PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelentős és körültekintően előkészített törvényjavaslatként lehet röviden jellemezni azt a javaslatot, amely a bányászatról szóló törvényt módosítja. Ez a törvényjavaslat számos ponton átfogó igénnyel vezeti át a bányatörvényen a szükségessé vált módosításokat, ugyanakkor mégsem tartalmaz olyan horderejű változtatásokat, ami az ágazat szabályozásának alapvető átalakítását jelentené. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát nem a bányászati szabályozás reformját jeleníti meg, hanem a szabályozás finomítását, hatékonyabbá tételét és korszerűsítését.

(20.30)

A korszerűsítés itt elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat építésének elősegítéséhez szükséges, a szabályozás finomítása pedig az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatainak a beépítéséhez. A nemzeti fejlesztési programok, így az úthálózat fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek azok a módosítások, amelyekkel a törvényjavaslat racionalizálja és gyorsítja a hatálya alá eső engedélyezéseket, és ezáltal egyszerűbbé teszi a szükséges nyersanyagokhoz való hozzáférést, illetve a meddőhányók hasznosítását. Ebből a célból a törvényjavaslat bevezeti a készletszámítási jelentés elkészítését, ami az ismert nyersanyaglelőhelyek esetében jelentősen hatékonyabbá teszi az ásványiagyag-előfordulás feltárását. Ezenkívül a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az autópálya-földművek építéséhez a meddőhányók hasznosítása bányatelek megállapítása nélkül, illetőleg ehhez szükséges eljárások lefolytatása nélkül történhessen.

A további módosításokkal átlagosan minimum 60 nappal rövidíti le a javaslat a kutatás megkezdését megelőzően alkalmazandó hatósági eljárásokat. Külön szabályokat vezet be a törvényjavaslat a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére, illetve e tevékenységek engedélyezésére, amelyek speciális eljárással biztosítják e nyersanyagok leghatékonyabb módszerek szerinti kitermelését. A szabályozás jogharmonizációs célokat is szolgál, mivel az EU energiapolitikájának szerves részét képezik azok a törekvések, amelyek megfogalmazásra kerültek a törvénymódosításban.

A javaslat szerinti módosítások másik fő témaköre a bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosainak védelmét szolgáló és a tulajdon közérdekű korlátozása miatt további fejlesztést igénylő törvényi garanciák rendszere. E tekintetben az Alkotmánybíróság határozatainak is eleget kell tenni. Ugyanis az Alkotmánybíróság ez év februárjában hozott határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy a tulajdonosok védelmének és a velük szembeni tulajdonkorlátozás arányosságának garanciáit tegye differenciáltabbá a bányászatról szóló törvényben.

A bányászati tevékenység folytatásához közérdek fűződik, hiszen ez az ágazat jelentősen hozzájárul a lakosság energiaellátásához, illetve az egyes építőanyagok rendelkezésre állásához. E közérdek érvényesítéséhez pedig bizonyos korlátozások szükségesek, amelyek a bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosait sújtják. Ilyen korlátozások például azok a tűrési kötelezettségek, amelyek értelmében az ingatlan tulajdonosának tűrnie kell, hogy a bányavállalkozó a szükséges megfigyeléseket, méréseket elvégezze, valamint szükség szerint jeleket helyezzen el vagy vezetéket létesítsen. A hatályos bányatörvény is számos garanciát tartalmaz arra nézve, hogy a bányavállalkozó által okozott károk megtérítésre kerüljenek, valamint, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó beavatkozás során a bányavállalkozó kártalanítsa a tulajdonost. Az e rendelkezésekkel kapcsolatos beadványokat így el is utasította az Alkotmánybíróság. Néhány kérdésben megállapította viszont a garanciák hiányát, amit a törvényjavaslat módosításai orvosolnak. Ilyen kérdés egyrészt a bányatelekké nyilvánítás hatása elsősorban azokra az ingatlanokra, amelyeken később felszíni műveléssel történik az ásványi anyagok kitermelése.

Szintén ingatlantulajdonos jogainak védelmét biztosítja az a rendelkezés, amely az építés és telekalakítás korlátozása esetén egyértelművé teszi a bányavállalkozók kártalanítási kötelezettségét. A hatályos szabályozás lehetővé tette, hogy a bányavállalkozó építési és telekalakítási tilalom elrendelését kezdeményezze a bányatelken fekvő ingatlanra nézve, ehhez azonban kártalanítási kötelezettség is társul. Ugyanakkor a bányavállalkozónak ilyen tilalom elrendelése nélkül is joga volt ahhoz, hogy az adott ingatlanon építkezéshez ne járuljon hozzá, ezt pedig kártalanítás fizetése nélkül is megtehette. Az ilyen lehetséges visszaélések kizárását szolgálja a törvényjavaslat azon szabálya, amely csak kártalanítással együtt járó korlátozást tesz lehetővé, szintén szigorú határidőhöz kötve.

A jogalkalmazási tapasztalatokon alapul a jogosulatlan bányászati tevékenység szankciórendszerének a továbbfejlesztése. A hatályos szabályozás ugyan tartalmazza a bányafelügyelet megfelelő hatásköreit rögzítő rendelkezéseket, ez azonban a gyakorlatban elégtelennek bizonyult azokban az esetekben, amikor a jogosulatlan tevékenység esetei közül az ásványi nyersanyag illegális kitermelésére és eltulajdonítására is sor került. Megfelelő nyomozati jogkör hiányában a hatóságnak általában nem áll módjában ez a hatékony eszközrendszer, amely bizonyíthatta volna az eltulajdonítás tényét, az elkövető személyét és az eltulajdonított mennyiséget vagy értéket, így a tevékenységek szankcionálatlanok maradtak, és a költségvetés jelentős bányajáradék-bevételtől esett el. A törvényjavaslat módosítása ezt a problémát is kezeli, amikor az ügy büntetőjogi részének intézését tulajdonképpen a rendőrséghez mint nyomozó hatósághoz helyezi át, és rögzíti, hogy az eltulajdonítás gyanúja esetén a bányafelügyelet büntetőeljárást kezdeményez.

Tisztelt Országgyűlés! A bányászatról szóló törvény módosításait tartalmazó javaslatot képviselőcsoportunk jelentős, gondosan előkészített és magas szakmai színvonalú törvényjavaslatnak tartja. Ugyanakkor e módosítások aprólékos gonddal előkészített és a jogalkalmazás tapasztalatai alapján kiforrott szabályok, amelyekkel az ágazat működése hatékonyabbá tehető. Ezekkel a módosításokkal egyben meggyorsítható a hazai ásványi vagyonkészletek kutatása, feltárása és kitermelése, az ilyen tevékenységekbe történő befektetéseknek az ösztönzése, továbbá az ágazatnak az úthálózat fejlesztéséhez való hozzájárulása és a nyersanyagok rendelkezésre állása. Bízom benne, hogy a módosító javaslatokkal együtt egy kerek, kezelhető törvényt fogunk alkotni itt, a parlamentben.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu