DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Miniszter asszony expozéjában többször említette a szociális biztonságot, de magát a szociális biztonságot nem magyarázta meg, hogy mit is ért ez alatt. Azt gondolom, ki kell tekintenünk, hogy mit jelent ez az Európai Unióban, és mit is jelent a szociális biztonság Magyarországon.

Az Európai Unió külön beszél egyrészt a szociális biztonságról, és ezen kívül beszél magának a szociális ellátásnak a színvonaláról. Szociális ellátásról akkor beszél, ha az állam a különböző ellátásokkal biztosítani tudja a tisztességes, emberhez méltó megélhetés feltételeit azok számára is, akik ezeket a feltételeket legfeljebb részben képesek saját erejükből megteremteni. Aztán a szociális ellátás színvonala minden országban az adott országra vonatkozó jogszabályoktól, az ország gazdasági teherbíró képességétől, a foglalkoztatási és bérviszonyoktól, továbbá a szociális ellátással kapcsolatos politikai koncepciótól függ.

De nézzük, mit jelent ez Magyarországon! Magyarországon a Magyar Köztársaság alkotmánya rendelkezik a szociális biztonságról, amely azt mondja, hogy minden állampolgárnak joga van a szociális biztonsághoz, ami azt jelenti, hogy öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak az emberek.

De ezek után feltehető a kérdés: hol van ma Magyarországon esélyegyenlőség, amikor az állampolgárok alkotmányos jogai sérülnek? Odalett a mindennapok biztonsága, hiszen nincs biztonságban a munka, bizonytalan a keresetünk értéke, a fiatalok magukra maradtak, egyre jobban nő a fiatalok között a munkanélküliség, és a nyugdíjasok is sajnos csak abban lehetnek biztosak, hogy napról napra drágább a megélhetésük.

A kormánypártok benyújtották a szociális törvény módosítását, és arra kérték az ellenzéket, hogy támogassa a szociális törvény sürgősséggel történő módosítását. A sürgetés oka sajnálatos módon nem az volt, hogy az ellátások bővítésére vonatkozó ellátásokat már a 2005. évi költségvetési törvény előtt kívánja elfogadtatni a tisztelt Házzal a kormány, megteremtve ezzel a költségvetési fedezetet a kifizetésekhez, illetőleg a törvény bevezetéséhez. Sürgős döntéseket akkor kellene hoznunk, hogyha a rászorulók már 2005. január 1-jétől a jobb színvonalú ellátást kaphatnák e döntések hatására. Ha kaphatnák - és ezt aláhúznám, mivel a törvény sajnálatos módon nem erről szól.

A törvény tervezete, tisztelt Országgyűlés, sok-sok állami pénzzel kívánja megtámogatni, és nem az embereket, hanem a 2006. évi választáson a jelenlegi kormánypártokat. Ugyanis a segélyek, a magasabb ellátások közpénzből 2006. január 1-je után várhatóak. A segélyek nagy részét közvetlenül a választások előtt vehetik kézbe az állampolgárok, és pontosan azért, hogy érezzék az állami gondoskodást. Mi ez, ha nem szavazatvásárlás, kedves képviselőtársaim, és mindez közpénzekből?!

Tisztelt Országgyűlés! Nem 2006-tól, hanem 2005. január 1-jétől kell a költségvetésben a szükséges fedezetet biztosítani. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az önök számításai alapján terjesztette be a költségvetési törvény azon módosításait, amellyel meg kívánja teremteni az ellátások fedezetét már 2005. január 1-jétől. Ezúton kérem önöket, hogy fogadják el a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség költségvetési módosító indítványait, amelyek lehetővé teszik a szociális ellátások jobb színvonalának biztosítását.

A szociális törvényt kívánják módosítani, és azért kívánják módosítani, mert önök ígéreteik ellenére nem tudtak munkahelyeket teremteni, mert a munkabérek ismét leszakadnak az Európai Unió átlagos munkabérétől. A gazdaságélénkítés sajnálatos módon csak szóban létezik, ezért segélyeket, esetleg közmunkát kell biztosítani, de sajnos azt is csak választási kampányfogásként.

A törvény módosítása kapcsán eszembe jutott egy régi történet, amit szeretnék megosztani önökkel, talán sokan emlékeznek rá. Ványáról van szó, aki egy szamovárgyárban dolgozott. Nagyon szerette volna, hogy ha otthon neki is lenne egy saját szamovárja. Szépen, lassan, egyenként haza is vitt minden alkatrészből egyet, és megpróbálta ezeket összeszerelni. Szerelte, szerelte, szerelgette az alkatrészeket, és mint kiderült, összeállított valamit, de nem szamovárt, kedves képviselőtársaim, hanem egy tankot.

Hogy miért mondtam el mindezt, és miért mondtam el ezt a történetet? Azért, mert a szociális törvénymódosítás egyes elemei önmagukban, alkatrészenként talán megfontolásra alkalmasak - de mi lesz az összerakás eredménye? Egy romboló eszköz. Ismét csökkentjük a szociális törvénnyel a munka megbecsülését. Ismét visszajutunk oda, hogy érdemesebb segélyekből élni, mint munkát vállalni. Hogy mire alapozom ezt az állításomat?

Állításomat az időskorúak szociális járadékának esetével tudom a legszemléletesebben bizonyítani. Ezen ellátást azok kapják, akiknek a munkaviszonyuk vagy a bérük alapján nyugdíj nem jár. Sokan vannak sajnos az országban, akiknek nem jár nyugdíj, mert nem volt munkaviszonyuk, vagy nem volt megfelelő hosszúságú a munkaviszonyuk, vagy nem fizettek utánuk járulékot, vagy csak feketemunkát végeztek, vagy nem is vállaltak munkát.

(12.20)

Ezek az emberek a javaslat szerint a munkaviszony alapján megállapítható legkisebb nyugdíjnál 30 százalékkal magasabb összeget fognak kapni. Félreértés ne essék, tisztelt képviselőtársaim, nem sajnálom a nyugdíjrendszerből kiszorulóktól a támogatást, hiszen egyedül, 70 évesnél idősebb korban még magasabb jövedelemmel is nagyon nehéz megélni. Nem sajnálom, de ezt a javaslatot felháborítónak tartom, és azt is elmondom, hogy miért.

A szociális ágazatban dolgozók nagy része, akik minimálbérért mossák mások szennyesét, évtizedeken keresztül takarítják mások után a mellékhelyiségeket, tartják tisztán a magatehetetlen emberek ágyát, azok miért nem érdemelnek többet? Azok miért kapnak kevesebb nyugdíjat azoknál, akiknek nem állapítható meg nyugdíj? Miért büntetjük a munkát? Kérem, gondolkodjanak el ezen, hogy milyen üzenet lesz azok részére, akik tisztességesen ledolgozott évtizedek után 30 százalékkal kevesebb nyugdíjat fognak kapni. Mit tanítanak ezek az idős emberek az unokáiknak? Menj és keress munkát? Ugyan, dehogy, képviselőtársaim, szó nincs erről. Azt fogják mondani az idős emberek, hogy ne munkát keressenek, lebeszélik az unokájukat.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői tisztában vannak azzal, hogy az idős emberek helyzete rendkívül nehéz. A költségeik is növekednek az állapotuk romlásával. Éppen ezért azt a tisztességes megoldást javasoljuk, hogy minden 75 év feletti idős ember, függetlenül attól, hogy járadékot vagy nyugdíjat kap, függetlenül attól, hogy egyedül él vagy társával, kapja meg a nyugdíj legkisebb összegének 30 százalékát időskori jövedelempótlék címén. Kérem, gondolják meg, hogy ez a megoldás az időskor megbecsülését és az esélyegyenlőséget segíti. Kérem, gondolják meg, hogy az önök javaslata biztosan meg fog bukni az Alkotmánybíróságon, ahova fordulni fogunk akkor, ha a javaslatot eredeti szövegkörnyezetben fenntartják.

A tervezet romboló hatása abban is jelentkezni fog, hogy a szociálisan rászorulók helyzetének alapos felmérésére vonatkozó törvényi előírásokat kiveszik a tervezetből. Ezentúl Mercedesszel is mehet a rászoruló a segélyért, ha a munkabérre vonatkozó bevallások alapján rászorulónak fog minősülni. Kinek jó ez, tisztelt képviselőtársaim? A helyi rendeletek persze előírhatnak feltételeket, de a veszélyeztetett térségben nem mernek majd ilyen rendeleteket megfogalmazni, és azt hiszem, hogy ezt önök is nagyon jól tudják.

Végezetül talán örömömet fejezhetném ki, hogy a jogszabály készítői javítanának az ápolási díjjal kapcsolatos szabályozáson. Javítanának, de nem eleget. Továbbra sem tartják és nem is akarják megadni a minimálbért. Javítanak, de még mindig diszkriminálnak. Miért nem jár a nyugdíj mellett az ápolási díj, ha megadható volt a nyugdíj mellett a gyes? Miért nem jár a gyes mellett az ápolási díj azoknak, akik a gyermekük ellátása mellett beteg vagy idős családtagot is el kell hogy lássanak? Ha egy anya idős nagymamáját, aki esetleg befogadta őket, ápolja, és közben kisgyermekét is ellátja, miért nem kaphatja meg a kétféle munkáért a díjazást? Ha egy anya a súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermeke mellé vállal még gyermeket, miért szorul ki az ápolási díjból?

Sorolhatnám a kérdéseket, sajnos az időm lejárt. Azt javaslom önöknek, fontolják meg a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség által benyújtott módosító indítványokat, ugyanis, ha azokat elutasítják, akkor sajnálatos módon ezt a szociális törvénytervezetet nem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu