DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a kérdést, ez jó alkalom arra, hogy néhány közkeletű rémhírt, pletykát, félreértést és tudatos félrevezetést el lehessen oszlatni. Szomorú vagyok egyébként, hogy a képviselő úr kérdése mindezeknek a kritériumoknak sajnálatos módon megfelel, mert tényként állít olyasmit, aminek a valóságtartalmáról önnek bizonyosan nincs - merthogy nem is lehet - információja.

A gázárakat a törvény szerint a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján állapítja meg az illetékes miniszter. Lehet, hogy ön már tudja, hogy milyen javaslatot tesz az Energia Hivatal, lehet, hogy ön már tudja, hogy milyen javaslatot fogad majd el a miniszter. Én mindezeket nem tudom.

Egyben viszont bizonyos vagyok, hogy azt a gazdaságpolitikát, azt az árpolitikát, amit az előző kormány folytatott, hogy tudniillik megpróbál nem tudomást venni az élet tényeiről, hanem szándékai szerint alakítani azt, nyilvánvalóan nem lehet folytatni. Ha a világban ötven dollár fölött vannak a kőolajárak, ez bizonyosan hat a gázárakra is. Aki ezt nem veszi tudomásul az gyerekséget mond, vagy be akarja csapni az adófizetőket, mint ahogy ez történt például a villamosenergia-árak esetében '99-2002 között, amikor az adófizetők 50 milliárdot fizettek meg az MVM veszteségén keresztül a villamosenergia-felhasználók helyett.

És így eljutunk a kérdés második részéhez; lehet, hogy ön szerint egyesek milliárdosok, lehet, hogy valóságosan is azok. Az az energiapolitika, amit önök folytattak, az adott ugyanannyi támogatást mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen volt a jövedelmi helyzete. Az a gázár-kompenzációs rendszer, ami érvényben van, a kisebb fogyasztású, alacsonyabb jövedelmű családokat kedvezményezi. Lehet, hogy ez önnek nem tetszik? Ettől még ez a helyzet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu