TÓTH SÁNDOR (MSZP): Soltész képviselőtársam párhuzamot vont az M1-es és az M5-ös autópálya koncessziós szerződése megoldása között. A probléma csak annyi, hogy nem lehet összevetni a két dolgot, mert az M1-es koncesszor valójában csődben volt, tehát vele lehetett tárgyalási pozíciókat kötni, de arra, hogy milyen áron, most ne térjünk ki.

(19.20)

Az M5-ös autópálya vonatkozásában pedig az Alföldi Koncessziós Autópálya Részvénytársaság vonatkozásában sajnos még a gyanúja sem merült föl annak, hogy csődhelyzetbe kerülhet a koncesszor, mert akkor valóban lehet, hogy érdemes lett volna kivárni ezt a helyzetet. Ezzel ellentétben az a helyzet állt elő, amit már Szalay képviselőtársam is elmondott, hogy az építési kötelezettsége megszűnt 2003 végén, de a jogosultsága nem. És azért nem, mert az akkori kormány, illetve az előtte levő kormány, önök, nem tettek eleget a pénzügyi feltöltési kötelezettségnek, amit viszont szerződés szavatolt. Ily módon az a helyzet állt elő, hogy nem épült volna tovább az autópálya, megmaradt volna ugyanez a díjfizetés, és még az AKA Rt.-nek kártérítést is fizettünk volna.

Tehát ebben a helyzetben kellett ezt a megoldást megtalálni, és higgye el képviselőtársam, hogy nekünk sem volt ez egyszerű dolog egyáltalán végigszámolni, de én csak arra tudom kérni képviselőtársaimat, hogy tessék nyugodtan, higgadt fejjel végiggondolni ezt, és az egy kilométer autópálya-beruházási költséget, ami 2003 végén 1,4 milliárd forintot tett az akkori megállapodás szerint, most ez a műszaki tartalommal megnövelt kiegészítéssel másfél milliárd forint. Ezt tényleg végig lehet számolni, hiszen vannak állandó költségek, műszaki tartalom, építési költségek, és vannak ezen belül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) állandó és változó költségek, ezt tényleg végig lehet számolni.

Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu