GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magam mint első ciklusos képviselő, aki 1990-ben 14 éves voltam, némi csalódással nézem azt, hogy a parlament 2005-ben ilyen törvényekről vitatkozik és az ügynökkérdésnél tart még, de ez legyen az én személyes problémám.

Egyvalamit nem értek. Arra emlékszem, hogy amikor 14 éves voltam 1990-ben, akkor a rendszerváltó pártok egyetértettek abban, közösen meghozták azt a döntést, hogy nem fognak kizárni senkit a közéletben való részvételből.

(9.50)

Úgy emlékszem, hogy akkor a Fidesz is ezt az álláspontot képviselte, és hozzáteszem azt is, hogy akár lehetett volna úgy is dönteni a rendszerváltáskor, hogy a volt pártállami vezetőket kizárják a közéletből, de ezt a döntést csak a rendszerváltás pillanatában lehetett volna meghozni. És még egyszer mondom, úgy emlékszem, hogy önök akkor nem képviselték ezt az álláspontot. Nekem aztán nem tisztem, hogy a volt állampárti vezetőket védjem, abban a frakcióban, abban a pártban, amelyikben én ülök, nem nagyon találni ilyeneket.

Azonban felmerülnek további kérdések az előző hozzászólás kapcsán, jelesül például az - és szeretném, ha erre a jelen lévő fideszes képviselők komoly és konkrét választ adnának -, hogy mi a helyzet a nemzeti konzultációs tanáccsal. Mi a helyzet a nemzeti konzultációs tanáccsal, amelynek van olyan tagja, akinek - finoman szólva is - van némi köze a volt állampárthoz és a '90 előtti rendszerhez? Ez a nemzeti konzultációs tanács nem lesz része a magyar közéletnek? Vagy pedig jól érzem azt, hogy itt van némi ellentmondás az önöknek ebben a törvényben képviselt álláspontja és a jobboldal első számú vezetőjének magánakciói között tartalmilag? Én felfedezni vélek ilyen ellentmondást, és szeretném, hogyha erre válaszolnának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu