SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Körülbelül ott hagytam abba - de lehet, hogy most már nem is teljesen aktuális - a sportfinanszírozásnál, hogy hogyan és miképpen kerül be az az 1200 milliárd forint.

Ha egy olyan stratégiát viszünk, hogy valamely rendszert kiéheztetünk, azután olyan helyzetet teremtünk, hogy úgy érezze, hogy ha kap, az neki nagyon nagy boldogság legyen, akkor el tudjuk érni, hogy a mindenkori hatalom úgy tud hatni erre a rendszerre, hogy az olyan gondolatot fogalmazzon meg bennük, hogy hú, ezek mégiscsak figyelnek a mi gondolatainkra. Az állandóság hiányára próbáltam volna célozni az utolsó mondatommal, amikor vége lett a két percnek. Tehát ezt nagyon hiányolom önöknél, nagyon hiányolom. Azt gondolom, az állandóság sok területen megváltja a világot.

Egy másik gondolat: Urbán képviselő úr azt mondta, szurkol annak, hogy a sport területén jobb legyen a közgondolkodás - nem tudom, pontosan hogyan fogalmazott. Én ez ügyben nem szurkolni szeretnék, hanem tenni szeretnék. Tessenek elhinni, Urbán képviselő úr is biztosan elhiszi, nekünk sem mindegy, hogy merre halad az ország, nekünk sem mindegy, hogy önök hogyan kormányoznak. Nekünk, bár lehet, hogy nehéz elhinni, de ugyanaz az érdekünk ez ügyben: Magyarország haladjon előre az ilyen, olyan, amolyan területeken. Itt is azért aggódunk, mert nem látjuk azt a biztonságot, átgondoltságot, stratégiai gondolkodást, amely szükséges lenne ahhoz, hogy az életnek ez a területe normálisan működjön - de ehhez, Urbán képviselő úr, szurkolni kevés. Ön annak idején mondta a bizottsági ülésen, hogy higgyük el, jót akarnak. Elhisszük, csak tessenek egyszer megmutatni, hogy ez a jó egyszer valóban tárgyiasul, és akkor azt gondolom, nem lesz közöttünk különösebb vita.

Egyébként ezek után én az Esélyegyenlőségi Minisztériumba gondolom a sport területét, hogy egy kis esélye legyen arra, hogy továbbélje ezeket a mostani időket. Ezt nem viccnek szántam, hanem igen-igen komoly dolognak. Gondoljuk végig, hogy a későbbiekben mit csinálunk ezzel a területtel!

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu