DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Előrebocsátom: a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a törvénymódosító javaslatot nem támogatja, és kéri az előterjesztőket, hogy ezt vonják vissza. Most pedig az indokokat is elkezdem sorolni.

Az első: a Belügyminisztérium koordinációjában jelen pillanatban közigazgatási egyeztetés alatt van a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény átfogó módosítása, tehát szerencsésebb lenne nem kiemelve egy-egy részfeladatot, módosító indítványokkal, képviselői előterjesztésben az Országgyűlés munkáját terhelni, hanem együttesen, átfogóan vizsgálni ezt. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a közigazgatási eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény hatálybalépése ez év második felében, illetve jövő év januártól esedékes, és már az asztalunkon van a belügyminiszter asszony előterjesztésében az a kiegészítő rendelkezés, amely számos törvényt módosítva a közigazgatási eljárás szabályait átfogóan rendezi, és a végrehajtási rendszert egységessé teszi. Tehát Magyarországon a következő évtől egy teljesen új közigazgatási rendszerben kell dolgozni azoknak is, akik eddig ezt csinálták, ezzel foglalkoztak, és megfelelő gyakorlatuk volt. Ebben a rendszerben nemhogy lazítani kell a feltételeket, hanem szigorítani, hogy kik milyen beosztásban és hogyan dolgozhatnak, különös tekintettel a jegyző személyére, aki egy apparátus irányítójaként nem mindegy, hogy a közigazgatás mely területén és hogyan szerzett gyakorlatot, valamint a korábbi joganyaggal és a jövőben hatályba lépő új eljárásjoggal milyen viszonyban van.

A következő érv: maguk az előterjesztők is jelezték itt, hogy sem az önkormányzati szövetségekkel, sem a jegyzői kamarával ezen módosító indítványokat nem egyeztették. Nos, a jogalkotásról szóló törvény, úgy gondolom, ez irányban egyértelműen rendelkezik, és számos példa volt arra, én is emlékszem saját államtitkár koromból, amikor egy-egy előkészített törvényt azért kellett visszavonnunk átmenetileg, hogy az előzetes egyeztetéseket elvégezzük. Ez a szövetkezeti törvény volt, FM-államtitkár voltam akkor 1997-ben, az érdekszövetségekkel nem egyeztettünk előre. Ez a szövetkezeti törvény visszament, egyeztetés, újra jött a Ház elé. Presztízsprobléma, de ezt meg kell tudni oldani, és önkritikával kell viseltetni. Ha nem várható el a kormánytól, hogy a jogalkotási törvénnyel szemben ne nyújtson be ilyen jellegű indítványokat, akkor gondolom, hogy ez az Országgyűlés megválasztott képviselőinek is alapvető feladata, és ezt meg kell hogy tegyék. Az utóbb beszerzett hozzájárulások egyébként nem pótolják ezt az eljárási hibát. Vannak nyilvánvalóan jó szándékú indítványok is itt megfogalmazva, amelyek a díjazásra és a körjegyzőség működtetésére vonatkoznak. Úgy gondolom, hogy ezek abban az indítványban, amely előttünk lesz majd a következő hetekben a kormány előterjesztésében, megfelelően kezelésre kerülnek.

Kosztolányi képviselő úr említette, hogy ez talán egy precedens jellegű előterjesztés, mert hiszen van az országban egy-két helyen olyan probléma, ahol a jegyző szakmai gyakorlata, illetve szakmai fölkészültsége a jelenlegi előírásoknak nem felel meg, és ehhez próbálunk törvényt igazítani. Idéznék az akkori belügyminisztériumi közigazgatási államtitkár úr, dr. Szilvásy György leveléből, aki egyértelműen leírja, hogy a minisztérium álláspontja, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 8. §-a szerint a jegyzői kinevezés egyik kötelező feltétele az, hogy az érintett legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezzen. Az ilyen gyakorlatokat csak a Ktv. szervi hatálya alá tartozó szerveknél lehet megszerezni, nem véletlenül, azért, mert egy speciális igazgatási területen dolgoznak. Ez a hatályos törvény, amelynek alapján ha egy jegyző kinevezése megtörténik, és arra törvényességi észrevételt tesz a megyei közigazgatási hivatal a hatályos törvények alapján teljes joggal, akkor talán nem célszerű azt nyilatkozni a bizottsági ülésen, kedves Tóth képviselő úr, hogy a közgyűlés megvizsgálta ezt a törvényességi észrevételt, és azt mondta, hogy köszöni szépen, de ezt nem fogadja el. Tehát nem gondolom, hogy a jogállamban bárkinek is, kiváltképp országgyűlési képviselőnek egy közigazgatási szerv jogszabályok alapján megfogalmazott kifogására azt kell mondani, hogy azt mond a szerv, amit akar, a közgyűlés meg emígy dönt. Ha úgy gondoljuk, hogy tényleg jogállamban élünk, és 15 éve már az alkotmány ezt valahogy deklarálja, akkor ezeknek a szerveknek a demokratikus jogállamiságban betöltött szerepét, illetve azok döntéseit megkérdőjelezni nem célszerű; bár mondjuk, 1983-ban velem szemben ezt megtették - mondjuk, nem volt érdekes, mert akkor más jogállamisági alapelvek és normatívák érvényesültek. Nem szeretném ezt az időszakot visszasírni, és nem szeretném a törvényhozásban precedens rendszerrel látni azokat az indítványokat, amelyek egy helyi ügy adott kezeléséhez nyújtanak segítséget, még egyszer hangsúlyozom: úgy, hogy ennek a célja és az elkövetkezendő feladatok követelményrendszere köszönő viszonyban sincsenek, mert most a jegyzőknek nemhogy kevesebb, hanem több és szigorúbban ellenőrzött szakmai gyakorlatot kell megkövetelni, méghozzá úgy, hogy ez a közigazgatás adott speciális területén történjen, ahol ők a munkájukat folytatják és folytatni kívánják.

A jegyzőhiánnyal kapcsolatban fölvetődött Balsay képviselő úr információhiánya, hogy van-e jegyzőhiány. Nincsen jegyzőhiány, mert tudok olyan kistelepülésről, ahol most hirdettek jegyzői állást, 14 darab pályázó van, és éles versenyben futnak, mert ha tetszik, ha nem, bizony a jogászi pályán már egy elég szép kis túlképzés alakult ki, és mindenkit nem tud eltartani az ügyvédi pálya sem. Azzal meg teljesen egyetértek, amit Kosztolányi úr mondott, hogy 23 hónapot szerzünk itt, egyet ott, és akkor megjön a 24 hónap. Talán, ha egy szakvizsgához a háromévi jogi gyakorlatot megkövetelik, és akkor még csak egy szakmailag végzett jogász és nem vezető jogász vagy tisztségben lévő jogász, hanem csak egy jogász, akinek szakvizsgája van, akkor azt gondolom, hogy egy jegyzői feladat ellátásához nyugodtan elő lehetne írni a hároméves közigazgatási gyakorlatot, úgy, hogy az az állam, illetve a közigazgatás speciális területén kerüljön megszerzésre; mert ez biztosítja az állampolgárok megfelelő kiszolgálását, mert most már szolgáltató közigazgatásról beszélünk; biztosítja a közszolgálatok és a közszolgálatiság jogszerű működését, és nem utolsósorban a törvényes garanciáit is.

Erre nézve egyébként, amennyiben az előterjesztők nem vonják vissza az indítványukat, mi egy módosító indítványt megfogalmaztunk, amelyben kérjük, hogy a jelenleg a Ktv.-ben hatályos feltételek, illetve szakmai szabályok maradjanak meg, és ennek hatálya addig mindenféleképpen maradjon, amíg a kormány előterjesztésében az átfogó köztisztviselői törvény módosítására nem kerül sor.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok és az SZDSZ soraiból.)

(14.50)

Forrás: parlament.hu