ÉKES JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt határon túli magyarok Képviselői! Szeretném jelezni, hogy ez év szeptember 9-én itt, a magyar Parlament épületében volt a közös magyar-magyar parlamenti képviselők találkozója. Már akkor a határon túli magyarok képviselői, parlamenti képviselői saját maguk is kérték a kormányt, hogy lehetőleg a 2005. évi költségvetés a 2004. évihez viszonyítva ne csökkenjen. Akkor számukra az volt a válasz: megnézzük, megvizsgáljuk, és megpróbáljuk lehetőleg a 2004. évihez közelíteni a költségvetésből a támogatási formákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Donáth László képviselőtársam is elmondta, valóban nagy vita alakult ki az emberi jogi, kisebbségi bizottsági ülésen. Szeretném önöket a ma délelőtti vitára emlékeztetni, ahol Szájer József maga is elmondta, hogy Európában, az Európai Unión belül nincs külön kérdés a kettős állampolgársággal vagy a honosítással kapcsolatban. Az Európai Unió minden állampolgárt európai uniós állampolgárnak tekint, akit a saját nemzete is állampolgárnak tekint. Ilyen egyszerű a kérdés.

Most ennek a két alapnak a létrehozása - én is úgy érzem, mint ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott - valaminek az összesöprése: most teszek gyorsan valamit azért, hogy adott esetben magyar állampolgároknak és a határon túl élő magyaroknak, fogalmazzunk úgy, a szemét bekösse. Összesöpörjük, ezt mondom azért is, hisz a nemzetpolgárság önmagában egy nagyon rossz kifejezés, és emlékeztet nagyon sokunkat más megfogalmazásra is, ahogy Donáth László képviselőtársam is elmondta a bizottsági ülésen, ez egy nagyon rossz megközelítés.

Összesöpörjük azért is, hisz az uniós forrásokból, hogyha azt mondjuk, az interregionális pályázatokból juttatunk, elnézést, ez hazai érdek is. Hisz hazai érdek volt Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye és Burgenland esetében is, a közös gazdasági erőnek a megmutatása, és ennek a fejlesztése. Ugyanilyen érdeke lesz Magyarországnak és a majdan csatlakozó országok között is az interregionális pályázati lehetőségek teljes erőforrásának a kimerítése. Ez egy közös érdek. Közös érdek az is, hogy Magyarország a gazdasági határait lehetőleg bővítse, hisz ahogy az osztrákok, a németek üzemeket telepítenek Magyarországra, Magyarországnak is kötelessége a gazdasági határok bővítése, hisz attól válik erőssé egy nemzet. És ha ezt az erőt úgy tudjuk növelni, hogy a határon túl élő magyarok esetében egyfajta gazdasági potenciál jelenik meg, úgy a magyar gazdasági társaságok számára is, az ott élők számára is egy sokkal nagyobb előnyt jelent.

Ugyanilyen kérdés, amit mindenképpen meg kell vizsgálni, hiszen Magyarország arra hivatkozott az európai uniós csatlakozásnál, a munkaerő szabad áramlásának a diszkriminációjánál, hogy a magyar ember nem mobil, a magyar ember röghöz kötött.

Tisztelt Képviselőtársaim! Attól mitől félünk? Az Erdélyben élő magyarok is röghöz kötöttek, a Vajdaságban élő magyarok is röghöz kötöttek, a felvidéki magyarok is röghöz kötöttek. Mitől lennének ők mások? Hiszen 84 éven keresztül bírták azt a kegyetlen időszakot, amit a sors tulajdonképpen rájuk mért. Mitől kellene akkor félnünk egyáltalán? Miért riogatjuk az embereket?

(16.30)

Itt eszembe jut egyből - és ezt a bizottsági ülésen is elmondtam -, hogy ugye, ismerős önöknek Jörg Haider vagy Le Pen, aki úgy fogalmazott, hogy lehetőleg Ausztriába vagy Franciaországba külföldiek ne jöjjenek be. Ebből a szempontból, ha így vizsgáljuk, akkor közel 170 ezer magyar munkavállalónak kellene most hazatérnie Magyarországra. Mennyibe kerül az osztrákoknak egy magyar állampolgár munkavállalása? Semennyibe, uraim! Az osztrák gazdaságot erősíti, ilyen egyszerű ez a kérdés. Tehát ezt a kérdést így kellene mindenki részéről megfogalmazni és megvilágítani.

Ugye, emlékszünk a BeneÜ-dekrétum kérdésére, amikor ez a kérdés fölmerült? Uraim! Az Európai Parlamentben Ausztria, Németország foglalkozik még ma is ezzel a kérdéssel. Mit tettünk mi a sváb kitelepítéssel? Ezt igenis Magyarországnak minél előbb és minél gyorsabban rendbe kell tennie, és ez nem az a kérdés, hogy az Európai Uniónak melyik ország mikor lesz a tagja, és majd szabadon jöhetnek. Elnézést, Szlovákiából hányan vándoroltak be Magyarországra? Le lehetne mérni! Vagy hányan mennek ki Magyarországról, mondjuk, pont most Szlovákiába dolgozni? Ezt a kérdést talán mégis így kellene megközelíteni. Lejárt-e egyáltalán Trianon kapcsán az ott élő emberek személyi igazolványa? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Soha nem járt le, nem vonta vissza tőlük senki sem, és ebből a szempontból igenis kötelessége Magyarországnak a nemzetegyesítésre gondolnia.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu