DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság mind a három napirendről szavazott a bizottsági ülésen, és határozott kisebbségi vélemény - 9 nem szavazat - a 15233. számú, azaz a napirendünkön jelenleg most 36/c sorszám alatt szereplő határozati javaslattal szemben fogalmazódott meg. Ez az az országgyűlési határozat, amely a jelenleg hatályban levőt hatályon kívül helyezni kívánja, és a helyébe kíván lépni. Teszi ezt olyan módon, tudtuk meg az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy már nem tartalmazza azokat a teljesített feladatokat, amelyeket a kormány álláspontja szerint elvégzett, viszont továbbra is tartalmazza a nem teljesített, illetve új határidő megjelölésével folyamatosan teljesítendő feladatokat. Sőt, tartalmaz néhány újabb feladatot is.

A kisebbség véleménye szerint egy országgyűlési határozat olyan törvényerejű jogszabály, amelyet végre kell hajtani. Hatályát a hatályosulásával veszti el, ez a fő szabály. Hatályon kívül helyezni, visszavonni okafogyottá vált országgyűlési határozatokat lehet és azokat érdemes, de sajnos a lakásmaffia elleni küzdelemben okafogyottságról nem beszélhetünk. Egy olyan határozatnak - amelyet az Országgyűlés 353 képviselőjének egybehangzó igenlésével fogadott el - a hatályon kívül helyezése a parlamenti munka lebecsülése, jogbizonytalanságot eredményez, talán még alkotmányossági aggályokat is felvet, ha egy ugyanabban a kérdéskörben hozandó új határozat majd kevesebb szavazatot kap, mint az előző.

(17.20)

Kérdés az, hogy leronthatja-e a korábban hozott országgyűlési határozat súlyát, rangját, eredményeit a kormány. Ha így tesz, az rossz üzenet, helytelen, és azt kell hogy mondjam, teljesen felesleges úgymond betartania az Országgyűlésnek. Azért, mert a kormány úgy látja, hogy a formáját tekintve szokatlan jogtechnikai megoldást követtek a képviselők, attól az még törvényes, tehát az eredeti határozatunk ugyanolyan házszabályszerű, mint bármelyik másik, és ezt az albizottság volt elnöknője, Devánszkiné dr. Molnár Katalin, az előttem felszólaló képviselőtársnőm 2004. május 25-én mondotta is itt a parlamentben.

Ami a beszámolót illeti: az arról alkotott kisebbségi vélemény lesújtó. Jogi fejtegetések, eszmefuttatások és vélemények halmazával találkozunk, olyanokkal, amelyeket az érintett kormányzati szervek az albizottság tevékenységének másfél éve alatt kifejthettek volna, sőt ki is fejtettek, csak akkor egyetértően és megvalósíthatóan. Most jönnek elő - a beszámoló tartalmazza - az alkotmányossági aggályok. Véleményem szerint az erre való hivatkozás kibúvó. Az alkotmányellenesség kérdését az Alkotmánybírósággal kellett volna az elmúlt időszakban megvizsgáltatni. Ilyen kezdeményezésre nem került sor. Miért nem került sor, ha ezek az alkotmányossági aggályok korábban megfogalmazódtak?

De a legnagyobb baj, hogy egy fillér sem jutott a végrehajtásra a 2005. évi költségvetésben. És ez nemcsak szégyen, hanem ez már törvénysértés. Szégyen az, hogy a kormány a végrehajtás helyett a hatályon kívül helyezésben utazik. Felülírni, kiüríteni igyekszik az érvényben lévő határozatot, félretolva az albizottság, a kamarák, a szakmai szervezetek és minden együtt dolgozó részvevő munkáját. Így nem lehet egy országot kormányozni, hangzott el Kilényi Géza professzor úrtól a bizottsági ülésen, aki nemrégiben tanulmánnyal jelentkezett a tárcák különutas törekvéseiről és a kisiklott reformról.

Sajnos, azt kell hogy mondjam, hihetetlen, de megtörtént, a társadalmat súlyosan érintő, a közvéleményt kiemelkedően foglalkoztató, teljesen apolitikus ügyben a kormány árokásásba kezdett, felrúgta azt a konszenzust, ami itt 2004. június 22-én megteremtődött. Éppen ezért a kisebbségi álláspont szerint a beszámoló legfeljebb tudomásulvételre érdemes, és emiatt sajnos szükség van arra, hogy a hatályban lévő országgyűlési határozatot ismételten, kihangsúlyozottan megerősítse a parlament.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu