DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kormányprogramunkban kiemelkedő helyen szerepel az időskorú lakosság élethelyzetének javítása. Tudjuk és hirdetjük, hogy a nyugdíjasok nem eltartottjai a társadalomnak, hanem a nyugdíj egy egész élet munkájával szerzett, elvitathatatlan jog a békés öregkor biztosítására. Ez nemcsak törvényben biztosított jog, hanem erkölcsi kötelességünk is.

A parlamenti ülésszak kezdetén évről évre az ország nyilvánossága előtt adunk számot az eredményekről, de nem hallgatjuk el a nehézségeket, mert tudjuk, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása állandóan visszatérő, folyamatos erőfeszítéseket igényel. Mindezek érdekében vállaltuk, hogy a nyugdíjak értékének megőrzésén túl azok vásárlóértékét is növeljük. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vásárlóérték az inflációs hatások levonása után keletkező többlet.

Törvényben kiszámítható és ellenőrizhető módon szabályozta az Országgyűlés a nyugdíjemelés mértékét, amit minden évben a költségvetési törvény tartalmaz. Mértéke a tervezett nettó bérkiáramlás és a fogyasztói árak növekedésének 50-50 százaléka. Ha év közben bármelyik összetevő változik, akkor november hónapban, január elsejére visszamenő hatállyal korrekciót hajtunk végre, mégpedig akként, hogy visszamenőlegesen a 10 hónapi differencia kifizetésre kerül, és beépül az alapnyugdíjba az emelés összege is. A korrekciót a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján hajtjuk végre.

Nézzük, hogyan alakultak ennek tükrében a nyugdíjak vásárlóértékei. 2002-ben mintegy 10,1 százalékkal, 2003-ban 7,9 százalékkal, még az elmúlt évben is 2 százalékot meghaladó módon emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, ami azt jelenti, hogy az eltelt három év alatt mintegy 20 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke. 2003-ban és 2004-ben az özvegyi nyugdíjak 20 százalékról 30 százalékra, tehát 50 százalékkal történő emelkedését szavazta meg az Országgyűlés, és került kifizetésre. Ez mintegy 550 ezer nyugdíjastársunkat érintette igen kedvező módon. Visszaállítottuk a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét, ami több mint 460 ezer kisnyugdíjas ellátását növelte mintegy havi 2600 forinttal. A nyugdíjak átlagos mértéke pedig a kormányzati ciklus alatt 43 ezer forintról 63 ezer forintra növekedett.

Megváltoztattuk a nagyszülők által igénybe vehető gyes rendszerét, ma már a saját jogú nyugdíj mellett vehető ez a szolgáltatás igénybe, több ezren is élnek ezzel a lehetőséggel. Régi kérését teljesítettük a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésével. Ebben az évben már háromheti nyugdíj kerül kifizetésre. Az Idősügyi Tanácsot a kormány újjászervezte. Elnöke a miniszterelnök, aki személyesen is részt vesz annak munkájában, és nemcsak meghallgatja a javaslatokat, hanem tesz is azok megvalósítása érdekében.

Szép példája ennek a testület február 8-i ülése, ahol javaslat hangzott el a 13. havi nyugdíj esedékes részének május helyett márciusban történő kifizetésére. Másnap a miniszterelnök a kormány elé vitte ezt a kérdést, és a kormány kedvezően döntött. Miért volt szükség erre az előrehozásra? Azért, mert tudjuk, hogy az év elején, főleg az első két hónapban az infláció mértéke magasabb, és a megnövekedett számlák kifizetéséhez nyújt segítséget ez az előrehozott összeg, ami ugyan nem váltja meg a világot, de az az átlag 26 ezer forint jól jön a terhek viseléséhez.

Tisztelt Országgyűlés! 2005-ben is folytatódik a vásárlóérték növekedése. Január elsején 6,3 százalékkal emelte az Országgyűlés a nyugdíjakat a költségvetési törvény szerint, továbbá kifizetésre kerül a 13. havi nyugdíj háromheti összege. Így, figyelembe véve a 4,5 százalékos inflációt, körülbelül 4 százalékos további reálérték-növekedés várható.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu