SISÁK IMRE JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A költségvetési bizottság a tegnapi napon tárgyalta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A többségi vélemény is megfogalmazódott; képviselőtársam valószínűleg elfeledkezett a mai ülésről.

Az egyes szociális tárgyú törvények módosítását érintően a bizottság három területre tért ki. Nevezetesen az egyik a hatáskör-telepítés változtatása; a másik a törvényjavaslat 20. §-a, amely a közgyógyellátás vonatkozásában bizonyos szabályok változtatását irányozza elő; a törvényjavaslat 38. §-ára, amely a szociális törvény 86. §-át módosítja; illetve a hatályba léptető rendelkezéseket vizsgáltuk.

A bizottsági ülésen a minisztérium képviselői a hatáskörváltozással összefüggésben konkrét válaszokat adtak a konkrét kérdésre. Mint ahogy tudjuk, a szociális törvény, az 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény vonatkozásában bizonyos pénzbeni szociális ellátásoknál a hatáskör-telepítés az önkormányzat képviselő-testületétől átkerül a jegyzőkhöz: így a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az ápolási díj bizonyos alanyi jogon járó esetei vonatkozásában, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében.

Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy a hatáskör-telepítés változtatása mennyiben szolgálja az ügyfelek érdekét. A minisztérium részéről az hangzott el, hogy ez egyértelműen az állampolgárok jogbiztonságát szolgálja. Egyetlenegy olyan konkrét indokot mondtak, amely ezen ellátási formák változása esetében ténylegesen az állampolgárok jogbiztonságát növelheti, hogy a fellebbezések esetében gyakorlatilag lerövidülhet az ügyintézési határidő, míg korábban a bíróságokhoz kerültek át ezek az ügyek. A törvény jelenlegi szabályozásának elfogadása esetén a Közigazgatási Hivatal dönt ezekben az ügyekben.

A közgyógyellátási igazolványok vonatkozásában a bizottság azt a véleményt fogalmazta meg, hogy nem indokolt a változtatás, hiszen a korábbiakban a szakbizottságokban már elhangzott, hogy a közgyógyellátás teljes rendszerét módosítani kívánja a kormányzat. Nem értjük, hogy most ebben a törvényben miért szükséges akkor egy részszempontnak a kiemelése.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás vonatkozásában szeretném megjegyezni, hogy én személy szerint pozitívan értékelem azt, hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyák esetében az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 110 százalékában lett meghatározva, illetve a gyermeküket egyedül nevelő anyák esetében a rendszeres gyermekvédelmi támogatás az öregségi nyugdíjminimum 22 százalékáról annak 30 százalékára növekszik.

Az ország teherviselő képességét és a mélyszegénység állapotába jutott családokat megvizsgálva azt gondolom, hogy ezt a pozitív módosítást nemcsak a gyermeküket egyedül nevelő anyákra, hanem az összes rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családra ki kellene terjeszteni. De úgy gondolom, hogy a fogyatékossággal élő gyermekekre mindenképpen; nem hiszem, hogy ez olyan megterhelést jelentene a költségvetés számára, amelyet egyébként ne lehetne befogadni. Ezt módosító indítványként mindenképpen be kívánjuk nyújtani.

A törvény 38. §-ával összefüggésben azt szeretném megjegyezni, hogy itt egyetlen probléma van. Mi egyébként a szociális alapellátást és a személyes gondoskodást nyújtó intézmények körét bővíthetjük, szűkíthetjük, azt viszont mindenképpen megállapíthatjuk, hogy ezen intézmények meglétének a hiánya rendkívül komoly gondokat okoz, és azt gondolom, hogy nem elegendő egyébként a szociális törvényt módosítani, ahhoz az egyes évek költségvetésében a forrásokat is biztosítani kell.

Egyetlen dologra utalnék, ezt mindig elmondom, például a 10 ezres lakosságszámot meghaladó településeknél felmérte-e már egyáltalán valaki, hogy egy idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mennyibe kerül, és hány településen van ez biztosítva.

Summa summarum: a bizottsági ülésen az ellenzék ezeket a véleményeket figyelembe véve tartózkodott a szavazásnál, nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu