HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Főigazgató Úr! Képviselőtársaim! Az Országos Atomenergia Hivatal jelentései - mind a három - véleményünk szerint szakszerűek, pontosak és reálisak, a tárgyév eseményeit jól tükrözik, a nukleáris biztonságra való hatásukat elemzik.

A jelentések által érintett események közül természetesen, illetve sajnos kiemelkedik a 2003. esztendei április 11-ei paksi, a II-es blokk 1. számú aknájában történt, kiégett fűtőelemek sérülésével járó súlyos üzemzavar. Az üzemzavar okaival és annak következményeivel a 2003. évi jelentés részletesen foglalkozik. Az üzemzavart követően az okok feltárására és a következmények elemzésére több vizsgálat készült, ilyen volt a Paksi Atomerőmű által készített kivizsgálási jegyzőkönyv, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága által készített, üzemzavart vizsgáló jelentés, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által 2003 júniusában elvégzett szakértői vizsgálatról készült jelentés, és a WANO által 2003 augusztusában végzett helyszíni szemle után készült jelentés.

A Paksi Atomerőmű a jelentésekben megfogalmazott okok felszámolására és a megfogalmazott ajánlásokra 2003 őszén egy átfogó intézkedési tervet készített. Ennek fő célja hasonló esetek elkerülésére megfelelő intézkedések meghozatala volt. Az intézkedési terv számos műszaki feladat megoldását irányozta elő, emellett azonban nagy hangsúlyt fektetett a minőségi rendszer és a biztonsági kultúra fejlesztésére. A Paksi Atomerőmű is szakértői segítséget kért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől a biztonsági kultúra fejlesztésére. Az NAÜ ennek keretében 2003 októberében, 2004 áprilisában és októberében járt Pakson, tanácsokat adott a biztonsági kultúra fejlesztésére és véleményezte, értékelte az időközben e területen végzett munkát.

Az elhatározott feladatok teljesítésének értékelését a WANO 2004 augusztusában, a NAÜ pedig 2005 februárjában végezte el. Mindkét nemzetközi szervezet megállapította, hogy a súlyos üzemzavar tanulságai alapján a Paksi Atomerőmű a megfelelő intézkedéseket meghozta. Az OSART-vizsgálat megállapította, hogy ajánlásaikat az erőmű teljes mértékben figyelembe vette, az elhatározott feladatok közül 71 százalékot sikeresen megoldott, 29 százalékban pedig jó előrehaladást ért el. Ez az eredmény az összes elvégzett eddigi NAÜ-vizsgálat közül a legjobb. Ennek alapján tehát megállapítható, hogy az erőmű az üzemzavar után mind a műszaki kérdésekben, mind a biztonsági kultúra területén a maga elé kitűzött feladatok döntő többségét végrehajtotta, a többi feladatnál pedig a végrehajtás üteme megfelelő. Ennek alapján joggal kijelenthetjük, hogy a Paksi Atomerőmű személyzete, a szakemberek az erőmű további biztonságos üzemeltetéséhez felkészültek.

Az üzemzavart követően a sérült fűtőelemek 1. számú aknából történő eltávolítására a munkálatok elkezdődtek. A feladat egyedi jellegére tekintettel, a feladat komplexitását figyelembe véve az erőmű tendert írt ki, amelyet az orosz TVEL konzorcium nyert el. A tervezési, biztonsági megalapozó munkák 2003 őszén elkezdődtek, a biztonsági megalapozások és tervek bírálatába külföldi szervezeteket is bevontak. Az érdemi munkában részt vett a NAÜ és az orosz nukleáris hatóság is. Az alapos és mindenre kiterjedő felülvizsgálatok után az eltávolítás műszaki terve 2005 elejére elkészült, amelynek alapján az engedélykérelmet az erőmű 2005 februárjában az OAH-NBI-nek benyújtotta. Az elvi engedély birtokában kezdődhet meg az eltávolításhoz szükséges berendezések gyártása, valamint a személyzet felkészítése a feladat végrehajtására.

Az üzemzavar után az 1-es aknában lévő sérült üzemanyag biztonságának szavatolására az erőmű az aknát teljes mértékben leválasztotta, és izolálta az erőmű többi technológiai rendszerétől. Ehhez megterveztette és kiviteleztette az 1-es akna autonóm hűtőrendszerét, a mérési rendszert, az ellenőrző rendszert. Az 1-es akna izolációja után a II-es blokk technológiai rendszerének tisztítását végezték el. Ezek után a megfelelő biztonsági elemek elvégzését követően kerülhetett sor a II-es blokk újraindítására 2004 augusztusában. A blokk visszaindításakor számos mérést végeztek annak igazolására, hogy az elemzésekben megadott paraméterek hogyan alakulnak. A mérések azt mutatták, hogy az indítás során az előzetesen megállapított határértékekhez képest sokkal jobb értékek adódtak, a II-es blokkot hibamentesen üzemeltették 2004 decemberéig, amikor a blokkot főjavításra leállították.

A főjavítás miatt, mivel az 1-es számú aknát használni nem lehetett, ezért erre az esetre kidolgozott technológiával és legyártott berendezéssel végezték el az üzemanyag mozgatását. Ezt a terveknek megfelelően sikeresen végrehajtották. A főjavítást a tervezett időn belül elvégezték, és a blokk újraindítására március végén sor került. A blokk addig üzemel, amíg az 1. számú akna helyreállítási munkálatai nem kezdődnek el. A sérült üzemanyag 1-es aknából történő eltávolítása alatt a II-es blokk leállított állapotban lesz. Az üzemzavar után meghozott intézkedések, a biztonsági kultúra szintjének növelése, az 1-es számú akna helyreállítási munkáinak állása és a II-es blokk sikeres üzeme biztosíték arra, hogy az erőmű a jövőben is biztonságosan és megbízhatóan üzemeljen, biztosíték arra, hogy az erőmű üzemidejének meghosszabbítása végrehajtható.

Nehéz eldönteni, hogy mi jelent nagyobb veszélyt, egy atomerőmű biztonságos üzemeltetése, illetve az ott bekövetkező balesetek vagy pedig az a politikai hisztéria, ami egy ilyen baleset kapcsán támadni tud. A vizsgálatok eddigi eredményei most már megnyugtatóan bizonyítják, hogy az atomenergia, illetve az atomerőművek működtetése és üzemeltetése, a technológiai feltételek betartása mellett biztonságos. A hibát emberi mulasztás okozta, és még olyan nagy nevű cégek is képesek hibát elkövetni, mint amilyen a Framatome volt, amely ezt a tisztítási technológiát kidolgozta, és amelyet alkalmazott a Paksi Atomerőmű.

Tehát a lényeg az, hogy az atomenergiába, az atomerőműbe vetett bizalom, annak társadalmi elfogadottsága a baleset során nem sérült jelentősen, sőt az azóta eltelt időszak alatt helyreállt. Hála istennek, hogy a folyamat nem olyan irányba ment el, ami az egész technológia iránti bizalmatlanságot fokozta és erősítette volna.

A Magyar Demokrata Fórum jó szívvel javasolja a hivatal mind a három esztendei beszámolóját elfogadásra, és azt hisszük, hogy e folyamat során, a 2003-as áprilisi baleset során a hivatal feladata teljesítését végig magas színvonalon végezte el, és mindent megtett annak érdekében, hogy ehhez hasonló, emberi mulasztásból fakadó baleset a következőkben ne forduljon elő. Tehát még egyszer: mind a három esztendei beszámolót elfogadja a Magyar Demokrata Fórum, és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu