NÓGRÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A vitát hallgatva egyre szaporodnak a kérdőjelek az eredetileg kijelentő mondat végén: 2005 az önkormányzatok éve. Tényleg? 2005 az önkormányzatok éve? Mely önkormányzatoké? Biztosan nem a magyar vidéki kistelepülésieké.

A Gyurcsány-kormány 2005. évi költségvetésének legnagyobb vesztesei a kistelepüléseken élő emberek. A kormány intézkedései a falvak teljes elnéptelenedéséhez vezetnek. Az önkormányzatok döntő része önhikis, még arra sincs elegendő forrás, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat elvégezzék, az alapvető közszolgáltatásokat biztosító intézményeket működtessék. Nincs fedezet a központilag előírt bérfejlesztések kifizetésére. Bár az önhiki a közalkalmazottak 6 százalékos bérnövekményét elismeri - de mi van a többivel? Még a tavalyit sem tudták megadni az önkormányzatoknak. A tizenharmadik havi illetmények forrása szintén hiányzik a rendszerből. Hallom előre a választ: állítólag már benne van az emelt normatívákban. Abban a normatívában, amely összegében a legtöbb településnél nem éri el a tavalyi nagyságot. Igaz, a gyereklétszám, a lakosság csökken falun és városon egyaránt.

De ettől még szeretném a tényekre is felhívni a figyelmet. Településigazgatásra, kommunális feladatokra 2004-ben 1607 forint volt lakosonként, 2005-ben 1254 forint van lakosonként. Körzeti igazgatási feladatokra, amit preferálnak, a kistérségek megalakulását forszírozzák: 2004-ben 6 837 100 forint volt, 2005-ben 3,5 millió van. 3 337 100 forinttal kevesebb, mint 2004-ben! Ez jelentené azt, hogy 2005 az önkormányzatok éve?

De nézzük, hogyan áll a kis falvak kulturális felemelkedése, felzárkóztatása. Csak egy példa: a csoportos zeneoktatásra szánt pénz 9 ezer forint/tanuló összeggel csökkent az idén. Tanulói könyvvásárlásra van 2400 forint/tanuló, de ennek a 30 százalékát visszatartják a tartós könyvekre, 70 százalékát kapják meg a diákok. Alsó tagozatban tanulónként 3600 forinttal segítik a gyermekvédelmi támogatásban részesülő többgyermekes családokat, miközben az alsós osztályokban a könyvek ára meghaladja a 9 ezer forintot. Felső tagozatban 7200 forint támogatást kap a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve nagy családban élő tanuló, miközben a könyv ára meghaladja a 13 ezer forintot. Hol itt az ingyenes tankönyv, hol itt az iskolák segítése?

Mi a megoldás? Bezárni az iskolákat? Az eddigi öt-hét falu helyett tizenöt-húsz település tartson fenn egy általános iskolát? A gyerekeket utaztassuk negyven-ötven kilométert olyan vidéken, ahol a tömegközlekedés maximum két Volán-járatot jelent naponta? A hétéves gyereket reggel 5-kor rántsuk ki ágyából, hogy esetleg már este 6-ra hazakerülhessen? Hallom a választ: ott az iskolabusz, amit a többcélú kistérségi társulások fejlesztési pályázatán lehetett elnyerni. Ahhoz, hogy Lenti kistérségben megoldott legyen a diákok utaztatása, tíz darab kisbusz is kevés lenne.

Képviselőtársaim, az elmúlt rendszer politikája folytatódik. 2005 központi szabályozása: ha nincs 50 százalék gyereklétszámod az iskolában, nem kapsz önhikit. Ha nem éri el a 65 százalékot a kihasználtság, nem vagy jogosult kiegészítő normatívára. Ha 75 százalék alatti a kihasználtság, nem kaphatod meg a kínkeservvel megalakított többcélú kistérségi társulás működési támogatását. Ahány támogatás, annyi szabály, köztük a legszigorúbb a többcélú társaságokra vonatkozik, miközben a kormányzat ezek megalakulását szeretné ösztönözni. Ez lenne az a sikertörténet, amit belügyminiszter asszony bejelentett a kistérségi társulások elnökeinek? Lehet, hogy anyagi haszonnal jár a kisiskolák bezárása, a posták megszüntetése, a közlekedési járatok csökkentése, de nem hiszem, hogy a zalai mikrotérségi központként funkcionáló települések önkormányzatának anyagi ellehetetlenítése megoldaná az államháztartás pénzügyi problémáit. Erkölcsi kára, faluromboló hatása ezzel szemben felülmúlja azt. Sorsdöntő nemzeti kérdés, hogy ezt megértsük.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu