FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 58. és 57. számú pontjaival szeretnék foglalkozni. Az 58. szám alatt Jauernik képviselőtársammal nyújtottam be egy módosító javaslatot. Ez a szakasz azzal foglalkozik, hogy a vállalkozói járulékot hogyan kell megfizetni, és hogyan kell arról adatot szolgáltatni. Ez gyakorlatilag végrehajtási kérdése az elmúlt év végén hozott rendelkezésnek.

Az előterjesztésben az szerepel, hogy a vállalkozói járulékról a tárgyévet követő év február 15-ig kell adatot szolgáltatni. Mi arra teszünk javaslatot, hogy két időszakot fogalmazzunk meg erre nézve, mégpedig a kifizetők részére a tárgyévet követő év január 31-et, a munkáltatók részére pedig a tárgyévet követő év május 20-at. Az eddigi rendelkezésekbe is a kifizetők, illetve a munkáltatók részére az adatszolgáltatásba ez a két külön időszak állt rendelkezésre, és úgy gondoljuk, hogy vállalkozói járulék ide vagy oda, nem indokolt, hogy most középen valahol egy egységes időpontot fogalmazzunk meg, mert ez mind a kifizetők, mind a munkáltatók esetében egy olyan köztes időpont lenne, amelyik az ő adatszolgáltatási gyakorlatuknak nem felel meg. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy praktikus a mi javaslatunk.

Ugyanebben a pontban arra is javaslatot tettünk, hogy fogalmazzuk meg, az adatot hogyan, mi módon kell szolgáltatni, hiszen a többi tekintetben mindig megfogalmazódott az utóbbi időben, hogy hogyan kell ezt az adatot szolgáltatni. Most itt is javaslatot tennénk, hogy a vállalkozói járulékot elektronikus úton vagy mágneses adathordozón kell szolgáltatni. Ez is összefügg azzal a gyakorlattal, ahogy a kifizetők és a munkáltatók az adataikat szolgáltatják. De mivel ez külön pontba került beépítésre, úgy gondoljuk, hogy ez szükséges.

Ezért kérem majd az előterjesztőt, illetve a képviselőtársaimat, hogy ezt a javaslatunkat támogassák. Igaz, nyújtottunk be két olyan kapcsolódó módosító javaslatot, amelyikben különválasztottuk az adatszolgáltatás módját és az adatszolgáltatás időpontját, de azt hiszem, hogy végül is mind a két rész támogatható.

(21.40)

És mivel még normál felszólalásban idő áll rendelkezésemre, engedjék meg, hogy az 57. ajánlási pontról is szóljak, ahol Varga Mihály és képviselőtársai arra a véleményem szerint majdcsak egyedülálló dologra tesznek javaslatot, hogy a vállalkozói járulék befizetése önkéntes legyen. Én úgy gondolom, hogy ez a magyar adózásban és járulékbefizetésben valami egészen újszerű elem lenne a magyar gyakorlatban. Ha ellenzéki képviselők tesznek javaslatot, nem tudom, mennyire gondolják ezt komolyan, de azt hiszem, mindenképpen megfontolandó, hogy az ellenzéki oldalról az adózás, járulékfizetés tekintetében ilyen irányba mozduljunk el, mert ez példátlan lenne, és gondolom, hogy ez az út később az indítványok sokaságát vetné fel, és úgy gondolom, hogy ezek mindegyike komolytalan.

Emlékezzünk rá, hogy a vállalkozói járulék befizetésére, a 4 százalék meghatározására azért került sor az elmúlt évben, mert akik vállalkozók és munkanélkülivé válnak, ők teljesen ellátatlanok, a Munkaerő-piaci Alapból nem rendelkeznek semmiféle ellátással. Én is egyéni képviselő vagyok, és sok ember keres meg, akik vállalkozók és munkanélküliek lesznek, vagy pedig egy társas vállalkozásnak az alkalmazottjaként válnak munkanélkülivé, és ők is kiesnek ebből az ellátásból.

Tehát úgy gondolom, hogy indokolt megszabni, és indokolt volt az a rendelkezés, hogy ezt a járulékot meg kell fizetni, de azt előírni és azt megfogalmazni, hogy ez teljesen önkéntes legyen, ez komolytalan, mert senki nem tudja pillanatnyilag megítélni, hogy most nem fizet járulékot, így dönt, de amikor munkanélkülivé fog válni, akkor most igénybe vehet-e járulékot vagy sem. Ha ezt egy egyéni vállalkozó teszi meg, akkor még azt kell mondanom, hogy neki vállalni kéne egy döntés következményét. De ha valaki egy ilyen vállalkozásnak az alkalmazottja, és a munkáltatója nem fizeti meg utána ezt a járulékot, akkor ő kívül esik ezen a körön, mert más dönt az ő sorsáról, és amikor munkanélkülivé válik, ezután is ellátatlan lesz.

Bizonyára emlékeznek ellenzéki képviselőtársaim, hogy 1999 és 2000 környékén a munkáltatók, munkavállalók szervezetei hozták elő ezt a problémát, és akkor rengeteget foglalkoztunk vele. Én úgy érzem, szükséges volt ennek a járuléknak a bevezetése, még ha tudom is, hogy képviselőtársaim a 33 között ezt is nyilvántartják mint egy pluszadót, de azt nem tartják nyilván, hogy ennek révén valakik ellátásra lesznek jogosultak, és akkor azt is nézni kell, hogy kik részesülhetnek ellátásban. De hangsúlyozni szeretném, én örömmel hallgattam itt az összes olyan vitát, hogy mindenféle adómódosításra, -csökkentésre javaslatot tesznek, de még egyszer, nem tartom ésszerűnek, hogy felvetik azt a gondolatot, hogy egy járulékot vagy akár egy adót ezután önkéntesen kelljen fizetni. Mert ez példátlan gyakorlat lenne, ezért engedjék meg, nem szoktam ilyet nagyon elmondani, itt egyáltalán nem, hogy ez komolytalan javaslat, és sajnos nem ez az egyedüli ebben a törvényben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu