DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim korábbi felszólalásaikban az öröm, a remény és részben a fenntartás hangjait fogalmazták meg. Én a lehetőség hangjait szeretném megszólaltatni, s ebből a szempontból én úgy gondolom, hogy a minél előbb annál jobb, és ebben az értelemben én nem a védzáradék lehetőségeire teszem a hangsúlyt, hanem a gyors csatlakozásra, minden fenntartás nélkül.

Miben állnak ezek a lehetőségek? Néhány szempontot már Eörsi képviselő úr elmondott, tehát mondhatnám azt is, hogy részben hozzá csatlakozik a mondanivalóm. Ilyen szempontok lehetnek bizonyos speciális magyar kérdések, illetve az azok megoldására való lehetőség. Az egyik ilyen a mintegy hárommillió Kárpát-medencei magyar, határon túli magyar integrálásának a lehetősége. Ez természetesen nemcsak Románia csatlakozásával értendő probléma megoldása, Szlovákiát is természetesen ide lehet venni, illetve majd később talán a folytatást is. De speciális magyar szempontnak tekintem azt is, hogy a magyarság és az európaiság fogalma is egyre kevésbé tűnik egyfajta ellentétpárnak, és ez a probléma is, ha úgy tetszik, egyre kevésbé lehet ellentétes az elkövetkezendő időszakban, ez is egyfajta megoldási lehetőséget takar. De talán - ami nem hangzott eddig el - az is egy lehetőség, hogy a Kárpát-medencei magyarság képviselőcsoportja is bővülhet az Európai Parlamentben. Elhangzott államtitkár úr részéről is, hány képviselője lehet Romániának, és reméljük, ezek között elég nagy számmal magyarok is részt vesznek majd.

Eörsi képviselő úr említette azt a lehetőséget is, ami a politikai stabilizációra vonatkozik mind Bulgária, mind Románia vonatkozásában, és minthogy ő beszélt róla, én túl sokat nem beszélnék erről a dologról. De azért megemlítem, hogy bizonyos folyamatok a csatlakozással válnak visszafordíthatatlanná mind Bulgáriában, mind Romániában. Nem véletlenül tett említést Eörsi képviselő úr is Portugáliára, Spanyolországra, illetve Görögországra. Annak idején a diktatúra után gyorsan fölvették őket, hogy a demokrácia ne legyen visszafordítható. De ilyen lehetőség egyfajta paradigmaváltás mind Bulgáriában, mind Romániában, és itt a gazdasági kérdésekre tenném elsősorban a hangsúlyt. Államtitkár úr mondanivalójából, illetve a védzáradékra való utalásból is következik, hogy tulajdonképpen Bulgáriának és Romániának nincs más lehetősége, mint a modernizáció, az infrastruktúra-fejlesztés, és ebben az értelemben kiemelném azt a lehetőséget is - de elsősorban Románia szempontjából -, hogy itt helyben teremtődhetnek meg azok a lehetőségek, amelyek, mondjuk, a magyarok helyben maradását is elősegíthetik.

Legyenek a következő szempontok a magyar gazdaság bizonyos szempontjai! Az teljesen egyértelmű, hogy mind a Bulgáriának, de elsősorban Romániának nyújtandó EU-források egyben magyarországi lehetőségeket is jelentenek részben azáltal, hogy Magyarország tranzitszerepe fölértékelődik az elkövetkezendő időszakban, lehetőség van egyfajta régiós szerep kibővülésére, illetve a meginduló magyar tőke, amely már az elmúlt években is megjelent ebben a térségben, további befektetési lehetőséget kaphat, és ez sem elfelejthető szempont.

(15.20)

Eörsi képviselő úr és Csáky képviselő úr is említette Trianont. Az én szempontomból azt a lehetőséget adja ez a probléma, illetve egyáltalán Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, hogy ez egy olyan gond megoldásához is hozzásegíthet, mint a fenntartható növekedés. Magyarországon a fenntartható növekedés 1914 óta történelmi méretekben csak pillanatokra állt fenn, és ennek az egyik lehetséges oka pont az, hogy Trianon után, illetve már a Monarchia szétesésével egy meglévő munkamegosztási rendszert vertek szét, beleértve az infrastruktúrát is, és ennek a munkamegosztási rendszernek a helyreállítására is egyfajta lehetőség nyílik éppen azért, mert természetes kapcsolatok helyreállítására tesz lehetőséget.

Az idő előrehaladta miatt már csak egy további lehetőséget szeretnék megemlíteni, azt, hogy Bulgária, illetve Románia csatlakozása a továbblépés lehetőségét is megadja, pont azon szempontok szerint, amiket az előzőekben már említettem. A továbblépés lehetőségét adja Horvátország csatlakozását illetően, később pedig Ukrajna, illetve Szerbia csatlakozását illetően, ami pont azokra a kérdésekre adhat választ, amiket itt említettem.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu