DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mind a kormányzati, mind a nyugdíjas érdekvédelmi szerveknek kiemelt feladata a társadalom jelentős részét, mintegy egyharmadát érintő időskorú lakosság életkörülményeinek folyamatos elemzése, a problémák valósághű feltárása. Ez a munka a teendők meghatározásának objektív alapja.

Közismert, hogy az Európai Unió lakossága, ebben hazánk népessége is fokozatosan öregszik, a demográfiai mutatók jelentősen változnak. A 65 évnél idősebbek 1960-ban Magyarországon a lakosság 9 százalékát, 1990-ben 13 százalékát, 2000-ben már 15 százalékát adták. A hosszú távú népesség-előrejelzés szerint 2050-ben a lakosság 27 százalékát a 65 évnél idősebb népességcsoport alkotja majd.

Örvendetes, hogy a születéskor várható élettartam nálunk is fokozatosan hosszabbodik: 2002-ben a nőknél 76,6 év, a férfiaknál 68,3 év volt. Ez azonban még mindig elmarad a korábbi 15 EU-s ország átlagánál, ami a nőknél öt év, a férfiaknál hét és fél év eltérést mutat. Ez a prognózisok szerint egy-két évre fog majd a távolabbi jövőben csökkenni.

Az ebből adódó következmények parancsolóan követelik meg a jelenlegi foglalkoztatási mutatók javítását, az aktív életkorú lakosság nagyobb arányú munkába állítását. Jelenleg csökken az egy nyugdíjasra jutó foglalkoztatottak száma. A problémák egyik eredője, hogy a rendszerváltozást a munkanélküliség előli menekülés során a kedvezményes öregségi nyugdíjba és a rokkantsági nyugdíjba vonulás követte; az új nyugdíjasok majdnem fele rokkantnyugdíjas.

A problémák további okai is szerteágazóak. A keresetek növekedésétől elmaradt a nyugdíjak emelésének mértéke. A rendszerváltozás előtt nyugdíjazottaknál a reálértékvesztés jelentős, például az 1980-ban nyugdíjba vonultak jelenlegi nyugdíjának reálértéke csak 90,4 százaléka az akkorinak. Egyre több az idős egyedül élő, akiknél az úgynevezett korfüggő szükségletek - például gyógyszer, mások segítségére szorulás - miatt a reálnyugdíj-veszteség súlyos helyzeteket is takarhat. A vidéken, különösen a kistelepüléseken élő időskorúak helyzetét tovább nehezíti, hogy a szociális ellátórendszer ott a legfejletlenebb. Jelentős az is, hogy a nyugdíjasok körülbelül felének a pénzbeli ellátása nem éri el az átlagnyugdíj felét sem.

A fent vázolt helyzet korántsem kielégítő javítását jelenti, hogy 1997 óta a nyugellátások reálértéke növekedett. További javítást eredményez, hogy az évi rendszeres emelésen túl a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése megtörténik; ebben az évben már háromheti, 2006-ban a teljes egyhavi nyugdíj kifizetésre kerül. Megtörtént az özvegyi nyugdíjak 50 százalékos emelése, ami közel 600 ezer özvegyet érintett. Visszaállítottuk a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét, eddig több mint félmillió rászoruló vette ezt igénybe. A nagymamagyes egyre népszerűbb, és igen jelentős a központi és önkormányzati szociálpolitikai intézkedések kedvező hatása. A 75 év felettiek problémája megoldásának egy jelentős része a jövő évben megtörténik.

Tisztelt Országgyűlés! Törvényben is rögzített, de erkölcsi kötelességünk is az időskorúak életének állandó, fokozatos javítása. Ezzel mindannyiunk adósságát törlesztjük azokkal a generációkkal szemben, akik munkáját az ország kétszeri újjáépítése és generációk megbecsülést érdemlő felnevelése fémjelzi.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu