DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kedves határon túli magyar Barátaink! A Magyar Köztársaság felelős politikai pártjai, kormányai, polgárai időről időre szembetalálják magukat a magyarság legutóbbi száz évének megpróbáltatásokkal teli történelmének máig megoldatlan és feldolgozatlan következményeivel. A magyar nemzet és a magyar állam polgárai és határai szellemileg igen, fizikailag azonban nem esnek egybe. Ezt a tényt általában traumaként élik meg, éljük meg mi, a magyar nemzet tagjai.

A történelem úgy hozta, a magyar nemzet tagjai ma különböző államokban élnek. Hosszú, régen megkezdődött folyamatok vezettek ide, saját hibáink és tévedéseink, mások önzése és érzéketlensége egyaránt kimutatható abban, hogy a magyarság a világban szétszórtan - csak a Kárpát-medencében nyolc állam polgáraiként élve - őrzi és hagyományozza nemzedékről nemzedékre tovább nyelvét és kultúráját.

A Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarokért is felelősséggel tartozik. Feladata ezért segíteni a szülőföldön történő boldogulást, támogatni a magyar kultúra és identitás megőrzését. A felelősség egyben azt is jelenti, hogy nemet mondunk a másodrendű állampolgárságra, mint ahogy nemet mondunk a magyar adófizetők terheinek felesleges és igazságtalan növelésére is.

Ennek jegyében terjesztjük ma önök elé a szülőföld-programcsomagot. Különböző államokban élünk, de egy nemzethez tartozunk. A francia forradalom óta az államot és polgárait a nemzeti kötődésnél erősebb kötelékek kötik egymáshoz. A mindenkit egyaránt megillető állampolgári jogok és a mindenkire egyaránt érvényes kötelezettségek biztosították a több nemzetiségű államok nemzetállammá való átalakulásához szükséges kohéziót és hajtóerőt.

Európa azonban jó ütemben halad a szigorú nemzetállami keretek oldásának útján. Az alapvető szabadságjogok feltétlen érvényesítése, a belső államhatárok légiesítése, a szubszidiaritás és a regionalizmus elvének tiszteletben tartása új dimenziókat ad a különböző államokban élő népcsoportok együttműködési szándékainak.

A Magyar Köztársaság a magyar nemzet tagjai iránt az alkotmányban vállalt felelősségét megtartva vált az Európai Unió tagjává. Ez az elkötelezettség vezette az Európai Unió alkotmányos szerződésének részévé tett, a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságát kimondó javaslatának benyújtásakor. Magyarország európai uniós csatlakozása, az integrációs folyamat térségünk egészét érintő kibontakozása kedvező módon változtatja meg a magyarság boldogulásának feltételeit. Soha nem látott történelmi lehetőséget teremt a magyar nemzet határok nélküli békés újraegyesítéséhez.

(15.40)

Ha ez így van, eljött az idő a magyarságot alkotó nemzetpolgárok fogalmának, jogainak és egymás iránti kötelezettségeinek meghatározására. Az önként vállalt nemzetpolgárság az egész magyar nemzetért érzett felelősségből, a gondoskodás kötelezettségéből fakad. Magyar nemzetpolgár az, aki, éljen bármely államban, magát magyar nemzetiségűnek vallja, és akiért a magyar állam felelősséget visel, a szülőföldön való boldogulását támogatja.

Különböző államokban élünk, de egy nemzethez tartozunk. Be kell látnunk, hogy állam és nemzet a XXI. század elején az uniós keretek ellenére sem illeszthető még egybe, nem hozható közös nevezőre. Európában nem is lehet senkinek sem érdeke, hogy súlyos konfliktusok árán létrehozható, tényleges nemzetállamok alakuljanak ki, hiszen Európában tiszta nemzetállamok, tömeges migráció, asszimiláció, illetve súlyos nemzetközi konfliktusok nélkül nem alakíthatók ki.

A mai magyar kulturális nemzeti közösséghez különböző jogállású, illetve a magyar nemzethez különböző mértékben kötődő csoportok sorolhatók. Az első csoportot alkotják a magyarországi magyarok, akik más határon túli magyarokhoz viszonyítva stabil gazdasági, szociális körülmények, a magyar nyelv és kultúra gyakorlása tekintetében mondhatni: zavartalan körülmények között élnek.

A második csoportot alkotják a hét szomszédos országban élő, magyar kisebbségi közösségekhez tartozók. Jogi státusuk ma és alighanem a következő években is országonként változik. A szlovéniai és horvátországi kulturális és részben területi autonómia mellett a vajdasági, jelenleg még igencsak vérszegény kulturális autonómia, a szlovákiai magyar többségű települések természetes, de eszköz- és joghézagos helyi autonómiája, a tartományi és települési szinten is a központi kormányzat belátására bízott kárpátaljai, illetve a mindenkori magyar-román viszonynak alárendelt romániai magyar közösségeket alkotó, 2,5 millió nemzettársunk sokféle kapcsolatban áll Magyarországgal: nyelvi, kulturális, nemzeti identitások, kötődések, rokoni, munkaerő-piaci és más kapcsolódások, a gazdasági, megélhetési feltételek vagy akár a szülőföldi érzelmi szálak elsősorban Magyarországhoz kötik a kisebbségi magyarokat. A szomszéd országokban élők pozícióját, jogi lehetőségeit tovább bonyolítja a régió négy országának EU-tagsága, Románia és Horvátország esetleges taggá válása, Szerbia és Ukrajna tartós kívülmaradása.

A jelenlegi és a majdani EU-kisebbségek számára az utazási, kapcsolattartási lehetőségek rendkívüli mértékben bővülnek, két- és többnyelvűségük révén haszonélvezői lehetnek ennek a folyamatnak. Nehéz helyzetben maradhatnak azonban a bővítésből kimaradó államok magyar kisebbségei. Nem véletlen, hogy 2003-ban a kettős állampolgárság követelése éppen a Vajdaságban és Kárpátalján talált ekkora visszhangra.

A harmadik csoportba sorolhatók, és alapvetően más helyzetűek azok a magyarok, akik a nyugat-európai és a tengerentúli diaszpórákban élnek, akiknek jelentős része soha nem is rendelkezett magyar állampolgársággal, mert erdélyi, vajdasági, felvidéki vagy más születésű. Ők azok, akiknek a nemzeti kötődésében a nyelvi és kulturális elemeknek, illetőleg a rokoni kapcsolatoknak van a legnagyobb jelentősége.

A realitások figyelembevétele minden felelős döntés alapja. A világban élő magyarság megmaradásának és boldogulásának nincs könnyű receptje. De az bizonyos, hogy tudunk, és lehet tenni ennek érdekében anélkül is, hogy előre ki nem számítható veszélyeknek tennénk ki a magyarság közösségeit és a velük nemzeti alapon szolidáris magyarországi polgárokat: a szülőföld elnéptelenítésével, a közösségek meggyengítésével, nemzetközi és államközi feszültségek keltésével.

A mi felelősségünk egy és oszthatatlan: a nemzet erősítését, nem pedig gyengítését kell célul tűznünk. Különböző államokban élünk, egy nemzethez tartozunk. A kormány meggyőződése, hogy az együttműködő, egymás iránt felelősséget vállaló nemzetek Európájában az állampolgársági kötelékekkel együtt jól megférnek a nemzetpolgársági kötelékek, melyek a szellemi gazdagság, az anyagi gyarapodás mással nem helyettesíthető forrásai. A nemzetpolgárok jogai közül kiemelkednek a magyar nyelv és kultúra ápolásához kapcsolódó jogok. Ennek az örökségnek a megőrzésére és ápolására minden nemzetpolgár számára lehetőséget kell biztosítani.

A kormány kezdeményezi, hogy egymilliárd forint kezdőtőkével jöjjön létre a Szülőföld Alap, melynek kedvezményezettjei a szomszédos államokban élő magyar nemzetpolgárok, illetve intézményeik. A T/12725. számon önök elé terjesztett törvényjavaslat a Szülőföld Alap életre segítését célozza. A létrejövő alap a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartását elősegítő programok megvalósítását szolgálja.

(15.50)

Az előttünk fekvő törvénytervezet elfogadásával létrejövő alap a határon túli magyarság számára értékes és komoly támogatások nyújtását teszi lehetővé a Magyar Köztársasággal közvetlenül szomszédos hét országban. Az ezen államokban élő, magukat magyarnak valló személyek, illetve a törvényben megfogalmazott célok megvalósításában szerepet vállaló más személyek, valamint olyan szervezetek és végül, de nem utolsósorban önkormányzatok kaphatnak majd ezen alapból támogatást, melyek székhelye Magyarországon vagy valamely szomszédos ország területén van.

A törvény megteremti az össznemzeti, társadalmi méretű szolidaritás önkéntes befizetésekben és adományokban megnyilvánuló kifejezésének lehetőségét állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve székhelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. Ezenkívül a Magyar Köztársaság költségvetése az adományoknak megfelelő összegű hozzáadott forrásokat is biztosít majd az alapnak a 2006. évtől. Végül a törvény annak a lehetőségét is megteremti majd, hogy az alap rendeltetésével összhangban lévő támogatást adjon a magyar állam. E legutóbbi jogcímen a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatban benyújtott módosító indítvány, amelyet a kormány támogat, egymilliárd forintot bocsát az alap rendelkezésére. A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Szülőföld Alap javára történő önkéntes befizetései a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott adománynak fognak minősülni. Ennek megfelelően a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt kedvezményezettség érvényesíthető majd.

Az alapból nyújtható támogatások köre magánszemélyek esetében a következő lenne: nevelési, oktatási, képzési, továbbképzési támogatások, továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás, felsőoktatási ösztöndíj nyújtása, valamint szociális jellegű juttatások, illetve a kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével kapcsolatban nyújtott támogatás. Ezenkívül köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végző intézmények, kulturális, tömegtájékoztatási, egyházi, szociális és egészségügyi szervezetek kaphatnának támogatást. Különféle külhoni vállalkozások fejlesztése is fontos része lenne az alap céljainak. Végül pedig önkormányzatoknak, például határ menti, interregionális programokra lenne nyújtható támogatás.

A Szülőföld Alap működésében, illetve az adható támogatások meghatározásában két fontos testület kap szerepet. A tanács az egyik, mely elvi irányítást gyakorol. A tanácsban az átfogó iránymutatás történik, az általános kérdéseket, valamint a támogatás nyújtásának stratégiai jelentőségű döntéseit hozzák majd meg a tagok. A kollégiumokban pedig majd a rendelkezésre álló források felhasználásának meghatározása történik. Így e testület hatáskörébe tartoznak a konkrét pályázatok tárgyainak meghatározása és kiírása, a támogatási döntések meghozatala.

Az alap működését tekintve a nyilvánosság és a pályázati úton történő támogatáselosztás alapelvként érvényesülnek majd. A pályázati elv, a saját forrásokra épülés, új típusú projektek támogatása az alap működésének fontos, sajátos jellemzőjét jelentik, bizonyos tartalmi párhuzamosságok mellett többletforrást és eltérő módszert jelentenek az eddig alkalmazott támogatások mellett.

Az alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja, minden, a köz érdeklődésére is számot tartó információ tárházaként. Ezen a honlapon kell majd közzétenni a tanács és a kollégiumok döntéseit. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az alap és kezelőszervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a tanács és a kollégiumok tagjainak nevét. Az átláthatóság tehát alapkövetelmény lesz a Szülőföld Alappal szemben is.

Azért, hogy minél hamarabb elkezdődhessen e nemes küldetés, a tanács a törvény elfogadását követő 90 napon belül meg kell hogy kezdje működését. A határon túli magyarság egészére kiterjedő, átfogó törvény megalkotása pedig távlati jogalkotási elvárásként is megjelölhető, kívánatos cél volna. A Szülőföld Alappal, annak céljaival a határon túli magyarok szervezetei is egyetértettek. Úgy gondolom, kell hogy legyenek olyan össznemzeti, közös ügyek, melyek esetében felül lehet emelkedni a pártpolitikai kötődéseken, csatározásokon. A Szülőföld Alap és általában a határon túli magyarjaink ügye ilyen közös, nemzeti ügyünk lehet.

Tisztelt Ház! A nemzetpolgárok szülőföldön való boldogulásának támogatása alkotmányos kötelezettségünk, nemzetpolitikánk közmegegyezést, politikai konszenzust élvező része. A kormány kezdeményezi, hogy a szülőföldön való boldoguláshoz az eddigi, közpénzekből nyújtott támogatás egészüljön ki egy célzott gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő hitelprogrammal. A partner hitelprogram összesen 20 milliárd forint kiegészítő forrással bővíti ki és javítja annak esélyeit, hogy a szomszédos országokban élő magyarok a maguk erejét és képességeit még jobban képesek legyenek kamatoztatni szülőföldjük fejlődése érdekében.

És végül, de nem utolsósorban a nemzetpolgárok alapvető joga a Magyar Köztársaság területére történő beutazás. A kormány a szükséges nemzetközi, kétoldalú egyeztetések lefolytatásával, a hazai jogszabályok és rendelkezések áttekintésével és módosításával meg kívánja teremteni azt az úti okmányt, amellyel a nemzetpolgárok korlátozások és akadályok nélkül látogathatnak Magyarországra.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el a határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomagról szóló javaslatban foglaltakat.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu