KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! Már csak abban bízom, hogy sem a címet, sem a befejező mondatot nem ön írta és nem ön fogalmazta. Egy úriasszony ilyet nem mond és így nem fogalmaz. Na, vegyük sorba, mi volt akkor Szeghalmon 2002 és 2005 között! (Felzúdulás a Fidesz soraiban.)

Képviselő Asszony! Ha Szeghalmon 2002-ben 35 ezer forint volt az átlagnyugdíj, akkor tessék hozzáadni, mennyi emelést kaptak 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben. Ez az emelés, amit akkor lehetett megtenni, 44 274 forintra futott ki, nem 38 ezer forintra. Már itt van rögtön egy 6,5 ezres differencia. A 44 274 forinthoz tessék hozzáadni a 13. havi nyugdíj 75 százalékát, ez 33 205 forint/év. A 2767 forint/hónaphoz tessék hozzáadni a 9274 forintot, és így meg tetszik kapni a 12 ezer forint/hó emelést. A nyugdíjpénztár statisztikája szerint 2002-ben az átlagnyugdíj nem 35 ezer forint volt, mint ahogy ön említette volt, hanem 43 ezer forint, 2005-ben ez a nyugdíj, átlagnyugdíj 60 595 forint. Ha a 60 595 forinthoz hozzá tetszik adni a 13. havi nyugdíj 3787 forintját, ez pontosan 20 ezer néhány száz forintra jön ki. Tehát én a valósat állapítottam meg a válaszlevelemben, és nem azt mondtam, hogy 2005-ig 20 ezer forinttal, hanem a kormányzati ciklus végére 20 ezer forinttal fog nőni a nyugdíj.

A méltányossági nyugdíjat már meg sem említem, mert az egy olyan roppant egyszerű matematikai művelet, hogy ha mi 800 millió forintot szánunk a méltányossági nyugdíjemelésre, és ezt megkapja körülbelül 460 ezer ember év közben, és ehhez a következő év januárjában hozzájön az éves nyugdíjemelés, ez pontosan azt jelenti, hogy Magyarországon minden évben 9,6 milliárd forintot fordítunk többletként a méltányossági nyugdíj finanszírozására.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu