DR. RÓNAKY JÓZSEF, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A radioaktív anyagok és az ionizáló sugárzások alkalmazása és felhasználása az egészségügyi ellátásban, a villamosenergia-termelésben, az iparban, a mezőgazdaságban és a tudományos kutatás számos területén a társadalom javát szolgálja. Helytelen alkalmazása azonban súlyos veszélyekkel járhat, ezért kiemelt szerepe van a biztonságnak.

Ezen kérdések jelentősége indokolja, hogy az Országgyűlés a törvény előírásainak megfelelően évente kapjon tájékoztatást az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény rendelkezése alapján a beszámolót 2003 júniusáig az Országos Atomenergia Hivatal készítette el, és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke nyújtotta be. Az atomtörvény 2003. évi módosításával - az Európai Unió elvárásainak megfelelően - az Országgyűlés megszüntette az egykori rendeltetését már betöltött Országos Atomenergia Bizottságot. A módosított törvény az OAH főigazgatóját kötelezi arra, hogy az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról évente beszámoljon a kormánynak és az Országgyűlésnek.

Az OAB megszűnésével párhuzamosan jött létre az Atomenergia Koordinációs Tanács a hatósági feladatokat ellátó minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szervek tevékenységének összehangolására. A tanács a 2003. évi beszámoló tervezetét megtárgyalta és tudomásul vette.

Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és egyik legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelésnek 2001-ben 39,1 százalékát, 2002-ben 39,4 százalékát, 2003-ban pedig 33,7 százalékát adta. A csökkenés a 2-es blokk mellett bekövetkezett üzemzavar utáni termeléskiesés következménye.

A Paksi Atomerőműben 2003. április 10-én a tervezett főjavításra leállított 2-es blokk melletti karbantartó aknában súlyos üzemzavar történt, 30 fűtőelem megrongálódott, és radioaktív anyag került a környezetbe. Az esemény a lakosság tájékoztatására szolgáló 7 fokozatú nemzetközi skálán 3-as besorolást kapott. Az üzemzavar körülményeit az OAH és a Paksi Atomerőmű által végzett vizsgálatok után a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség független szakértői csoportja is kivizsgálta, és számos ajánlást fogalmazott meg mind az üzemeltető, mind a hatóság számára. A vizsgálatokról készült jelentések alapján az Országos Atomenergia Bizottság megállapította, hogy az üzemzavar minősítése helyes volt, és az esemény a lakosságot, a környezetet, valamint a környező országok lakosságát nem veszélyeztette.

A súlyos üzemzavar kezelése, a következmények elhárítása, felszámolása és a helyreállítás feladatai meghatározó jelentőségűvé váltak a Paksi Atomerőmű és az OAH tevékenységében. Az üzemzavar tanulságai, a kivizsgálások során feltárt hiányosságok kiküszöbölése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség független szakértői csoportjának ajánlásai szükségessé tették az üzemeltető és a hatóság tevékenységének átfogó kritikai felülvizsgálatát, a jogszabályi háttér, az emberi erőforrások, az engedélyezési és ellenőrzési módszerek, eljárások újraértékelését.

A nemzetközi gyakorlatban szokásos követő felülvizsgálat, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a közelmúltban végzett, megállapította, hogy az ajánlások vagy teljesültek, vagy teljesítésükhöz az erőmű és a hatóság megtette a szükséges lépéseket. Világosan érezhető mind az erőműben, mind a nukleáris biztonsági hatóságnál a szemléletváltás, és ez garantálhatja, hogy az üzemzavarhoz vezető hasonló hibákat a jövőben nem követnek, követünk el.

Szeretném kiemelni, hogy a nukleáris biztonsági hatóság tisztában van mind felelősségével, mind lehetőségeivel a biztonság garanciáinak megteremtésében és megőrzésében. Mindenkor kész élni hatósági jogosítványaival, és a Paksi Atomerőmű, annak ellenére, hogy a régió és az ország egyik meghatározó gazdasági egysége, a hatósági intézkedéseknek - gazdasági megfontolásaitól függetlenül - mindenkor köteles alávetni magát. Szeretném biztosítani a tisztelt Házat, hogy az erőmű e kötelezettségének mindenkor eleget is tett, és arról is, hogy a hatóság eszközei megfelelően erősek ahhoz, hogy döntését ellenérdekű engedélyes esetében is érvényre juttassa.

Az esemény súlyosságának és következményei jelentőségének egyértelmű megítélése mellett indokolt arra is rámutatni, hogy ez a súlyos üzemzavar nem az atomerőmű technológiai berendezéseiben, hanem egy külföldi cég által tervezett és üzemeltetett tisztítótartályban történt, amelyben a fűtőelemek eseti tisztítását végezték a nem üzemelő 2-es blokk mellett. Így az üzemzavar tanulságai az atomerőmű mint műszaki létesítmény nukleáris biztonságának értékelését nem változtatták meg.

Említésre méltó az is, hogy az üzemzavar negatív következményei nem csökkentették érezhető mértékben a lakosság nukleárisenergia-termelésbe vetett bizalmát. Az évenként megismételt, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatások szerint arra a kérdésre, hogy támogatja-e ön, hogy Magyarországon atomerőmű működjék, a lakosság igen válaszai mindenkor 63-80 százalék között voltak. 2003 júniusában, az üzemzavar után két hónappal ez az arány 73 százalék volt.

Megragadom az alkalmat arra is, hogy tájékoztassam az Országgyűlést a 2003. évi áprilisi üzemzavar következményeinek felszámolásában tett lépésekről is. A sérült fűtőelemek biztonságát jelenleg az atomerőmű üzemi rendszereitől független rendszerek garantálják. A felszámolási munkákban a hazai szakemberek mellett részt vesznek más országok szakemberei is, így a Paksi Atomerőmű az eltávolítási munkákkal az orosz TVEL üzemanyaggyártó cég által vezetett konzorciumot bízta meg, míg a nukleáris hatóság támogatást kért és kapott mind az egyesült államokbeli, mind az orosz nukleáris biztonsági hatóságtól. Az erőmű a közelmúltban benyújtotta azt a több ezer oldalas dokumentumot, amely az eltávolítási munkák elvi engedélyének kérelmét támasztja alá. A hatóság erre a célra létrehozott munkacsoportja intenzíven dolgozik a kérelem elbírálásán. Biztosíthatom az Országgyűlést és az ország lakosságát, hogy csak olyan eljárásokat és megoldásokat fog engedélyezni a hatóság, amelyek a nukleáris biztonság követelményeit teljes mértékben kielégítik.

Nem hallgatható el az a tény, és a gazdasági bizottság vitájában ez hangsúlyosan merült fel, hogy a közeli és nem túl távoli jövőben a hatóságot terhelő nagy biztonsági és gazdasági jelentőségű ügyek, például a teljesítménynövelés, az üzemidő-hosszabbítás, a nukleáris biztonsági szabályzatok korszerűsítése, részvétel az Európai Unió harmonizációs folyamataiban, felkészülés a létesítmények leszerelésére a hulladékkezelés megnyugtató megoldásához, számos feltétel megteremtése szükséges.

(20.20)

Növelni kell a hatóság szerepét azáltal, hogy egyes, ma még nem a hatáskörébe tartozó, de a nukleáris biztonsággal összefüggő kérdéskörökben felhatalmazást kapjon, de szükség van a hatóság anyagi és emberi hátterének megerősítésére is. A budapesti kutatóreaktor, az oktatóreaktor és a kiégett kazetták átmeneti tárolója a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemeltek. Az ellenőrzések során feltárt apróbb hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot. Ezekben a nukleáris létesítményekben a környezeti kibocsátási határértékek túllépésre sem került sor.

Az energetikai alkalmazás mellett a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére. A vizsgált időszakban több mint 5500 munkahelyi egységben alkalmaztak radioaktív anyagot, valamint ionizáló sugárzást előállító berendezést. A különböző foglalkozási területeken rendszeres sugárterheléssel járó munkahelyen dolgozó munkavállalók, illetve egyéni vállalkozók száma közel 15 ezer. Az egészségügyi tárca az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat útján látja el a sugárveszélyes létesítményekkel, a sugárbiztonsággal és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. A rendszeres ellenőrzés eredményeinek feldolgozásával egyértelműen megállapítható, hogy a három év során egyetlen dolgozó sugárterhelése sem érte el a hatósági dóziskorlátot.

Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés - közismert nevén az atomsorompó szerződés - végrehajtásaként hazánk nukleáris tevékenységét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá helyezte. Az OAH és a nemzetközi szervezet által végzett ellenőrzések a vizsgált három évben is igazolták, hogy hazánk teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, és Magyarországon a nukleáris anyagok felhasználása eredeti rendeltetésüknek megfelelően, kizárólag békés célok érdekében történik. A nukleáris export és import engedélyezésének hazai rendszere érvényesítette a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi irányelveket és követelményeket.

2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtott terrorista támadások után számos országban megszigorították a nukleáris létesítmények védelmét, újra megvizsgálták a létesítmények potenciális veszélyeztetettségét. Az OAH átfogó elemző tanulmányt készíttetett a hazai létesítmények veszélyeztetettségéről. Az elemzések alapján nem volt szükség számottevő kiegészítő intézkedésekre. Ez a tanulmány a 2004-es év folyamán is elkészült, és hasonló következtetésre vezetett.

A csatlakozási folyamat során az Európai Unió részletesen megvizsgálta a nukleáris biztonság magyarországi színvonalát és intézményrendszerét. 1996 és 2002 között a Paksi Atomerőmű '96. évi bázisáron számolva 60 milliárd forint költségű, középtávú biztonságnövelő programot hajtott végre. Ennek köszönhetően jelentősen nőtt a blokkok biztonsága. A zónasérülés kockázata, ami az atomerőművi blokkok egyik legfontosabb biztonsági mutatója, egy nagyságrenddel csökkent. Az Unió szakértőinek megállapítása szerint a Paksi Atomerőmű biztonsági színvonala összemérhető a hasonló korú nyugati atomerőművekével.

A nemzetközi együttműködés fontos elemei az e területen létrejött kormányközi és államközi egyezmények. Hazánk az elsők között írta alá az atomsorompó egyezményt és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi megállapodásokat, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről és segítségnyújtásról szóló egyezményeket, az atomkárokért való polgári jogi felelősségi egyezményt. Hazánk részese a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezménynek, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrejött nemzetközi egyezménynek.

A nukleáris biztonsági nemzetközi egyezmény keretében 2001-ben nyújtottuk be második nemzeti jelentésünket. A 2002 áprilisában megtartott felülvizsgálati értekezlet megállapította, hogy Magyarország teljesítette az egyezményben vállalt kötelezettségeit, továbbá, hogy az első felülvizsgálati értekezlet óta jelentősen növekedett a Paksi Atomerőmű biztonsága. A kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrejött nemzetközi egyezmény keretében 2002-ben nyújtottuk be első nemzeti jelentésünket. Az azt követő évben megtartott felülvizsgálati értekezlet ez esetben is pozitív értékeléssel zárult. A jelentéseket az OAH az illetékes szakmai szervezetek bevonásával készítette el, és a kormány egyetértésével nyújtotta be. Mindkét értekezlet eredményeiről az OAH részletes jelentést készített a kormány számára.

Az atomenergiáról szóló törvény előírásaival összhangban működött a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság. Az alap és a társaság működése az atomenergiáról szóló törvény szerint megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és elhelyezése, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése megoldható legyen, és ne háruljon az elfogadhatónál nagyobb teher a jövő generációkra.

Az atomtörvény 2000. évi módosítása miatt 2001-ben és 2002-ben a költségvetés nem utalta át az alapba az előző évi átlagos állományt és a jegybanki alapkamatot figyelembe vevő, az értéktartást biztosító összeget. 2003-tól visszaállt az eredeti állapot, így az alap értékállósága helyreállt. A 2003. évi költségvetésről szóló törvény az alap bevételeit 23,5 milliárd forint összegben határozta meg, a 2003-as kiadások 9,6 milliárd forintot tettek ki. 2003 végén a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban 47,2 milliárd forint volt, jelenleg körülbelül 65 milliárd forint.

A püspökszilágyi telephelyen 1976. december 22-én kezdte meg működését a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, a gyógyászatból, kutatásokból, oktatásokból és az egyéb ipari alkalmazásokból származó radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. A létesítés óta a nemzetközi és hazai biztonsági követelmények jelentősen szigorodtak, új módszerek születtek a környezeti és sugárbiztonság értékelésére. Ezt figyelembe véve egy biztonságnövelő program készült, amely tartalmazza a tároló hosszú távú biztonságos működéséhez és a lezárás utáni biztonsághoz szükséges munkálatokat. Az alap terhére megkezdődött a tároló korszerűsítése, sugárbiztonságának növelése. Ennek eredményeként a tároló megkapta a végleges üzemeltetési engedélyt, ami határozott időre szól a jogszabály szerint, tehát tízéves üzemeltetési engedélyt kapott.

A Tolna megyei Bátaapátiban 2003-ban befejeződtek a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló telephely felszíni földtani kutatási munkái. Az illetékes hatóság, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala által jóváhagyott zárójelentés megállapítja, hogy a telephely a vonatkozó rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. A telephelyen azóta megkezdődtek a tároló optimális helyének meghatározására irányuló felszín alatti vizsgálatok. A létesítés előkészítésének megkezdéséhez az atomtörvény szerint az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása szükséges. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. programot dolgozott ki, amelyet az OAH-t felügyelő miniszter 2003-ban hagyott jóvá. A kutatási program alapján a Baranya megyei Boda térségében 2003-ban vizsgálatok kezdődtek egy föld alatti laboratórium helyszínének kiválasztására.

Az atomenergia alkalmazásának biztonsága területén 2001-2003-ban az Országos Atomenergia Hivatal és az illetékes minisztériumok több fontos jogszabályt készítettek elő. Az Országgyűlés 2003-ban, az Európai Unió elvárásaival összhangban módosította az atomenergiáról szóló törvényt - ezt említettem már -, és megszüntette az OAB-t. A módosított törvény szerint egy kormányrendelet szabályozta újra az Országos Atomenergia Hivatal feladatát és hatáskörét. A jogszabályi változások eredményeként miniszterelnöki határozat alapján az OAH felügyeletét az energiatermelésben érdekelt gazdasági és közlekedési minisztertől a belügyminiszter, majd 2004 novemberében az igazságügy-miniszter vette át. Ezzel tovább erősödött a hivatal függetlensége.

(20.30)

A vizsgált három évben kormányrendelet jelent meg az országos sugárzási helyzet ellenőrzéséről, valamint a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzet lakossági tájékoztatás rendjéről. Új miniszteri rendeletek szabályozzák a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelmét, az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelmét, a levegőbe és vizekbe történő radioaktív kibocsátásokat és azok ellenőrzését, az egészségügyi ágazat radiológiai mérő- és adatszolgáltató hálózatát, az atomenergiáról szóló törvény honvédségi alkalmazását, a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseit, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Az atomenergia magyarországi alkalmazásának biztonságáról készített 2001., 2002., 2003. évi jelentések tanúsága szerint az atomenergia biztonságának magyarországi helyzete egészében megnyugtató. Ugyanakkor a Paksi Atomerőműben 2003-ban bekövetkezett súlyos üzemzavar fokozottan felhívta a figyelmünket arra, hogy az atomenergia alkalmazásának biztonsága állandó odafigyelést igényel, a biztonság szintje fokozatosan javítandó. Az esemény elemzése, értékelése, a tanulságok levonása és az ennek alapján az erőműben és az ellenőrző hatóságnál végrehajtott változtatások garanciát jelentenek arra, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Az atomenergia alkalmazása során a dolgozókat, a lakosságot és a környezetet a vizsgált három év alatt nem érte károsodás.

Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, tárgyalt három éves jelentést fogadja el.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu