DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Elnök Úr! Képviselőtársaim! A végén kezdem. Nyul István kollégámat arra kérem, hogy nézze át a praxistörvény vitáját, és rögzítse azt, hogy az Alkotmánybíróság tételesen éppen a praxistörvényt nevesítve a status quo fennmaradását mondta ki. Elnézést kérek, de ha valaki nem tud olvasni az nagy baj. A nem szavazatot kell megmagyarázni, amit annak idején többek között az MSZP képviselői tettek.

Számomra tiszta - s itt Gémesi képviselőtársamhoz csatlakozom kicsit -, hogy közmegegyezéssel meg kell hozni az összes döntést. Számomra az a szomorú, hogy 2003 őszétől világos a helyzet, hogy népszavazás lesz, ott lehet igent vagy nemet mondani, és az igennek vagy nemnek megfelelően dönteni, de a népakaratot figyelmen kívül hagyni nem lehet. Nem az utolsó hetekben kell kapkodva összevissza beszélni és befolyásolni az embereket. Sokkal korábban kellett volna felkészülni, és a szavazók elé tárni egy megoldási módot.

Kárpáti képviselő asszonynak mondom: valóban tizenhárom, mert tizenhármat soroltam fel a huszonegyből. Azt nem mondtam, hogy oda csak egy mentő került, de örültem, hogy Vámosmikolára került egy mentő; esetleg kellene nekik mondani, nem volt jó, hogy oda került.

(13.00)

A harmadik dolog - Szabó képviselőtársamnak -, hogy igen, demokrácia van, és ezért a Fidesz ne mondjon igent. Kérem, egy nem parlamenti képviselő kormánytag ott, a pénzügyminiszter helyén ne mondjon nemet! Politikai pártok mondhatnak igent, nemet, a képviselőjük is, egy köztisztviselő pedig nem. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Úgyhogy az a kérésem, hogy a köztisztviselők ne ismételjék ezt többet. Mi megtehetjük, hogyha két igen segít ezen az országon. (Kovács Tibor: És mi a helyzet az egyházakkal?)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban. - Ágota Gábor: Igen, ők mondhatnak, mert őket nem a nép választja!)

Forrás: parlament.hu