SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Többen is felemlítették hozzászólásukban a megújuló energia használatának, használata szélesítésének fontosságát. Lázár Mózes képviselőtársunk, Podolák képviselőtársunk, Lezsák Sándor képviselő úr is erről beszéltek, némileg talán kicsit különféle hangsúllyal.

Egyetértek mindazokkal, akik azt mondják - hiszen nekem is ez a meggyőződésem -, hogy érdekünk és egyben kötelességünk is a megújuló energiaforrások lehetőségünk szerint minél jelentősebb felhasználása. Érdekünk, hiszen mindannyian tudjuk - éppen az előbb a földgázellátásról szóló vita kapcsán erről talán kissé hangsúlyosabban is szóltam, mint azt szándékomban volt megtenni -, hogy egyre inkább ki vagyunk szolgáltatva a fosszilis energiahordozók terén az importnak és a világban folyó folyamatoknak, és senki előtt nem lehet kétséges, hogy ez mindig kedvezőtlenebb változásokat jelent. Tehát érdekünk. Ugyanakkor kötelességünk is, hiszen az EU bizonyos elvárásokat fogalmaz meg minden tagországával szemben, hogy miként növeljék a zöldenergia-, megújulóenergia-felhasználást, Magyarországgal szemben is, és Magyarországnak is van kötelessége. Elvállaltuk, az EU elvárja tőlünk, hogy 2010-ig a villamos energián belül a megújuló energia részarányát 3,6 százalékra emeljük. Tudjuk, hogy most 2,7-2,8 körül van. Elvállaltuk, hogy 2010-ig 5 százalékra emeljük a teljes energiamérlegünkön belül a megújulók használatát, és elvállaltuk, hogy a motorhajtóanyagok területén 2 százalékra fogjuk emelni 2010-ig a biodízel, bioetanol használatát. Tehát kötelezettségünk is.

Mindazonáltal tudnunk kell és nem feledkezhetünk el arról, hogy az EU az összes tagállama közül Magyarország esetében írta elő a legalacsonyabb elvárásokat. Ez a 3,6, illetve 5, illetve 2 százalékos elvárás a 25 EU-tagállam közül a legalacsonyabb, és ez okkal van így. Azért van így, tisztelt képviselőtársaim és a televíziót esetleg figyelmükkel kísérők, mert sajnos bizony - és ez kevéssé köztudott - a zöldenergia tekintetében, a megújuló energiaforrások tekintetében is Magyarország éppolyan hátrányos helyzetű ország, mint a fosszilis energiahordozók területén. Ez nem elég köztudott, mert általában mindenki csak mondja, hogy megújuló, megújuló, hiszen abból van, hiszen nálunk is fúj a szél, meg nálunk is süt a nap, meg nálunk is van mezőgazdasági hulladék, hát hasznosítsuk. Azonban sajnos, tisztelt képviselőtársaim, a kép ennél sokkal árnyaltabb. Mert hogyan is van az, hogy valóban, az ember átlép a Lajtán, és Ausztriában ott vannak a szélkerekek erdei, nálunk meg nincsenek? Joggal mondhatja az utazó, hogy mi az ördög, hát 30 kilométeren belül nem változhat ennyit a szél iránya meg a szél erőssége, Ausztriában is ugyanannyi van, mint itt, hát miért nem hasznosítjuk. Igen, ez igaz. Csakhogy nekünk van egy nagyon rigid elektromosenergia-rendszerünk, ami alig-alig szabályozható, és az olyan szabályozhatatlan zöldenergia-forrásoknak, mint a szélenergia, amely hol van, hol nincs, hol jobban van, hol kevésbé van, megfelelő tartalékkapacitásokat is mellé kell állítani. Ausztriában ezt biztosítja a hihetetlen mennyiségben rendelkezésre álló vízienergia-forrás.

Jól tudjuk, hogy Ausztria alapvetően, miután '79-ben Zwentendorfban felépítették az atomerőművet, és egy népszavazással úgy döntöttek Ausztriában 20 ezer fős különbséggel, hogy nem helyezik üzembe ezt az atomerőművet, nagy energiákat fordított a vízi energia kihasználására. Ausztriában van vízi energia, nálunk nincs. Ausztriában a szélerőművek mögé oda tudják állítani a hatalmas vízienergia-kapacitásukat, ami jól szabályozható. Ha nem fúj a szél, ráengednek a vízi energiából, ha jobban fúj a szél, elvesznek belőle. Nálunk nincs meg ez a szabályozási lehetőség, nálunk rigid a villamosenergia-rendszer. Nálunk, ahogy elhangzott, egy Paksi Atomerőművet kell esetleg visszaterhelni vagy más egyéb szénhidrogénes alaperőművet kell visszaterhelni. Egy hatalmas nagy, esetleg 800 megawattos erőművet kell azért megállítani vagy visszaterhelni, hogy most a szélkerék épp termel vagy nem termel.

(13.40)

Ezt bizony látnunk kell, hogy ez meghatározza azokat a korlátokat, amelyeken belül például a szélenergia nálunk hasznosítható. Komoly szakintézmények számolták ki, hogy jelenleg a magyar energiarendszer adottságai mellett egy szélerőműben 200 megawattnyi szélenergia hasznosítható anélkül a magyar rendszerben, hogy komoly megborulás történjen. Közben már ki van adva 600-800 megawattnyi szélerőmű-kapacitás létesítésére engedély. Tudnunk kell, hogy ha ez mind megépülne, akkor bizony problémát okozna jelenleg a rigid magyar villamoserőmű-rendszerben; mert minél több megújuló energiát használjunk, de minél optimálisabb gazdasági feltételrendszer mellett.

Tehát a szélenergia-hasznosításnak bizony vannak korlátai, és ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nem helyes, hogy a megújuló energiák, köztük a szélenergia hasznosítását is támogatjuk, de azért kellene valami ésszerű, racionális korlátot állítani a rendszerünkbe azért, nehogy túlkapacitások fejlődjenek, amiket azután még sokkal drágább tartalékkapacitások kiépítése mellett lehet csak a rendszerünkbe beállítani. Természetesen vonatkozik ez, bár jóval kisebb mértékben a napenergia hasznosítására is.

Ezért van az, Podolák képviselő úr már tett róla említést, hogy mi egy bizonyos koncepcionális változást szeretnénk megvalósítani, és ezt módosító indítvány formájában a törvénytervezethez csatoltuk.

Ez különbséget tesz az időjárástól függő megújuló energiaforrások és az időjárástól független megújuló energiaforrások között. Tehát egy biomassza független attól, hogy milyen az időjárás, rendelkezésre áll, a geotermia szintén; de a szél- és napenergia abszolút időjárásfüggő. Ezeket meg kell különböztetni, hiszen a rendszerünket csak akkor tudjuk jól, eredményesen és optimálisan működtetni, ha ezeket az adottságokat figyelembe vesszük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, persze itt most nem egy megújulóenergia-vita zajlik a parlamentben, de mivel az előttünk lévő törvényjavaslatnak természetesen lényeges vonása, hogy miként hasznosítjuk a megújuló energiaforrásokat, a megújuló adottságaink korlátozott voltára is figyelemmel kell lennünk, amikor kialakítjuk az új villamosenergia-törvényt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu