DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Mondandóm szorosan kapcsolódik az előbbi témához, nevezetesen: a pedagógusképzés. Ez az ajánlás 507. pontjához kapcsolódó módosító javaslat, annak indoklását mondanám el. Vegyük ezt a bizonyos 2004/252. számú kormányrendeletet, amire államtitkár is utalt. Az óvodapedagógus-, tanítóképzésre vonatkozó rész szerintem még helyén is van, utána kezdődnek a problémák, államtitkár úr, és ezért is kellett a módosító javaslattal valamit kezdeni. Ugyanis a kétciklusú képzési keretbe történő bekényszerítése a tanárképzésnek nagyon komoly problémákat vet fel. A következő van a kormányrendelet szerint: a tanári szakképzettség a második képzési ciklusban mesterfokozatot nyújtó képzésben lenne megszerezhető. Eszerint az első ciklusban akkor nem lesznek külön tanári és nem tanári szakok, a felvétel egy szakra történik, és a tanári szakok választása csak a második ciklusban történne meg.

Az első három évben tehát a szaktudományi képzés lényegében nem vehetné figyelembe a tanárképzés követelményeit. A NAT-ban megjelölt műveltségi területek és a részterületek tanítására való megfelelő felkészítés feladatait egyáltalán nem lehetne ebből a szempontból érvényesíteni. A fakultatív pedagógiai, pszichológiai oktatás kerete a szükséges gyakorlatokat is figyelembe véve nem elégséges. A második képzési ciklus két évében a kétszakos, illetve fő- és mellékszakos szaktárgyi oktatásban előírt pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani stúdiumok mellett a képzés színvonala és hatékonysága komolyan megkérdőjelezhető lenne, mert igen komoly óraszámbeli túlterhelést fog előidézni. Tehát magyarán: nincsenek jól összefésülve a dolgok.

Ebből a szempontból, azt gondolom, a tanárképzést - nem a tanító és az óvodapedagógus - egységes és osztatlan képzésben lenne indokolt megvalósítani. Csak jelzem, ha már sok vonatkozásban önök Ausztriára hivatkoznak, akkor Ausztriában 2002 augusztusában hozták meg azt az egyetemi törvényt, amely kimondja, hogy a tanárképzés a nem kétciklusú képzés keretei között történik; tehát egységes és osztatlan képzés. Csehországban ötéves a képzés, Németországban szintén. Persze ebből a szempontból nem egységes Németország, de a német tartományok többségében az eddig egyciklusú képzést akarják fenntartani a tanárképzés vonatkozásában. Dániában négy plusz egyes rendszert, ilyen ráépítő rendszert alkalmaznak. Tehát számos példa van az Európai Unió tagországaiban arra nézve, hogy a tanárképzést nem akarják három plusz kettes képzési keretbe bekényszeríteni, mert szakmai szempontból indokolatlan.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu