DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Hadd mondjam el, hogy én hogy értelmezem ezt, igen tisztelt képviselőtársam, és akkor gondoljon bele, hogy így járható-e ez az út vagy sem. A törvény hatálya alá tartozó üzemeltetőknek van kibocsátásuk évente. Ezen kibocsátást figyelembe véve megkapják a kvótát.

Akkor fogalmazzon úgy a törvény, hogy a törvény hatálya alá tartozó üzemeltetők a rendelkezésre álló kvótát megkapják. Amennyiben ez a kvóta nem fedezi az igényüket - ami ma valószínűtlen, mert ismerjük az eseményeket, ismerjük, hogy milyen tendenciák vannak -, akkor vásároljanak hozzá. Ha viszont több a rendelkezésre álló kvóta, mint amit ők kibocsátanak, akkor ezt miért kellene az államnak odaadni a termelőknek, akik ezt a kibocsátást egyébként nem is produkálják. Akkor miért nem az állam értékesíti, miért nem ő dobja - akár belföldi - piacra, ha úgy tetszik, árverés során, vagy az európai piacon keresztül miért nem értékesítik?

Azt szerettem volna elmondani, igen tisztelt képviselőtársam, hogy én támogatom azt, amit ön mondott, csak akkor amit ön fövetett, a törvény szövegében ugyanígy jelenjen meg, és ne kötelező jelleggel kelljen kiosztani azt, ami egyébként egy kibocsátónak nem is kell, mert nincs rá igénye, hiszen nincs kibocsátása; esetleg annak az ötödével, tizedével rendelkezik, mint amit valamilyen számítás alapján ezen kötelező érvényű kiosztásként ráruháznánk; akkor az maradjon tartalékban az államnál.

Azt gondolom, hogy nincs kettőnk közt vita. A vita ott van, hogy az, amiről beszélünk, a törvényjavaslatban nem köszön vissza, és én azt szeretném, ha ez onnan visszaköszönne.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu