DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Nem titok, az MSZP és az SZDSZ elképzelése az egészségügyet érintő teendőket illetően lényegesen eltér egymástól. Az is nyilvánvaló, feltehetően itt a Házban is, hogy a miniszterelnök csak a koalíció egészének támogatását élvező programot képviselhet. Így a száz lépés most megismert elemei az egészségügyet érintően bírják a liberálisok támogatását. Ugyanakkor az érdemi probléma megoldására, úgy véljük, ez kevés.

Először arról a néhány kérdésről beszélnék, amit hiányolunk, illetve amit meg kell oldani. Az SZDSZ az átfogó finanszírozási reformban látja a legfontosabb feladatot az egészségügyet illetően. Az SZDSZ, mint ismert, az állami helyett a biztosítási jellegű egészségügyi rendszer híve. Továbbra is a magántőke szélesebb körű bevonását támogatjuk, mindenekelőtt a több-biztosítós modell bevezetésével, ami valódi versenyhelyzetet, ésszerű finanszírozást jelenthetne, annak minden sokszor elmondott előnyével. Az új rendszer bevezetése, természetesen ezt tudjuk, alapos előkészítést és széles körű, nem csak a kormánypártok politikai egyetértését igénylő lépés lenne.

A bejelentett változásokból ugyancsak hiányzik a sokat bírált gyógyszerkassza érdemi átalakításának tervezete, ami nélkül átfogó reform nem képzelhető el. Sem a gyógyszerár-szabályozás, sem a nagy- és kiskereskedelem jelenlegi szabályozása nem felel meg az európai uniós szabályozás betűjének és szellemének. Minderről már évekkel ezelőtt kitűnő elemzést készített a Gazdasági Versenyhivatal, további részletezés nélkül erre hivatkozom, mert a teendők részletes listáját is rögzítették.

A kormány - erről az elmúlt héten jócskán esett szó - legalizálni kívánja az éttermi borravalózás egyébként világszerte elfogadott szokását, de most nem foglalkozik az orvosi hálapénz ügyével. Holott nem működteti, hanem bomlasztja a rendszert a beteg, és különösen a szegény beteg és az egészségügyi dolgozók számára egyaránt kiszolgáltatott helyzetet eredményező hálapénzrendszer. A hálapénz nem legalizálható, ugyanakkor nem is kriminalizálható. Azt gondoljuk, haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni az egészségügyi dolgozók köztestületeivel, a betegszervezetekkel a hálapénzrendszer és az illegális jövedelemkiegészítő források megszüntetéséről.

A problémát persze véleményünk szerint a valódi biztosítási rendszer oldaná meg. Érdemesnek gondoljuk esetleg kipróbálni, hogy például az egészségügyi pénztár emelje meg a kórházak finanszírozását, mondjuk, 5 százalékkal, de csak azokét, amelyek szerződésileg vállalják, hogy az ott dolgozók nem fogadnak el hálapénzt a betegektől. A liberálisok mindazonáltal természetesen támogatják a miniszterelnök úr beszédében is vázolt, a tisztább viszonyok megteremtésére irányuló kormányzati szándékot, így az egészségbiztosítás tényleges biztosítóként történő működése felé megtenni kívánt lépéseket.

A járuléktól függetlenül természetesen az ellátások széles körének megmaradását támogatja az SZDSZ, így többek között a közgyógyellátást, sürgősségi ellátást, illetve a gyermek- és az ehhez kapcsolódó terhességi ellátást. Ugyanakkor - és ebben is egyetértés van - elfogadhatatlan, hogy egyes becslések szerint közel félmillióan, sok esetben egyébként önhibájukon kívül, jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Holott éppen a kötelezettek által, illetve utánuk maradéktalanul befizetett járulékokra, vagyis a szolidaritásra épül az ellátás, a hiányzó befizetések a rendszer működésének egészét ássák alá.

Véleményünk szerint a tisztább viszonyok megteremtését szolgálná az is, ha a közellátásban egyébként a tb által finanszírozott beavatkozások számla kiadása ellenében a magánpraxisban is elvégezhetőek lennének. Az SZDSZ üdvözli, hogy az irányított betegellátási rendszer megszüntetésének gondolatát végül is elvetette a kormány. Ma közel kétmillió magyar állampolgár kap jobb, hatékonyabb, ellenőrzött, minőségi ellátást ebben a rendszerben. A programmal kapcsolatban a legfőbb kifogások a szabályozatlanságot érintették, amin a feltételek részletesebb kidolgozásával változtatni lehet, és nem a megszüntetés lenne helyes, a kormányt tehát ebben támogatjuk.

A jelenlegi jogi szabályozás, az országos egészségpénztár bevételeinek speciális jellege, mármint a pénztártól kapott összegek speciális jellege kizárja, hogy a kórházak hitelt vegyenek fel, holott az egészségügyi szolgáltatások egy része a jelenlegi egészségügyi pénztári finanszírozás mellett is garantálja a megtérülést. Ma egy kórház évi 4-5 milliárdos egészségpénztári bevétellel együtt sem hitelképes, formai okok miatt. Véleményünk szerint bátorítani kellene a kórházakat, illetve a rendszert át kellene alakítani abba az irányba, hogy minél több kórház gazdasági társasággá alakulhasson. A realitás ma az, hogy nincs meg egy átfogó egészségügyi reformhoz szükséges politikai támogatás, nyilván részben azért, mert érdeksérelem nélkül nem lehet érdemi változás.

Ha az ember figyelmesen hallgatta az előttem szóló ellenzéki képviselők hozzászólását, elég érdekes kép bontakozott ki. Nem tudom, ki hallott egyetlen mondatot is arról, hogy mit kellene tenni az egészségügy problémáinak megoldására, csak azt hallottuk, hogy a kormány javaslatával, elképzelésével mi a probléma, de nem azt, hogy mit kellene ehelyett csinálni. Márpedig az egészségügy mai rendszere nem működtethető a jelenlegi formájában tovább. Az érdemi változás nem lehet pusztán a mindenkori kormánypártok ügye, mert az egész társadalom érdeke, ebben tehát az egész magyar parlament támogatására szükség lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu