MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lázár Mózes képviselő úr elég sok mindenről beszélt már, ami a törvényt illeti, egyrészt a késlekedésről, amelyet nem egészen értünk mi sem, hogy miért történt meg, holott már több mint fél éve ennek a törvénynek érvényben kellene lennie; aztán szólt az árak és a kompenzációs rendszer problémáiról, úgyhogy ezekkel én különösebben nem is kívánok foglalkozni. Viszont sajnos ebben a törvényjavaslatban van bőven olyan, amivel a kormányt és a kormánypárti képviselőket a saját, hangoztatott elveikkel szembesíteni lehet.

Szó volt arról, hogy ez a törvény elsősorban európai uniós jogharmonizációt céloz, és Lázár képviselő úr előttem említette is, hogy hozzávetőlegesen azt lehet mondani, hogy ennek talán még meg is felel. Viszont, ha a mai magyar valóságot és a mai magyar helyzetet és gazdaságot nézzük, akkor bizony azt lehet látni, hogy - ha lehet így fogalmazni - itt egy kicsit magasabban van az a rúd vagy az a léc, amit át kellene ugrani ennek az előterjesztésnek.

(17.50)

Lehet, hogy - ahogy Lázár képviselő úr fogalmazott - az európai uniós jogok magyarországi adaptációjában jó a kormány, de úgy tűnik, hogy amikor arról van szó, hogy a hazai magyar valóságot kell törvényileg szabályozni, és lehetőség szerint jó megoldásokat kell erre adni, akkor már vannak komoly problémák. A kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy vállalkozás- és tulajdonbarát politikát folytat, viszont ha ennek a törvénymódosító javaslatnak néhány paragrafusát megnézzük, akkor, hogy, hogy nem, de pont az ellenkezőjét találjuk leírva. Számomra és a piac szereplői számára, a szakemberek számára is elég érthetetlen, hiszen a privatizáció és a magántulajdon azért már másfél évtizednél régebben jelen van Magyarországon, hogyan és miért nem számol a kormány bizonyos, teljesen kézenfekvő és evidens kérdésekkel.

Nos, ezen általános felvezetés után rá is térnék, hogy melyek azok a paragrafusok a törvényjavaslatban, amelyek mindazt megalapozzák, amit elmondtam. Ha először is felütjük, és elakadunk a 9. §-nál, akkor azt látjuk, hogy a kormánynak volt egy szándéka, amire azt lehet mondani, hogy a szándék maga jó, de a megvalósításnak, illetve a papírra vetett szabályozási szándéknak valójában nem sok köze van a mai magyar valósághoz. Itt elsősorban azokról a területekről van szó, és arra gondolt a kormány, amelyek ma, talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy százával vannak Magyarországon, részben ipari parkok, részben pedig olyan, valamikor ipari nagyvállalatok telephelyei, amelyeken ma már különböző vállalkozások próbálnak különböző gazdasági tevékenységeket folytatni, és természetesen ők meg szeretnének ebből a tevékenységből élni.

Nos, ezeknek a vállalkozásoknak a gázellátását, illetve az ezt szabályozó paragrafusokat nem igazán sikerült tökéletesen megalkotni. Ugyanis a kormány mintha nem venne tudomást arról, hogy bizonyos vezetékszakaszok magántulajdonban vannak, és úgy tűnik, hogy még mindig azoknak a gazdasági társaságoknak, gazdálkodó szervezeteknek kívánnak kedvezni, amelyeket bizony még annak idején az önök elődkormánya '94 és '98 között privatizált. Ezek a különböző bekezdések, és különösen a 9. § (1) bekezdése is kifejezetten ezeket a cégeket kívánja kedvezményezni, szemben, mondjuk, azoknak a gázvezetékeknek a jelenlegi tulajdonosaival, akiknek a hálózatán keresztül a különböző vállalkozások ellátása ma történik.

Nem igazán érthető, hogy a kormánynak miért volt szándéka a tulajdonosokat és a magántulajdont figyelmen kívül hagyni, és miért elsősorban a szolgáltatók érdekeit tartja szem előtt, azon szolgáltatók érdekeit, amelyek, tudjuk jól, és az elmúlt időszak mérlegadatai is azt mutatják, hogy bizony igen komoly hasznokat fölöztek le a privatizáció óta. Tuti üzlet, tudták jól, mit vesznek, hosszú éveken keresztül garantált haszon volt, és úgy tűnik, hogy a kormány nem nagyon kíván ezen változtatni. Ugyanis szinte azt lehet mondani, hogy semmibe veszi a telephelyi vezetékek tulajdonosait, és a jelenlegi törvénymódosításban sem kíván semmiféle jogokat adni a telephelyek jelenlegi vezetéktulajdonosainak. Hogy mást ne említsek, például a vezetékek átminősítéséhez is lényegében a szolgáltatók hozzájárulása és engedélye szükséges, és szó nincs semmiféle tulajdonosról, holott valakinek mégiscsak a tulajdonát képezi ez a vezeték, és talán neki is kellene valami beleszólásának lenni, hogyan és miként üzemeljen tovább ez a vezetékszakasz.

Figyelembe véve mindazokat a gondokat, amelyeket természetesen majd módosító javaslattal szeretnénk orvosolni, úgy látjuk, hogy a telephelyi vezetékszakaszok működtetéséhez mindenképpen a jelenleg leírtnál és a tervezettnél lényegesen komolyabb műszaki biztonsági feltételekre van szükség. Ezért természetesen az a módosító indítvány, amelyet majd benyújtunk, erre is ki fog térni. Megint csak azt mondom, hogy tulajdonképpen értem a kormány logikáját, csak hát ez messze nincs köszönő viszonyban az általuk hirdetett szlogenekkel, amikor is a gázárban egyébként benne lévő vezetékhasználati díjon felül a telephelyen működő, jellemzően kis- és középvállalkozásoktól még egy újabb díjat is szeretnének elkérni, csak azért, mert ők önálló és külön vezetékszakaszon vannak.

Ugyanis azt mondják, hogy a fogyasztó számára méltányos díjért kívánják a földgázellátást biztosítani. Ez azt jelenti, hogy egy már meglévő díjon felül, amit a vezetékhasználatért fizetnek, egy újabb, önök szerint méltányos díjat kellene a vállalkozásoknak fizetni. Hát mi ez, ha nem egy burkolt áremelés? Úgyhogy tisztelettel kérem önöket, ha valóban komolyan gondolják azokat a szlogeneket, amelyeket hangoztatni szoktak, akkor legyenek kedvesek, támogassák majd azt a módosító javaslatot, amely ezt a külön, úgynevezett, önök által méltányos díjként emlegetett tételt kivenné ebből a törvényjavaslatból.

Aztán amikor biztonságtechnikai szakemberek megnézték ezt a törvényjavaslatot, tudom jól egyébként, hogy a minisztérium felé is jelezték, olyanokat is beleírtak ebbe a törvényjavaslatba, amelyekre ma egyébként biztonsági előírások teljesen másként rendelkeznek. Már a bizottsági vitában is elmondtam, hogy nem egészen érthető, ráadásul szankcióként hogyan kerülhetnek be olyan lépések, amelyek vezetékszakaszok különböző átminősítését foglalják magukba úgy, hogy azok a jelenleg hatályos biztonsági előírásoknak sem felelnek meg. Tehát mindenképpen orvosolni szeretnénk ezt is.

Ha már ott tartunk, hogy piac és gazdaság és piacnyitás, akkor, azt hiszem, lapozhatunk is a törvénytervezet 14. §-ára, ahol is az önök által meghirdetett piacnyitás lehetőségével szeretnének élni az arra feljogosított fogyasztók. Azért fogalmazok feltételes módban, mert sajnos ez a törvénytervezet is ezt a feltételes módot tartalmazza. Tehát szeretnének élni, de közel sem biztos, hogy ez az általuk egyébként megkívánt és normál körülmények között elvárt határidőn belül teljesülhetne. Ugyanis a benyújtott szövegben az található, hogy a feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződés felmondásának bejelentésétől számított 4. hónap után léphet majd ki a szabad piacra.

A piac szereplői nem igazán értik ezeket a korlátozásokat, különösen annak fényében és tekintetében nem, ami egyébként a bizottsági üléseken is elhangzott, hogy meglepően alacsony mértékű ma a szabadpiacról földgázt vásároló cégek száma. Villamos energia tekintetében lényegesen jobban állunk, és mindenkinek az lenne a célja és érdeke, különösen a gazdálkodó szervezeteknek, hogy lehetőség szerint minél olcsóbban, minél jobb feltételekkel tudjanak földgázhoz jutni, már csak a gazdasági tevékenységük eredményesebbé tétele érdekében. Nos, úgy látszik, hogy ez a szabályozás nem szolgálja ezt a célt.

Elég érdekes Hatvani György úrnak a gazdasági bizottságban elhangzott egyik kijelentése, miszerint ezt a négy hónapot azzal indokolta, hogy a leendő szolgáltatóknak majd fel kell készülni, többek között mérőt kell felszerelni, ami elég érdekes egy államtitkár részéről, hiszen a 139/2004. számú GKM-rendelet teljesen világosan előírja, hogy egyébként 30 nap, tehát egy hónap alatt kell a feltételeit megteremteni a piacra lépésnek.

(18.00)

Tehát így sem érthető, miért szükséges ez a négy hónapos várakozási idő.

Felmerült még az is, hogy ne érhesse veszteség a kapacitáslekötéssel rendelkező szolgáltatókat. Nos, úgy tudom, a kormány erre egyébként külön rendeletet alkotott a jelenleg érvényben lévő gáztörvény 56. és 33. §-a értelmében, amely pontosan a szabadpiacra kilépő gázfogyasztók lekötött kapacitáskieséséből adódó vesztesége kompenzálására jött létre, tehát nem érthető, hogyan és miért szükséges ez a négy hónapos kivárás.

Szintén a 14. §, de már a (8) bekezdésében megint csak nem érthető, hogy piacgazdasági körülmények között miért kívánja a kormány szankcionálni azokat, akik egyébként már feljogosított fogyasztóként szabadpiacról kívánják vételezni a gázt, és ne adj' isten, véletlenül az a kereskedő valamilyen ok miatt ellehetetlenül, és vissza kell térni valamelyik szolgáltatóhoz. Önök közel egy éven keresztül pluszdíjjal kívánják büntetni azokat a fogyasztókat, akiknek valamilyen okból, tőlük független okból vissza kell térniük, mondjuk, egy közüzemi szolgáltatóhoz, hiszen az szerepel, hogy a bejelentést követő év június 30-ig felemelt díjat kívánnak fizettetni ezekkel a fogyasztókkal. Megint csak azt lehet mondani, hogy kérem szépen, mi ez, ha nem egy burkolt áremelés, jelen esetben egy büntetőadó formájában.

Nos, ezek voltak azok a fő pontok, amelyek - úgy érzem - szöges ellentétben állnak a kormány által meghirdetett gazdaságpolitikával, és ez is rávilágít arra, hogy a kormányzati politikusok és a kormány vezetői sok esetben csak beszélnek arról, hogy vállalkozásbarát, gazdaságbarát kormányzás, de amikor konkrét törvényeket kellene megalkotni, sajnos ezek nem köszönnek vissza.

Természetesen az általam elmondottak orvoslására módosító javaslatokat kívánunk benyújtani. Nagy tisztelettel kérem kormánypárti képviselőtársainkat, hogy mindazok fényében - remélhetőleg figyelmesen hallgatták, és meggyőzték őket az érvek - támogassák majd azokat a módosító indítványokat, amelyek nemcsak az európai uniós jogharmonizációt, hanem a mai magyar valósághoz valóban alkalmazkodó és alkalmazható gáztörvény megszavazását teszik majd lehetővé.

Köszönöm a figyelmet (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu