PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim megfutották azokat a tiszteletköröketö, és elmondták azokat a szokásos kritikákat, amelyeket az elmúlt években folyamatosan hallottunk. Ezek arról szólnak, hogy mi a gázár, mennyit emelkedett, és hogyan néz ki. Ezt a vitát nem kívánnám, nem szeretném, ha a mai napon itt a parlamentben lefolytatnánk. Megfelelő érveink nekünk is vannak, el tudnánk sorolni, de úgy gondolom, ennek most nem itt van a helye.
Ami a törvény késői megjelenésével kapcsolatban kritikaként elhangzott, annyit azért nagyon szerényen hadd tegyek hozzá, hogy az előző villanytörvény csak két évet késett az eredeti meghirdetéshez képest, ahhoz képest a kormány a gáztörvényt egészen jó ütemben terjesztette elő. Ha visszaemlékeznek, fideszes képviselőtársaim, amikor kormányon voltak, önök két évet szenvedtek a villanytörvénnyel, amíg 2001-ben elfogadásra került itt a parlamentben. Úgy gondolom, ezt a határidőt nekünk egyharmadára sikerült lehozni. A mostani időpont, időintervallum, amely alatt tárgyaljuk ezt a törvényt, ha talán az elméleti határidőkhöz képest egy vagy két hónapot csúszott, az elsősorban abból adódott, hogy minden szakmai és érdek-képviseleti szervezettel ezek a törvények egyeztetésre kerültek. Tehát nem utólag egyeztették le a kormány részéről, hanem előtte, mielőtt a parlament elé került előterjesztésre, és ez mindenféleképpen lényeges érdeme.
A másik ilyen feladat, amelyet ennek a törvénynek el kell látnia és el kell végeznie, hogy megfelelően integrálódjon az EU-direktívák előírásához. Ez megtörtént ebben a törvényben. Sokkal előbb ezeket a döntéseket nem hozhatnánk meg, hiszen a liberalizációnak azon feltételei a törvényben lekövetésre kerülnek, amit részünkre feladatul határoztak meg. Önök, képviselőtársaim - az ellenzékiek is - pontosan tudják, hogy az összes belépő tag közül nálunk a leginkább elfogadott a liberalizáció menete, egyedül Magyarország nem kapott e tekintetben elmarasztalást. Úgyhogy úgy gondolom, ez a két törvény, a villany- és a gáztörvény együttesen színvonalában már most eléri azt a szükséges mértéket, amely alkalmassá teszi arra, hogy a parlament előtt vitassuk meg. Az természetes, hogy itt módosító javaslatokat szükséges eszközölni, és a parlament dolga az, ha a kormány előterjeszt egy törvényjavaslatot, abban megfelelő korrekciókat hajtsunk végre.
Azok a kérdések, amelyek felvetődtek, úgy gondolom, helyénvalóak, hiszen mindezt a kérdést - elnézést - a gazdasági bizottság tulajdonképpen megtárgyalta. Önök is pontosan tudják, képviselőtársaim, hogy a legnagyobb erénye annak a törvénynek, amelyik előttünk van, és amit az előzőekben tárgyaltunk - akár a távhő, akár a villany, akár a gáz -, hogy azt megpróbáljuk szinkronizálni, hogy azonos vázra építsük föl, tehát ugyanazon elvek alapján működik. Ami itt elhangzott a telephelyi vezetékkel kapcsolatosan, ugyanaz a módosítás fog keresztülmenni a gáztörvényen, tehát egységes értelmezés lesz a villamosenergia-törvényhez képest is, hasonlóképpen a piacra lépés tekintetében is, tehát ez teljesen egyértelmű. A fő irány az, hogy mindenféleképpen a verseny és az árak visszaszorítását, a termékek versenyképességét szolgálja.
A gáztörvényt módosító törvényjavaslat kapcsán a Magyar Energia Hivatalról, illetve a hivatal feladat- és jogkörével kapcsolatos módosításokról szeretnék szólni. Hangsúlyosan szükséges ugyanis kezelni ezt a témát, hiszen a törvénynek a piaci verseny megerősítésével és ezzel egyidejűleg a fogyasztók hatékony védelmével kapcsolatos rendelkezései csak úgy érhetik el céljukat, ha a szabályozást egy jól működő, erős piacfelügyeleti jogkörrel rendelkező hatóság be is tudja tartani. A hatóság munkáját pedig azzal tudjuk elősegíteni, ha a törvény megfelelő szabályozási kereteket biztosít.
A hatályos közösségi gázirányelv hosszasan rendelkezik a nemzeti szabályozó hatóságokra, azaz nálunk a Magyar Energia Hivatalra vonatkozó követelményekről. A legfontosabb követelmény az ilyen hatóság működésével kapcsolatosan, hogy a földgázpiaci érdekektől, a földgázipari tevékenységet végző vállalatoktól minden szempontból teljes mértékben független legyen. Ennek a kívánalomnak a Magyar Energia Hivatal hiánytalanul megfelel. Az új irányelv által megfogalmazott előírások célja a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörének a bővítése, szerepének pedig az erősítése.
A közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túl a gáztörvény alapján másfél éve működő piac tapasztalatai is indokolják, hogy ezek a korrekciók kerüljenek végrehajtásra a hivatal vonatkozásában.
A hivatal legfőbb feladata az irányelv-meghatározásban a verseny és a piac hatékony működésének biztosítása, valamint a megkülönböztetésmentesség követelményének az érvényesítése. Ezt a javaslat is megerősíti, amikor kimondja, hogy a hivatal feladata a földgázellátás, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének a felügyelete, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése, a hatékony verseny elősegítése.
A felsorolt feladatok hatékony teljesítése érdekében a törvényjavaslat megerősíti a hivatal piacfelügyeleti és ellenőrzési jogkörét. Pontosabb meghatározást kapnak például az engedélyes vállalkozásokban való részesedésszerzések felügyeletével kapcsolatos hivatali feladatok. Külön is nevesíti a javaslat a keretfinanszírozás-mentes működés teljesítésének az ellenőrzését, valamint a hivatal figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit.
(18.10)
Ezzel az úgynevezett monitoringtevékenységet is elvégzi, ami a piacfelügyelethez nélkülözhetetlen. S lényeges, hogy azt a jelentést, amit az Energia Hivatal összeállít, nyilvánosságra is kell hozni.
Fontos, hogy a hivatal ebben a törvényben is - hasonlóképpen a villamos törvényhez - megkapja azt a jogosítványt, hogy vitarendező eljárással álláspontot alakíthasson ki a vitatkozó felek között, ezáltal a döntések idejét jelentős mértékben lerövidíti. A törvény arról szól - és ezt módosító javaslatokkal tovább kívánjuk erősíteni -, hogy e döntéssel szemben a feleknek nincs fellebbezési lehetőségük, csak a bíróságon. Ez a versenyt segíti, hiszen ezzel a döntéssel bármilyen cselekedet elindulhat, és az a cél, hogy a vállalkozás attól, hogy a bíróság akár fél év, akár egy év múlva hozza meg a döntését, még működőképes legyen.
Rendkívül fontosak azok a jogosítványok, amelyek delegálásra kerülnek az Energia Hivatalhoz a fogyasztók érdekeinek védelmében, hogy 90-ről 60 napra csökkenne az eljárási határidő. Szintén az eljárási határidőkkel kapcsolatos az a változás, hogy a határon keresztül ívelő, történő szállítással kapcsolatban a rendszerhasználók által benyújtott kérelmeket - tekintettel az ilyen kérelmek kiemelkedő fontosságára - tíz napon belül köteles elbírálni. Ez azért fontos, mert - gondolják végig, képviselőtársaim - ha a határon átvezető vezetéken valaki importál gázt, amit valaki más megfellebbez a hivatalnál, és ha nem a hivatalnak kellene ebben dönteni, hanem a bíróságnak, akkor a szerződés soha nem teljesülhetne. A hivatalnak tíz napon belül el kell bírálnia a felmerült vitás kérdéseket, hogy a szállítás ne álljon, az üzlet maga pedig működőképes legyen.
Tekintve, hogy a törvény számtalan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatáskört telepít a hivatalhoz, tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az Energia Hivatal ilyen jellegű tevékenységét módosító javaslataikkal szíveskedjenek erősíteni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés