MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, Horváth János képviselő úr, az ellenzéki képviselők nem tartották általános vitára alkalmasnak, ha nem derült volna ki az előző beszédből; ellenzéki képviselőtársaim nem tartották általános vitára alkalmasnak ezt a törvénytervezetet. 11:11 volt a szavazás eredménye, ahol a kormánypárti képviselők 11-en igennel szavaztak, az ellenzéki képviselőtársak 11-en pedig nemmel. Így én a kisebbségi álláspontot próbálom meg képviselni - és elmondani, hogy mi történt a bizottságban -, azokét, akik támogattuk és általános vitára alkalmasnak tartottuk a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációról szóló törvényjavaslatot.

Elég siralmas és elkeserítő a helyzet, ami ma Magyarországon a kutatás-fejlesztés területén van. Mindenki tudja, hogy a magyar állami költségvetési túlsúly jellemzi a kutatás-fejlesztést. Az intézmények több mint 70 százaléka intézményi, költségvetési szerv, ezeknek is a 95 százaléka felsőoktatási intézmények kutatóhelyeit tartalmazza, mintegy 6 ezer fő tartozik ma a kutatás-fejlesztési gárdához.

A problémát nem is ez okozza, hanem az, hogy ennek a kutatási-fejlesztési csapatnak a kibocsátása és a magyar nemzetgazdaságra, a magyar fejlődésre gyakorolt hatása igencsak megkérdőjelezhető, hiszen ma az látszik, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei néhány tudományos publikációban szinte körül is írhatók. Vagyis a kutatás-fejlesztés nem valós hasznot hozó társadalmi tevékenység, nincs monitoring, tehát nem nézünk utána, hogy az odaköltött pénz mennyire hasznosul, nincs eredményességi követelmény állítva a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez, és igazából, valójában a vállalkozói szektorban kevés kutatás-fejlesztés valósul meg.

Éppen ezért van szükség arra, hogy ez a törvény mindazokat az anomáliákat, amelyek ma fennállnak ezen a területen, rendszerezze és megoldja. Ez a törvény azért született, hogy a magyar gazdaság versenyképessége egy jövedelemtermelő, tudásra, technológiai innovációra épülő gazdaságfejlődés legyen, amely hosszú távon fenntartható, és a magyar gazdaságnak esélyt nyújt arra, hogy ezen a ponton kitörjön. Ezért a kormánypárti képviselők igen szavazatukkal támogatták ennek a kutatás-fejlesztési törvénynek a létrejöttét.

Nem egy hosszú törvény ez, 34 paragrafusból áll, mintegy 16 oldalon, de először próbálkozik meg a magyar törvényhozás a kutatás-fejlesztés ügyében rendet csinálni, a mai kor követelményeinek megfelelő követelményrendszert állítani, ezért mi ezt támogattuk, és kérem a parlamentet is, hogy támogassa ennek a törvénynek a mielőbbi életre hozását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(18.00)

Forrás: parlament.hu