NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szülőföld Alap emlékeztet a népdalra: sokat ígér, keveset ád.

A törvénytervezetet konkrétan megismerve azt tudom mondani, hogy bár kezdetben nyitottak voltunk a javaslat mögött meghúzódó ötletre, a törvénytervezet sajnálatos módon minden várakozást alulmúl. Ez a Szülőföld Alap elnevezését tekintve sem nevezhető és nem minősíthető másnak, mint cinikusnak, mert ez a Szülőföld Alap nem fogja a szülőföldön maradást szolgálni. Mint ahogy cinikus volt ennek a felvezetése és az ezzel kapcsolatos argumentumok is a népszavazást megelőző kampányban.

Tudjuk, hogy a Szülőföld Alap egy izzadságszagú törvényjavaslat, az a kényszer szülte, hogy valamilyen módon a kettős állampolgársággal kapcsolatos kiábrándultságot, amit a határon túli magyarokban kiváltott, azt ellensúlyozza. Ugye, a kényszer szülte - de ettől még lehetett volna a határon túli magyarokkal egyeztetni ezt a törvénytervezetet. Sajnálatosan ez nem sikerült, pedig lassan itt lenne az ideje, hogy megtanulja a kormányzat a határon túli magyarokkal való egyeztetés szükségességét, a módozatait az őket érintő kérdésekben.

Vizsgáljuk meg, van-e többletforrás a Szülőföld Alapban, államtitkár úr, mert azon múlik, hogy ez egy komoly dolog-e vagy nem. Azt mondhatjuk, hogy van is meg nincs is, hiszen ez az egymilliárd forintos többletforrás, amellyel önök ezt az alapot az útjára indítják, ebből egyből a törvénytervezet szerint félmilliárdot vissza is utalunk a Külügyminisztériumnak szervezettámogatás céljából; a másik felével kapcsolatban pedig voltak oly kedvesek, államtitkár úr, és bejelentették a legutóbbi kormányülést követően, hogy ez az összeg a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati kommunikációt fogja majd nem kis részben fedezni. Tehát van is többletforrás, meg nincs is többletforrás.

Ezért mi megfogalmaztunk egy módosító javaslatot, hogy ez az egymilliárd forintos összeg nem egy nagy nóvum a legkülönfélébb határon túli támogatási alapokhoz képest - ugye, az Illyés Alapítványnak több mint egymilliárdja volt hajdanán, a mostani költségvetési tervezetben ez az egymilliárd 600 millió forintra csökkent le -, de az a javaslatunk lényege, hogy akkor legyen legalább erre vonatkozóan egy garancia, hogy ha most van ebben az alapban egymilliárd, akkor minden évben biztosítsa a költségvetés az egymilliárd forintos összeget. Erre vonatkozik az egyik módosító javaslatunk.

Ezzel együtt, azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy egy ilyen kistafírungozással ezt a Szülőföld Alapot nyugodtan tekinthetjük anyagi értelemben is szemfényvesztőnek.

Vizsgáljuk meg egy kicsit, hogy milyen módon és milyen felhatalmazásokkal fog ez az alap működni, és annak milyen politikai következményei vannak. A törvénytervezetben felhatalmazást kap a kormányzat arra, hogy a határon túli tételek között átcsoportosítást hajtson végre a kormányzat. Innentől nyugodtan megkérdezhetjük, hogy a jelenlegi tételek, amelyek az egyes határon túli célokat szolgálják, nem fognak-e a Kulturális Örökség Minisztériumában korábban még meglévő határon túli célú pénzeszközök sorsára jutni, ugyanis például a kultuszminisztériumból egyszer s mindenkorra, egyik pillanatról a másikra eltűntek a határon túli nevesített pénzeszközök, és félő, hogy a többi tárca esetében is ezzel a felhatalmazással nagyon könnyen ilyen sorsra juthatnak a határon túli magyar támogatási célok.

Tekinthetjük talán ezt egyfajta lopakodó központosításnak is a Szülőföld Alap segítségével, ami a többi határon túli támogatási célt érinti.

Annak az előterjesztésnek a mellékleteként, amit a kormányzat megvitatott, megismerhettük, hogy milyen módon kívánja felosztani a határon túli támogatásokat jövőre a kormányzat. Itt például kiderül, hogy már jövőre 1,4 milliárdra kívánják a néhány éve kétmilliárdos összeggel elindított Sapientia keretét leszállítani, mint ahogy az Illyés Alapítványét is egymilliárdról 600 millióra, és az általános felhatalmazás következtében valószínűsíthető, hogy mindezen intézmények számára a kiszámíthatatlanság éve lesz a 2005. év.

A döntéshozó testülete az alapnak még érdekesebb, egyfajta új szociáldemokrata nemzetpolitika alapelve bontakozik ki, amit nevezhetünk a demokratikus centralizmus alapelvének. Tizenöt fő dönt ebben a tanácsban, amiből hetet a külügyminiszter, a másik nyolcat pedig a miniszterelnök nevezi ki. Érdekes fajtája lesz ez annak az új nemzetpolitikának, amely az elmúlt években valamilyen szinten a határon túli magyaroknak, illetőleg a hazai Magyar Állandó Értekezlet-tagszervezeteknek a beleszólását lehetővé tette.

Ennek a demokratikus centralizmusnak a kiiktatása érdekében fogalmazódik meg az a javaslatom, ami úgy szól, hogy ne a külügyminiszter, illetőleg a miniszterelnök nevezze ki a tizenöt tagját a Szülőföld Alap döntéshozó tanácsának, hanem a Magyar Állandó Értekezlet tegyen javaslatot erre a tizenöt helyre vonatkozóan, és a köztársasági elnök úr nevezze ki a Magyar Állandó Értekezlet javaslata alapján ezt a tanácsot. Ha nem így fogunk eljárni, tisztelt államtitkár úr, azt hiszem, nagyon nehéz lesz olyan madarat fogni, aki pénzt fog fizetni a Szülőföld Alapba, hiszen a legitimitása meglehetősen megkérdőjelezhető, és a kormányzati befizetések céljából pedig a magyar adófizetők már ellátják az adófizetési kötelezettségeiket. Ezért azt hiszem, az egész koncepció működőképességét meghatározó módon befolyásolná, ha elfogadnák ezt a módosító javaslatát a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek.

Összességében tehát azt hiszem, nyugodtan állíthatjuk, hogy a Szülőföld Alap egy hangzatos elnevezés, nem ártana egy kicsit szerényebben viszonyulni az ilyen elnevezésekhez. Ugyanakkor azt szeretném üdvözölni, hogy lehetőséget biztosított a kormányzat, illetőleg a Szocialista Párt arra, hogy újranyissuk az általános vitát, viszont szeretném felvetni azt az ügyrendi természetű javaslatot, hogy igazándiból az újranyitásnak akkor van értelme, ha a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei is megtehetik a javaslataikat. Ezzel kapcsolatban a Magyar Állandó Értekezlet tagjai kinyilvánították itt a parlament plénumán, amikor az általános vitában első alkalommal történelmi lehetőségként élhettek a felszólalás jogával, hogy szívesen részt vennének a Szülőföld Alappal kapcsolatos egyeztetésekben.

(22.30)

De azok a javaslatok, felvetések mind ez idáig nem kerülhettek be a Ház elé, amelyek az ő részükről is megfogalmazódtak. Véleményem szerint csak akkor van értelme a mostani újranyitásnak - és ezt javasolom is -, ha egy MÁÉRT-egyeztetést követően fogja a parlament az általános vitát lezárni, ezért tiszteletteljesen ezzel az ügyrendi javaslattal szeretnék élni.

Ezzel meg is köszönöm elnök úrnak a lehetőséget. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu