HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Az államtitkár úr szavaira szeretnék reagálni. Az államtitkár úr nagyon helyesen arra hívta fel a figyelmünket, hogy 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagjai vagyunk, és bizony nagyon nehéz különbséget tenni hazai, illetve nemzeti vállalat - nevezzük így - és egyéb indulók között, akik a versenyben, a pályázatokon indulnak. Ez tökéletesen így van.

Ezért tekinthető az elmúlt két esztendő - az új kormány megalakulása és az európai uniós tagságunk között - elherdált időnek. Az önök kormányának az lett volna a dolga, hogy folytassák azt, amit az előző kormány megkezdett, hogy a hazai kis- és középvállalkozókat - vagy nevezzük úgy, hogy nemzeti vállalatokat, hiszen vannak nagyobbak is - olyan helyzetbe, olyan kondícióba hozzák, hogy az európai uniós csatlakozást követően a versenyhelyzetük és a versenyesélyeik nőjenek, illetve legyenek olyanok, amelyek a sikert reméltetik ebben a versenyben.

Éppen tegnap volt a költségvetés részletes vitája, de sajnos az általános vitában is meg kellett állapítani, hogy az előző két esztendőben azokkal a lehetőségekkel, amelyek például a költségvetési források átcsoportosítását jelentették volna, nem éltek. És ez nemcsak azokra a cégekre vonatkozik, és nemcsak azokra a cégekre igaz, amelyek autópálya-építéssel foglalkoznak, hanem a gazdaság más szereplőire is, ezért elértük mára azt a helyzetet, hogy a magyar vállalkozók, a magyar vállalatok versenyhelyzete és versenyesélye az európai piacon meglehetősen rossz, majdnem kilátástalan. Ennek ellenére a következő esztendei költségvetésben sincs olyan elkülönített forrás vagy fokozott kormányzati akarat vagy szándék, ami tetten érhető lenne a költségvetésben, ami ezen a helyzeten kívánna javítani.

Egy nemzeti kormánytól - és mondom, önök nevezték így magukat - elvárható lenne, hogy preferálják a hazai vállalkozókat és a hazai vállalkozásokat. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu