DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Lassan rutinszerűen foglalkozunk - és ez rendkívül jó érzés - a csatlakozást követően az európai uniós jogszabályok magyar jogrendbe történő beillesztésével. Amit még el szeretnék mondani - és ez fontos ennek a jogszabálynak a tárgyalásakor -, hogy az ilyen típusú jogalkotásnál egyre több a szakmai munka, a szakmai vita, és ez lehetőséget nyújt annak a kimondására is, hogy tényleg emlékezzünk nemcsak az itt tüntető, mindkét kapu előtt álló Baumag-tüntetőkre, hanem gondoljunk arra, hogy ahhoz, hogy ilyen típusú jogharmonizációs szabály Magyarországon megszülessen, szükség volt arra, hogy a tőkepiac valamennyi szereplője felkészültté váljon, rossz és jó tapasztalatokat gyűjtsön, megteremtődjön az infrastruktúra, és még egyszer mondom, hogy rutinná váljon az európai együttműködés.

Mert emlékezzünk vissza nem olyan sok évvel ezelőttre az Ybl Bank történésére, emlékezzünk vissza különböző részvény- és egyéb értékpapír-kibocsátó cégek tevékenységére, a legkülönbözőbb betétgyűjtő manőverekre, és évek során, nem is nagyon sok idő után eljutottunk oda, hogy ma már a magyar tőkepiac konformmá válhat az Európai Unióban tevékenykedő tőkepiaci szereplőkkel.

Mindezek alapján előre jelzem, hogy ezt a nagyrészt technikainak tekintendő jogszabályt a szabad demokraták frakciója támogatni fogja a szavazáskor. Néhány fontos elemre szeretnék utalni, aminek az ismertetése ugyan már elhangzott, és szeretnék szólni arról az aggályról is, aminek a megfontolását fogjuk javasolni módosító indítvány benyújtásával.

Egyértelműen a jogszabály legfontosabb része az európai uniós szabályozásnak való megfelelés, és ezen belül is a bennfentes kereskedelem lehetőségének egyrészt a definiálása - magának a definiálásnak a szabályai változnak, szélesebb körre vonatkozik a bennfentes kereskedelem -, és ennek a megakadályozására különböző eszközöket alkalmaz a jogszabály.

Egyértelmű dolog, hogy a magyar felügyeleti hatóság feladatává válik minden olyan ezzel kapcsolatos cselekmény felderítése és szankcionálása, amelyet akár Magyarországon követnek el, akár a joghatása Magyarországon jelentkezik. Lényegesnek ítéljük, hogy az értékpapírt nyilvánosan kibocsátó számára egységes engedély megadása révén segíti elő a hatékony és költségkímélő, tőkéhez való széles körű hozzáférést. Igen fontosnak tartjuk, hogy további részletezésre kerül a kibocsátásnak valamennyi szabálya - legalábbis az elképzelhető valamennyi szabálya -, aminek a lényege nem csupán a részletesség, hanem a közérthetőség, ami azt jelenti, hogy akik bekapcsolódnak egy tőkepiaci szolgáltatásba, közérthetően, valamennyi lényeges információnak a birtokába kell hogy kerüljenek.

Eltörlésre kerül a befektetési hitel mértékére és futamidejére vonatkozó korlátozás. Ez részint további üzleti lehetőséget biztosít az ezzel foglalkozó tőkepiaci szereplőknek, másrészt pedig egyértelműen a versenyképességet, ma már a devizaszabályok liberalizálását követően a versenyegyenlőséget is biztosítani képes.

Amiről szólni szeretnék, és ami feltétlenül aggályos, mert a szokott módon nem vagyok igazán híve az ismétléseknek, tehát az elhangzott mondatok ismétlésének, ami egy jogszabály méltatásánál szokásos, azok a fenntartásaink adatvédelmi szempontból e jogszabállyal kapcsolatban.

A felügyelet e tevékenységét illetően helyesen a delegálás megtörténik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, amelynek feladata az, hogy megismerje, szankcionálja, megelőzze a bennfentes kereskedelemmel, illetve egyéb jogszabálysértő tevékenységekkel kapcsolatos eljárást. Ugyanakkor e jogszabály nemcsak hogy lehetőséget ad, hanem kötelezővé teszi mintegy nyomozati jogkör keretében, hogy a híváslistákkal a felügyelet rendelkezzen, e híváslisták alapján adatállományt kezeljen, tehát a tőkepiaci szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek valamennyi lényeges adatához hozzáférjen, anélkül, hogy erre valódi jogszabályi felhatalmazással rendelkezne, mert felhatalmazást ez a jogszabály nem képes adni. Eljárásjogi kérdésként megemlítem, hogy az adatvédelmi szabályok megfelelőségének vizsgálata a parlamenti eljárásban sem elégséges.

Tessék arra gondolni, hogy az ezzel kapcsolatos bizottsági vélemények a gazdasági bizottságban, illetve a költségvetési bizottságban fogalmazódnak meg. Egyik bizottságnak sem profilja az adatvédelmi szabályokkal kapcsolatos alkotmányossági eljárások vizsgálata, illetve a megfelelő következtetések levonása. Ennek az a következménye, hogy a parlamenti eljárásban sincs olyan bizottsági eljárás, ami megnyugtató módon foglalna állást az alkotmányossági kifogásokról.

A fő probléma tehát az, hogy egyrészt ez a jogszabályi felhatalmazás kevésnek látszik, másrészt állást kell foglalni arról, hogy megfelel az alkotmányossági követelményeknek ez a fajta adathoz kerülés, illetve adatkezelés, és nagyon valószínűnek látszik, hogy amennyiben ez a jogszabály ennek megfelel - és ez külön jogi vita, hogy helyes-e ennek a jogszabálynak a keretében ilyen felhatalmazást nyújtani, de amennyiben a válasz az, hogy igen -, akkor az adatkezelés szigorú eljárási szabályait ebben a jogszabályban meg kell határozni, rendezni kell ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos alkotmányossági felvetések ne legyenek alaposak.

Jelzem tehát, hogy ebben a körben módosító indítvány várható, egyébként a jogszabály egészét a szabad demokrata frakció támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu