetett kérdéscsomagra. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu