TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Amit Babák képviselőtársam felvetett, az részben csatlakozik a 3. pontban szereplő ajánláshoz, a nyomvonalak kérdéséhez is. Esküszöm, hogy nem a politikusok variálják a nyomvonalakat, vagy csak a legritkább esetben, hanem inkább az önkormányzatok, s gyanítom, hogy ugyanazok a szakemberek, akikben valamennyien megbízunk, mert szakmaiságuk, eddigi szakmai hitelességük alapján hisszük azt, hogy bármelyik útszakasznak a lehető legjobb nyomvonalat próbálják kijelölni. Majd utána mi, politikusok rágjuk itt a gittet, és azon csodálkozunk, hogy miért nem épül az út. Azért is csatlakozik ez a 3. §-hoz, mert ott kell rendezni a költség-haszonnal kapcsolatos kérdéseket, és a költség-haszon elemzésben benne van a gyorsaság is. Benne van az, hogy egy autópálya most épül meg vagy tíz év múlva. De bármelyik más építésre is vonatkozik ez. Öt-hat évvel ezelőtt még 150 ezer forintért lehetett egy lakás négyzetméterét felépíteni, ma pedig 300 ezer forintért, és hasonló arányok vannak minden infrastrukturális beruházásnál.

Nincs közöttünk vita ebben a kérdésben, csak végre egyszer dűlőre kellene jutnunk, csak nem tudom, hogyan. Számtalanszor elmondtuk már - én is, mások is -, hogy egy gyorsforgalmi út az előkészítéstől a megvalósításig nem egy ciklus alatt fog megvalósulni, hanem tíz-tizenkét évet is igénybe tud venni. Ha ebben egyszer meg tudnánk állapodni, és rögzíteni tudnánk, hogy melyek a közlekedési irányok és koncepciók, és azokhoz mindenki tartaná magát, akkor biztos vagyok benne, hogy ilyen rossz példák nem lennének előttünk.

Forrás: parlament.hu