DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégeink! 1990 óta, a rendszerváltás óta sok minden összetört ebben az országban. Hadd ne soroljam föl ezeket, mert jól tudják, mikre gondolok. Most arról szeretnék szólni, hogy összetört az a '90-ben még meglévő, s egészen a Fidesz-kormány hatalomra jutásáig fennálló, és minden politikai erő által osztott célkitűzés, hogy a magyar kormánynak egyfelől lehetővé kell tennie és könnyűvé kell tennie mindenkinek, aki Magyarországon akar élni, kivált a határon túli magyaroknak, hogy Magyarországon élhessenek, de lehetőleg arra kell ösztönözni a határon túl élőket, hogy szülőföldjükön tudjanak boldogulni, magyarságuknak, magyar tudatuknak megfelelően tudjanak kulturálódni, tanulni, és lehetőleg gazdagodjanak.

Amióta a Patrubány-féle kezdeményezés nyomán az ország a népszavazásra készül, a dolog nyilván alapvetően megváltozott. Én egyetlenegy dologban, nem többen, egyetlenegy dologban osztom azt a fideszes véleményt, hogy erre a mai vitára nyilvánvalóan azért kerül sor, mert az ország készül erre a népszavazásra. De ne felejtsék el, képviselőtársaim, hogy hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe! A MÁÉRT legutolsó ülésén nem volt olyan magyarországi politikai erő - beleértve a Fideszt, az MDF-et, természetesem pártomat, a Szabad Demokraták Szövetségét, a szocialistákat és az összes határon túli szervezetet -, amely ne adott volna hangot annak a sajnálatának, hogy a Patrubány Miklós - aki még a rendszerváltást megelőzően Ceauşescu újraválasztása mellett kampányolt Kolozsvárott - által kezdeményezett népszavazás veszélyes és rossz.

Csak elfeledkezünk-e, tisztelt képviselőtársaim, arról a momentumról, amikor Orbán Viktor a televízió kamerája előtt írta alá a népszavazási kezdeményezést? - ezzel küldve egy üzenetet az ország körülbelül a felének, nem tudom, hány embernek (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Több mint a felének.), hogy tessék csatlakozni, legyen népszavazás, megint jól keverjük meg ezt az ügyet. Tehát ne sajnálkozzunk azon, hogy ebben a helyzetben találtuk magunkat, hanem egyben mutassunk rá az egyik felelősre, Orbán Viktorra, aki nagymértékben felelős azért, hogy most Magyarország népszavazásra készül.

Azok közül, akik egyébként osztják a Szabad Demokraták Szövetségének az érvelését, aggódó érvelését, sokan azt mondják, hogy vajon ez a mostani kormányjavaslat nem késett-e el, mert úgy gondolják, hogy ha a kormány még a népszavazási javaslatot megelőzően tudta volna a parlament elé terjeszteni akár a szülőföldcsomagot, akár valamilyen más megoldást, akkor talán elejét lehetett volna venni ennek a népszavazásnak. Én nem osztom ezt a vélekedést. Én úgy gondolom, hogy a kormány bármikor állt volna elő egy ilyen, vagy ha tetszik, ennél még sokkal jobb javaslattal, ma Magyarország akkor is népszavazásra készülne.

Szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, legfőképpen fideszes képviselőtársaim figyelmét, akik azt állítják, hogy nincsen koncepció: de igen, van koncepció, ez a koncepció '90 óta megfogalmazásra került, követtük, és ennek a koncepciónak a lényege az, hogy nekünk abban kell támogatnunk a határon túli magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, és mindannyian abban bíztunk, hogy az Európai Unió bővülése fog megoldást hozni a fájó sebekre. Megengedem, hogy a végrehajtás mindig lehetett volna jobb, nyilván, ha több pénzt tudott volna a magyar állam áldozni a határon túli magyarságra, jobb lett volna, bár tudjuk, hogy semennyi pénz sem elegendő soha, de ha ezt mondják, hát tessék, ezt elfogadom, egyébként ebben nyilván a felelősségünk is közös lenne.

Én azért gondolom azt, hogy reménytelen dolog lett volna bármikor egy újabb koncepcióval előállni, mert egy olyan belpolitikai helyzetben, ahol csak a licitálás, az űberolás - amely legfőképpen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség politikáját jelenti -, ott bármit mondhat a másik oldal, ők biztos, hogy 19-re is mindig lapot húznak, egészen addig, míg be nem fuccsolunk mindannyian. Én úgy gondolom, hogy a populizmussal, a szemenszedett tévedésekkel szemben fellépni konszolidált politikai erőknek nagyon nehézséges.

Szegény, határon túli magyarok azt gondolják, hogy ez a vita róluk szól, akár a mai vita, akár a népszavazás vitája. Sajnos, tévednek. Ez a vita - tessék csak figyelni a Fidesz vezérszónokát - a magyar politikáról szól, arról szól, hogy ki gyűri le a másikat, és ennek alapján merem mondani, hogy bármit mondana a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZP, a Fidesz azt mondaná rá, hogy rossz, rossz, rossz, mert nyilván ránk kell szavazni, és senki másra. Elismerem, Orbán Viktor kiváló szónok, összefogásról, konszenzuskeresésről beszél, majd amikor a négy párt összeül, hogy megpróbáljon valamit kicsiholni magából - egyébként a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezésére -, akkor azzal küldi el Németh Zsoltot, hogy rúgja föl a konszenzust, ami könnyen megy, természetesen, mert a Fidesznek az álláspontja, hogy a négy parlamenti párt olyan nyilatkozatot fogadjon el, ami a Fidesz álláspontja, és senki másé. Aki ilyen koncepcióval jön el, nyilvánvalóan nem érdekelt semmifajta megállapodásban.

A Fidesztől gyakran hallani azt az álláspontot, hogy amit a határon túli szervezetek mondanak, az a magyar politikára kötelező. Én ezt elvben egyébként nem osztom, mert a Magyar Országgyűlésnek nyilván jogában áll dönteni úgy, ahogy azt jónak tartja, de vizsgáljuk meg a Fidesznek ezt az igényét. Én azt látom, hogy a Fidesz csak akkor mondja azt, hogy a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott igényt a magyar politikának kötelessége teljesíteni, amikor éppen az ő véleményüket osztják.

(17.30)

De amikor a magyar kormány véres orral visszahátrált a státustörvényből azért, mert a szomszédos országok nyomására és európai nyomásra kiderült, hogy a dolog elfogadhatatlan, majd amikor a határon túli szervezetek azt kérték a Fidesztől, hogy értsen egyet a státustörvény módosításával, akkor azt mondták, hogy nem. Akkor nem számít, hogy mit mondanak a határon túli szervezetek. (Dr. Répássy Róbert: Hol történt ilyen?)

Vagy beszéljünk a mai csomagról! A legutolsó MÁÉRT-en, amikor a kormány képviselői elmondták a koncepciójukat, hogy mit akarnak ezzel a Szülőföld Alappal elérni, az összes határon túli szervezet azt mondta, hogy tetszik, hogy érdekes, nézzük meg, miben áll, nézzük meg a részleteket, de tetszik. Mit mond a Fidesz? Azt mondja a Fidesz, hogy vonja vissza, rossz az egész, nem kell nekünk. (Németh Zsolt: Egyeztessünk!) Mert most éppen nem ők terjesztették elő, hanem éppenséggel a kormány terjesztette elő, a határon túli szervezeteknek tetszik - de most nem követik ám őket! Hanem most azt mondják, hogy vonja vissza a kormány, és sutba vele. (Dr. Répássy Róbert: Tetszik a határon túli szervezeteknek?)

Tisztelt Országgyűlés! Hát egy füllentésözönnel állunk szemben ebben az egész vitában. (Dr. Répássy Róbert: Így van! Úgyhogy hagyd is abba! - Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Szeretném önöknek felmutatni Orbán Viktor levelét a fiatal választókhoz. Van benne egy csomó érdekes, szép gondolat, egypárral nehéz is vitatkozni. Csak hogy azok, akik a magyar politikát kicsit figyelik, tudják, hogy miről van szó, fölolvasok belőle egy mondatot. “Kezdeményeztük 2000-ben - mármint a Fidesz - a sorkatonaság megszüntetését és hivatásos haderő felállítását.ö (Derültség az MSZP soraiban. - Dr. Répássy Róbert: Megszavaztuk!) Hát most ennyire hogyan lehet hülyének nézni egy országot?! (Németh Zsolt: Moderáld magad!) Pár napja szavazták le a kormány javaslatát, majd megnézték a közvélemény-kutatásokat, és aztán korrigáltak, de amikor a Szabad Demokraták Szövetsége előállt ezzel a javaslattal, egybehangzóan harsogták, hogy erről szó sem lehet. (Dr. Répássy Róbert: Ugyan már!) Tessék megkérdezni Simicskó Istvánt! És most azt állítják, hogy ők kezdeményezték. Egy ilyen világos hazugság, ebben könnyű őket elkapni; de tessék végiggondolni a többit, hogy mik vannak még ebben az iratban, amelyek, hát..., nem felelnek meg. (Dr. Répássy Róbert: És melyik az, amelyikkel egyetértesz benne?)

Tisztelt Országgyűlés! Azt hallottuk Németh Zsolttól az imént, hogy a kormány azt hazudja, hogy 800 ezren települnek Magyarországra. Megmondom őszintén, hogy én nem tudom, hányan települnek Magyarországra. Azonban olvasom, hogy Orbán Viktor 2001. június 7-én - igaz, miniszterelnökként - az amerikai kereskedelmi kamara ebédjén mit mondott, idézem: “Ha fenn akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez 10 millió magyar nem elég. A soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert - néhány millió embert! - munkaerőként a szomszédos országokból. (Dr. Répássy Róbert: Ötven év alatt, igen!) Tehát mi nem 10, hanem 14 milliós munkaerő-kapacitással rendelkezünk.ö Ez mindjárt megvilágítja Duray Miklós úrnak a minap tett kijelentését, aki azt mondta, hogy aki 800 ezer áttelepülőről beszél, az vagy nem normális, vagy csak gazember.

Megmondom önöknek őszintén, én nem fogalmaznék ennyire durván (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Eddig se tetted! - Derültség a Fidesz soraiban.), bár nem akarom cáfolni Duray Miklós kijelentését, nekem jobban tetszik Debreczeni József megfogalmazása. Önök tudják, Debreczeni Józsefet nem lehet azzal vádolni, hogy a kormány bármelyik pártjának a szekértolója lenne (Dr. Répássy Róbert: Ááá, nem!), ő úgy fogalmaz: “Orbán Viktort valaha államférfinek hittem, ma inkább politikai hazárdőrnek tekintem.ö - mondja Debreczeni József. (Dr. Répássy Róbert: És te mi vagy? Te meg pojáca vagy!)

Tisztelt Országgyűlés! Amikor pénzről beszélünk, úgy gondolom, hogy túlzás van mind a két oldalon. A 800 milliárdot is túlzásnak tartom, azt, hogy ingyen van, azt is túlzásnak tartom. Úgy gondolom, hogy erről lehetne őszintén, világosan eszmét cserélni. (Németh Zsolt: Veled nem, Matyi!) Aztán azt mondom, hogy ne ennek alapján döntsenek az emberek, hanem ki-ki tudja mérlegelni, hogy neki megéri-e vagy nem, és remélem, hogy egy ilyen fontos kérdésben nem egyszerűen a pénz lesz a meghatározó. Nem tudom, észrevették-e, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, még amikor a nem mellett érvel is, nem a pénz mellett érvel elsősorban.

Azt kérdezi Hargitai képviselő úr... (Németh Zsolt: A választójoggal szoktál érvelni, Mátyás!) - én Németh Zsolt képviselő úr beszédébe nem kiabáltam bele -, Hargitai képviselő úr azt kérdezte, hogy van-e vízió. Sőt azt állította, hogy nincs vízió. Válaszolnék neki, hogy de igen, képviselő úr, van egy vízió, ez pedig az Európai Unió. Mert, tisztelt képviselőtársaim, ha egyetértés van abban, hogy Trianon igazi traumája abban áll, hogy magyarok és magyarok közé egy határvonalat húztak határőrökkel, vámosokkal, amin nehéz volt átmenni, akkor egy cél állhat előttünk, mégpedig az, hogy ezt a határt végre lebontsuk.

Hadd mondjak önöknek egy példát. Itt van Elzász. Frunda szenátor úrral gyakran járunk ott Strasbourgban. Elzász sokáig a németeké volt, most a franciáké. De megmondom önöknek, a kutyát nem érdekli most már, hogy a határ hol húzódik, merthogy nincsen határ, Elzászban németek, franciák együtt élnek, jóban vannak. Ha akarnak, franciául szólalnak meg, ha akarnak, németül, az angolt kevésbé javaslom, de megszűnt ez a határmizéria, ami megosztást Trianon hozott közöttünk.

Tisztában vagyok azzal, hogy az Európai Unió bővítése egyelőre nem terjedhet ki Ukrajnára és Szerbiára. Tehát fokozott a felelősségünk, hogy az Európai Unió bővítése mellett hogyan gondoskodunk azokról a magyarokról, akik Kárpátalján és a Vajdaságban élnek. Most nem az állampolgárság erre a megoldás, megítélésünk szerint, hanem vízumrezsimek, hosszú távra szólók, ingyenesek. Ha kell, magyar kapukat még lehet nyitni a határon, hogy azok a magyarok, akik ott élnek, és nem tagjai az Európai Uniónak, úgy tudjanak átjönni a magyar rokonaikhoz, barátaikhoz vagy dolgozni, hogy az a lehető legkönnyebb legyen számukra.

Úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy az állampolgárság alapvetően egy megosztó intézmény, különbséget tesz európai és európai polgár között. Nem véletlenül fogalmaz úgy az Európai Unió alkotmánya, hogy minden európai uniós tagállam állampolgára egyben uniós polgár is, és ezt szeretném elérni a Kárpát-medence minden magyarjának.

Tisztelt Országgyűlés! Egy percem maradt arra, hogy magáról a javaslatról beszéljek, amely nemzetpolgárságról és Szülőföld Alapról szól. Hogy a kormány hogyan fogja megoldani ennek a nemzetpolgárságnak a kérdését, megmondom őszintén, fogalmam sincs. Én úgy gondolom, hogy az, hogy valaki milyen nemzethez tartozik, ez az emberek szívében lakozik. Nem gondolom, hogy bármely dokumentummal ezt meg lehet oldani. De ha a Szülőföld Alap tényleg ahhoz fogja hozzásegíteni a határon túli szervezeteket és a határon túli magyarokat, hogy abban tudjanak összefogni, hogy az ott élő magyarok az eddiginél jobban tudjanak élni - és most nemcsak a szó anyagi, hanem széles értelmében veszem -, akkor úgy vélem, hogy ez a Szülőföld Alap hozzájárulhat ahhoz, hogy azt a célt, amelyet 1990-ben még mindannyian osztottunk, teljesíteni is tudjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu