DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ma demokráciáról, üzletről, szolidaritásról beszéltünk. A demokrácia ügyében két dolog zavarta a kormányzó pártokat, az Alkotmánybíróság döntése (Dr. Szabó Zoltán: Egyikben sem nyilatkoztak!), hiszen a kisebbségi véleményt tekintették mérvadónak. Ha ezt a jogelvet akarják folytatni, tegyenek egy javaslatot, és teszünk egy lépést a káosz felé.

A másik dolog a népszavazás, mint olyan, a közvetlen demokrácia része. Ha ez sem tetszik önöknek, tegyenek javaslatot, hogy vegyük ki ezt a passzust az alkotmányból.

Azt gondolom, aki elmegy szavazni, három kérdésben gondolkodhat: szükség van-e arra, hogy többet fizessen, és megengedi-e az anyagi helyzete? Azt támogatja-e, hogy a kormány felelőssége csökkenjen? - mert valahol üzlet felé mozdulunk. Hozzájárul-e ahhoz, hogy a nagyapja, apja saját pénzéből épült rendszerek eladásra kerüljenek? Kérem, ez a három kérdés.

Azt gondolom, az igen döntés azért kell, hogy tényleg kikényszerítődjön az, amit Schvarcz képviselőtársam mondott, hogy elinduljon a politikai elit afelé, hogy egy XXI. századi egészségügyet teremtsünk meg. Felhívnám a figyelmet, hogy novemberben Norvégia, egy nem szegény skandináv ország döntött úgy, hogy elindul visszafelé, és úgy integrálja az egészségügyét, hogy a közszolgálatokat állami kontroll alá teszi. (Gőgös Zoltán: Ha annyi olajunk lenne, mi is azt csinálnánk!) Azt hiszem, ez egy átgondolandó kérdés, ha Norvégia foglalkozik ilyennel.

Azt szeretném még elmondani képviselőtársaimnak, hogy két igennel kell szavazni. (Dr. Szabó Zoltán: Nem kell, legfeljebb lehet!) A második igenünket azért kell szavazni, mert az életminőségünk első eleme a valahova tartozás, családhoz, kis közösséghez meg valahol egy nemzethez. Mind a kettő valahol összefügg, két igennel segítsük elő azt, hogy előrelépés legyen egy nyolcvanéves és egy több mint tizenöt éves megoldatlan kérdésben. Úgyhogy én a két igenben bízom.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu