DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 3., illetve 5. pontjában lévő kapcsolódó módosító indítványom kapcsán a következőt kívánom megjegyezni. Már az általános vitában is üdvözöltük azt, hogy a cégbejegyezési, illetve a változásbejegyzési eljárásban a határidők jelentősen rövidülnek. A módosító indítványom, illetve módosító indítványaim arra irányulnak, hogy az eredeti rendelkezéseknek megfelelően továbbra is naptári napokban kerüljenek számításra a határidők, ne pedig - mint ahogy az előterjesztésben szerepel - munkanapokban.

Az előterjesztés indokolása tartalmazza azt, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező cégek esetében a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési határidő átlagosan 8 nap. Azt gondolom, hogy ez a 8 nap bőven belefér az előterjesztésben szereplő 20 munkanapos határidőbe, még abban az esetben is, ha csak 20 napot - mint ahogy én javaslom - tartalmazna a rendelkezés. A jogi személyiséggel rendelkező cégek esetében ez a határidő 15 nap. Azt gondolom, ez is bőven beleférne, mármint az, hogy 30 napon belül kerüljön sor ezekre, ne pedig 30 munkanapon belül, mint ahogy az eredeti előterjesztés tartalmazza.

Továbbá föl szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a hatályos magyar eljárásjogi rendelkezések általában a naptári napot tekintik a határidők számításának alapjául. Elvétve, igazán ritka esetben találkozunk naptári napokkal az eljárási törvényekben. Például a Pp. két helyen tartalmaz munkanapot, a kézbesítés, illetve a tárgyalási jegyzőkönyv elkészítése tekintetében; a Be.-ben is ritka a munkanapokban történő szabályozás, például a terhelt lakcímváltozásának bejelentése vagy az irat elvesztése, megsemmisülése, illetve az iratok megtekintése és elolvasása tekintetében találkozunk csak a munkanapban történő meghatározással; míg az Áe.-ben pusztán egy esetben fordul elő a munkanap, a kézbesítés tekintetében.

Tehát azt gondolom, hogy a magyar hagyományok mindenképpen azt predesztinálják, hogy az eljárási határidők a cégtörvényben - csakúgy, mint eddig - továbbra is naptári napokban kerüljenek meghatározásra, ne pedig munkanapokban.

(20.30)

A következő indítványom, amelyhez hozzá szeretnék szólni, ez a 10., illetve ehhez kapcsolódva a 7. pont. Ezek a rendelkezések a Pp. felülvizsgálati szabályainak módosítását tartalmazzák. Az eddigi szabályozás úgy szól, hogy kizárólag azokban az esetekben nem lehetséges a felülvizsgálat, amelyeket maga a Pp. meghatároz. Ezt a szabályozást puhítja fel az előttünk fekvő előterjesztés egy új p) pont beiktatásával, amely lehetővé teszi azt, hogy a törvényben, más törvényben meghatározott esetben is kizárt legyen a felülvizsgálat intézménye; egyúttal a vonatkozó szakasz első mondata, mármint az, hogy a felülvizsgálat kizárására csak és kizárólag a Pp.-ben meghatározott esetekben kerül sor, ez hatályát vesztené.

Azt hiszem, a jogalkalmazók munkáját megkönnyíti az, ha valóban taxatív felsorolásokat találnak, nem pedig úgynevezett áltaxatív felsorolást ennek a p) pontnak a beiktatásával. Az a probléma - erre egyébként a törvényjavaslat indokolása utal -, hogy bizonyos eljárásjogi szabályok így az anyagi jogszabályok fölé emelkednek, azt hiszem, megoldható, orvosolható lenne azzal, ha alkot az Országgyűlés olyan törvényt, amely kizárja a felülvizsgálat intézményét, egyúttal ennek a törvénynek a megalkotásával a Pp.-nek ezt a taxatív felsorolását is kibővítenénk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu