DEÁK ANDRÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Csak remélni tudom, hogy nem felejtette még el, milyen óriásplakátokkal volt tele az ország 2002-ben: “Több pénzt az embereknek! Több pénzt az önkormányzatoknak!ö Hogy aztán ezekből az ígéretekből és hitegetésekből mennyi valósult meg, arról ma már az egész országnak, az elszegényedő embereknek, a csőd szélén tántorgó önkormányzatoknak világos képük van. Olyan választási ígéretnek azonban, hogy még több pénzt a privatizált energiaiparnak, bármennyit is kutakodtam ebben a témában, nyomát sem leltem. Ha elhangzott volna ilyen ígéret, kérem, tájékoztasson minket.

2003-2005 között, miközben az infláció 12 százalékos volt, a villamos energia ára 33 százalékkal emelkedett. Ezt fejelte meg 2005 februárjában az átlagosan 10 százalékos áremelés. Ha csak a növekvő önköltség kompenzálásáról lenne szó, egyet is lehetne ezzel érteni, csakhogy most más a helyzet. Elég egy pillantást vetni az energiaipar privát szereplői nyereségének alakulására, amely például 2003-ban átlagosan 14,5 százalék volt, vagyis a magyarországi kiemelkedően magas haszon azt mutatja, hogy a villany árának a tényleges költséghez nem sok köze van.

Ugyanezt támasztják alá az elmúlt hetekben nyilvánosságra került 2004. évi áramszolgáltatói gyorsjelentések. Ezek meggyőzően bizonyítják, hogy a mostani áremelés teljesen indokolatlan volt, hiszen már az elmúlt évben is minden eddigit meghaladó profitot realizáltak. Tavaly átlagosan 25 százalékkal növelték a nyereségüket.

(14.50)

Csak egyetlenegy példát hadd említsek meg, a Budapesti Elektromos Művek gyorsjelentése szerint a nyeresége a 2003-as rekordév után újabb 35 százalékkal nőtt 2004-ben. Államtitkár Úr! Ön szerint ennek a cégnek szüksége volt a februári áremelésre?

Hab a tortán, egy utolsó hír, hogy a külföldi tulajdonú szolgáltatók nem hajlandók kifizetni az MVM-nek az általuk vásárolt áram hatósági árát, és kartellszerű összefogással tárgyalást kezdeményeztek a miniszteri rendeletről. Minisztériumi források megerősítették, hogy egyeztetés folyik a hatósági áremelés egyes belső árelemeiről. Kérdéseim:

Az ismertetett magyarországi haszon mellett mi indokolta a villanyáramár-emelést? Mi a minisztérium álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a hatósági nagykereskedelmi árat a szolgáltatók nem akarják megfizetni? És végül: egy nyugdíjasnak vagy egy gazdálkodónak, esetleg egy háztartásbelinek szintén joga van-e vitatni a hatósági árat, és joga van-e a minisztériummal tárgyalást kezdeményezni a hatósági áremelés mértékéről?

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu