DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE, a szociális és családügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Mint bizottsági előadónak, bizonyos értelemben ragaszkodnom kell az április 12-ei bizottsági ülésen elhangzottakhoz, ahhoz, amit egyrészt az előterjesztőtől hallhattunk, másrészt a bizottságban elhangzott képviselői véleményekhez. Ez természetesen azt jelenti, hogy bizonyos ismétlésekbe is bocsátkozik ilyenkor az előadó, de úgy érzem, hogy pozitív tények elmondása, esetleg más színben való megvilágítása beletartozhat a feladatomba.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfontosabb eleme a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatására, finanszírozására és kölcsönzésére vonatkozó szabályok átalakítása.

(10.10)

A bizottsági ülésen is elhangzott, a miniszter úr is említette, hogy igen nagy volumenű pénzről van szó. Míg ez a kassza 1992-ben 3,6 milliárd forintos volt, mint ahogy elhangzott, 2005-ben itt 45 milliárd forintról van szó, és bizony több mint egymillió igénylő sorsát befolyásolja ennek a pénzösszegnek a hatékony elköltése.

A jogszabály lehetővé tesz új típusú szerződéskötést az OEP és a gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója között, ami nem a forgalmazót jelenti, hanem a nagykereskedőket és az importőröket. Így ezzel a támogatással forgalmazott termékeknél elérhető, hogy valamennyi forgalmazónál társadalombiztosítási támogatással, azonos térítési díj mellett árusítsanak gyógyászati segédeszközt, mint ahogy elhangzott, hatósági ár nélkül.

A jogszabálytervezet szabályozza az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott orvosokkal való szerződéskötést, ahogy képviselőtársam az előbb ezt említette. A törvény módosítása elősegíti a szakszerű ellenőrzéseket is. Amennyiben a biztosított neki felróható módon, jogalap nélkül viszi igénybe a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatást, akkor köteles lesz azt megtéríteni, természetesen megfelelő, korrekt vizsgálat és tisztességes adategyeztetés után. Itt nem egy öncélú vizsgálódásról van szó, mint ahogy a miniszter úr is említette. Az itt “megtakaríthatóö összegeket természetesen visszaforgatjuk a rendszerbe. Miért van erre szükség? Zárt kasszáról van szó végül is, és azt elfogadhatjuk mindannyian, hogy az egyik beteg érdeke korlátozhatja a másik beteg érdekét pozitív értelemben.

A jogszabály a gyógyászati segédeszközök kölcsönzésére is kitér, erre 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Így jóval több rászoruló juthat hozzá a gyógyászati segédeszközökhöz, így a rehabilitáció sokkal szélesebb körben alkalmazható, és a fekvőbeteg-ellátás bizonyos mértékig kiváltható. Úgy érzem, ennek sem szakmai, sem pozitív emberi szempontjait nem kell különösképpen hangsúlyozni. Jelentős előrelépés lesz az igazán rászorulók számára, hogy a méltányossággal támogatott gyógyászati segédeszköz javítása is egyfajta procedúra után történhet méltányosság gyakorlásával.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény módosítása egy jelentős előrelépés lesz, tekintettel arra, hogy a gyógyszergyártó, a gyógyszer-nagykereskedő, illetve a gyógyszertár működtetője köteles lesz a forgalomba már nem hozható, nem megfelelő minőségű vagy lejárt gyógyszer környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelő megsemmisítéséről gondoskodni, valamint részt venni külön jogszabályban foglaltak szerint a lakosságnál keletkezett gyógyszerhulladék ártalmatlanításában. Ez utóbbi jelentőségéről mint gyakorló orvos nap mint nap van alkalmam meggyőződni.

A bizottsági ülésen valóban több alkalommal került elő az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény, valamint a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény módosítása. A szociális bizottsági ülésen is úgy éreztük, és úgy éreztem, hogy ellenzéki képviselők is támogatták azt az elképzelést, hogy a veleszületett rendellenességek nyomon követésében, bizonyos adminisztrációs teendők és bizonyos egészségügyi adatkezelések vonatkozásában a területi védőnő mint megfelelő kontakt személy bevonása mindenféleképpen támogatandó. Schvarcz Tibor képviselőtársam több gondolatot fűzött ehhez a problémakörhöz, és többen osztottuk véleményét, hogy bizonyos egészségi adatok összekapcsolása megfelelő célhoz kötöttséggel és célmeghatározással elkerülhetetlen. Ez nemcsak finanszírozási szempontokból alapvető jelentőségű, hanem orvos szakmai szempontokból is, és természetesen elsősorban a betegek érdekében.

Összességében: a bizottság végül 12 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előttünk fekvő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta, úgyhogy ezzel a bizottsági véleménnyel ajánlom képviselőtársaim figyelmébe az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu