NAGY KÁLMÁN, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A várossá nyilvánítással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/15164. számú törvényjavaslatot március 30-án tárgyalta az önkormányzati bizottság.

A törvényjavaslat gyakorlatilag lehetővé kívánja tenni, hogy a várossá nyilvánítást ne csak nagyközség, hanem község is kezdeményezhesse. Indokolásában leírja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás indokolatlan megkülönböztetést tesz a teljesen azonos jogállású települések között. Ez valóban így van. Várossá nyilvánítás esetében a megkülönböztetés a község kárára van a nagyközségekkel szemben. A megkülönböztetés azonban más esetben is fennáll, például a költségvetési törvény is megkülönböztet községet és nagyközséget. A 3. számú mellékletben - a körjegyzőségek működésével kapcsolatos feladatok költségvetési hozzájárulásában - a három községből álló körjegyzőség támogatása 438 720 forint havonta, ugyanezen három községből álló körjegyzőségi támogatás akkor, ha nagyközség a székhelytelepülés, csak 156 680 forint havonta. Ez pedig a nagyközség hátrányos megkülönböztetése a községgel szemben. 2004-ben 18 nagyközség kapott városi rangot, így az országban jelenleg 274 város van, és a lakosság 65 százaléka él városban.

A bizottsági ülésen a Belügyminisztérium képviselője elmondta, a várossá nyilvánítási bizottságnak sokszor hangoztatott véleménye, hogy inflálódott a városi színvonal, és most egy új kör kezdeményezhet várossá válást, a községek. A várossá váláshoz azonban egy bizonyos fejlettségi színvonalat - amit ma a nagyközségi szint jelent - nem érdemes átugrani, mert ez olyan, mintha egy ember életében átugornánk a serdülőkort. Kormánypárti képviselő is megfogalmazta azt a véleményét, hogy a várossá válás esetében a szakmai értékelésben tovább kell lépni, a várossá nyilvánítással kapcsolatos elvárásokat túl puhának tartja.

Véleményünk szerint szükséges lenne a nagyközség státusával kapcsolatos törvényi helyeket együtt kezelni, ezért a kapcsolódó törvények módosítását is szükségesnek tartanánk átgondolni, azt, hogy tulajdonképpen mit is takar a nagyközség fogalma. Mert az is igaz, hogy az alkotmány 41. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik, az alaptörvény megfogalmazásában a nagyközség nem is szerepel. Ellentmondások vannak tehát ezzel kapcsolatban a jogrendünkben. A törvények között meg kell teremteni az egyhangúságot a nagyközségek státusnak egyértelművé tételére.

Ebből a körből egy kérdést, a várossá válást kiragadó szabályozást nem tudunk támogatni, ezért a bizottság ellenzéki tagjai a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételére is és az általános vitára való alkalmasságra is tartózkodó, illetve nem szavazatot adtak.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu