DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Igen, a kormány álláspontját szeretném kifejteni, ha lehetőséget kapok rá, hogy azt ne a szavazás előtt kelljen. (Az elnök bólint.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a közbeszerzési törvény és az államháztartási törvény módosításán keresztül azoknak a feltételeknek a meghatározására irányul, amelyek fennállása esetén az állami, illetve önkormányzati feladat ellátására létrehozott gazdálkodó szervezetektől történő beszerzés, a velük való szerződéskötés nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.

A javaslat egyrészről meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a közbeszerzési törvény alkalmazási kötelezettsége nem vetődik fel, másrészről az esetleges visszaélések megelőzése érdekében egyben garanciális szabályokat is beépít a szabályozásba.

Nem ismeretlen az Országgyűlés előtt a szabályozni kívánt kérdéskör, hiszen a múlt évben mind a plenáris ülésen, mind a bizottságokban hosszú és részletes vita folyt a jelenlegi törvényjavaslat előzményét jelentő, a közbeszerzési törvény módosítására irányuló képviselői önálló indítványokról. A kormány következetesen elutasította a korábbi javaslatokat, egyrészről azok közösségi joggal való összeegyeztethetetlensége, másrészről pedig a versenyt indokolatlanul torzító hatásuk miatt.

Természetesen nem a múltbéli, időközben vissza is vont indítványokról szeretnék beszélni, csupán hangsúlyozni kívánom a mostani törvényjavaslat által tükrözött szemléletváltást. Az újabb javaslat ugyanis a korábbi javaslatokhoz képest teljesen új megközelítésű: figyelemmel van az európai közösségi jog követelményeire is, különös tekintettel az Európai Bíróság úgynevezett “in houseö tényállásokkal, azaz a házon belüli beszerzéssel kapcsolatos határozataira, és a versenyt sem korlátozza indokolatlanul.

A törvényjavaslatot eredeti formájában, figyelemmel a garanciális jellegű rendelkezésekre és az államháztartási törvény módosítására is, támogathatónak tartottuk, illetve tartjuk most is. A törvényjavaslat vitája során ugyanakkor módosító javaslatok és kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására is sor került. Ezek között vannak olyanok, amelyek az eredeti törvényjavaslat által meghatározott alapvető feltételek és garanciális előírások megváltoztatására, fellazítására irányulnak, és amelyek elfogadása a törvényjavaslat közösségi joggal való összhangjának lerontását, illetőleg a verseny indokolatlan korlátozását eredményezné, és amelyek ezért semmiképpen sem támogathatóak a kormány részéről. Módosító javaslat érkezett például az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezetek közötti meghatározó gazdasági kapcsolat követelményének lazítására, vagyis arra, hogy maradjon el az a bizonyos 95 százalékos küszöb, illetve többségi arányra változzon az.

Az Európai Bíróság döntő hányad követelménye semmiképpen nem jelenti az 51 százalékos küszöböt. E feltétel előírása annak megakadályozására irányul, hogy a közbeszerzési eljárás nélkül szerződő, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozás aktív piaci szereplő legyen. Versenytorzító hatású lenne ugyanis, amennyiben e vállalkozás részére közpénzből biztosítanák a rentábilis működés lehetőségét. Így versenyszempontból sem fogadható el az eredeti javaslatban szereplő küszöb többségi arányra történő fellazítása.

Benyújtásra került egy olyan kapcsolódó módosító javaslat is, amely kezelné a parlamenti vita során több képviselő által is felvetett, a több önkormányzat közös tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetekkel kötendő szerződés kérdéskörét. A javaslat egyértelművé teszi, hogy több önkormányzat úgy is gondoskodhat a feladatkörükbe tartozó közszolgáltatások egyszemélyes társaság útján történő ellátásáról, hogy az egyszemélyes társaság az érintett önkormányzatok közös tulajdonában lenne. E kapcsolódó módosító javaslat egyébként lehetőséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérő szervezet olyan egyszemélyes gazdasági társaságával kössön szerződést az adott közfeladat ellátásával összefüggő szolgáltatásra, amely a múltban árbevétele jelentős részét vállalkozási tevékenység folytatásából szerezte.

A javaslat tehát nem a múltbéli üzleti tevékenységét tekinti relevánsnak, hanem az ajánlatkérő szervezettel kötendő szerződés hatályosulásának időszakát. Így, amennyiben az egyszemélyes társaság betartja azt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzését lehetővé tevő törvényi feltételt, hogy a szerződéskötést követően nettó árbevételének döntő hányada, a javaslat szerint legalább 90 százaléka az ajánlatkérővel kötött szerződés teljesítéséből származott, úgy mód nyílik arra, hogy az elkövetkező évre nézve is a szerződés versenyeztetés nélkül meghosszabbításra kerüljön. Ellenkező esetben - kivéve, ha a törvény a szerződés időtartamának eltérését nem engedő módon rögzíti - a korábban kötött szerződés megszűnik, és a szolgáltatás nyújtására, ha arra továbbra is szükség van, az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény szerinti versenyeztetési eljárást folytat le.

A fentiek alapján a kormány a tárgybeli törvényjavaslathoz benyújtott, a törvényjavaslat szerinti garanciális feltételeket lerontó módosító és kapcsolódó módosító javaslatokat semmiképpen sem támogatja. Ugyanakkor a képviselők által felvetett problémákra megfelelő megoldást és a közösségi joggal sem ellenkező megoldást tud nyújtani a már említett kapcsolódó módosító javaslat. Ezzel a kapcsolódó módosító javaslattal együtt tudjuk az alapjavaslatot is támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu