JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismerek olyan polgármestert, aki az önkormányzatnál, a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati intézményeknél az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést úgymond kötelező olvasmánnyá tette, és meg is követelte, hogy a közszolgálatban dolgozók olvassák el azt a jelentést, amely az ő munkájukról készült.

Lehet, hogy ez a megoldás egy kicsit sarkos megoldás, de azt gondolom, hogy nem elvetendő. Ugyanúgy, mint Horváth képviselő úr, professzor úr is azzal kezdte a hozzászólását, hogy milyen jó lenne, ha ezt a jelentést sokan olvasnák. Én is úgy gondolom, hogy nagyon jó lenne. Tudom, hogy a Számvevőszéknek van egy jól kezelhető honlapja, a jelentések döntő többsége ott elérhető, olvasható, és azok az önkormányzatok, azok az állami szervek, amelyeknél a vizsgálat folyt és amelyekről készült a jelentés, ezek meg is kapják ezeket a jelentéseket.

Tehát jó lenne - úgy gondolom, hogy ebben teljes egyetértés van -, hogyha a számvevőszéki megállapítások, javaslatok minél jobban hasznosulnának.

Sajnos, önkormányzati területen nem vagyok elégedett, és azt gondolom, jogos, hogy nem vagyok elégedett. Itt van előttem a 2002. évi ÁSZ-jelentés, itt van a 2004. évi tevékenységről szóló ÁSZ-jelentés; nem sok a különbség. Ugyanazokat a megállapításokat halljuk az önkormányzati területen, ugyanazokat olvashatjuk, mint jó néhány évvel ezelőtt. Azt gondolom, hogy nekünk, törvényhozóknak is felelősségünk az, hogy változtassunk ezen a rendszeren. Lehet, hogy sokkal szigorúbb, sokkal hatékonyabb intézkedéseket kellene tennünk, hogy ne lehessen azokat a visszatérő megállapításokat ezekben a számvevőszéki jelentésekben olvasni, amelyeket most is olvashattunk.

Engedjék meg, hogy ne a saját tapasztalataimat mondjam itt el, hanem idézzek a Számvevőszék jelentéséből. Azt mondja a jelentés: “Az ellenőrzések megállapítása szerint a helyi önkormányzatok részére biztosított hozzájárulásokról és támogatásokról készített 2003. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó kimutatások megalapozottak voltak.ö Ez jó.

“A helyi önkormányzatok elszámolása a központi költségvetésből kapott hozzájárulásokkal és támogatásokkal, valamint a személyi jövedelemadó-részesedéssel a lényegességre tekintettel megbízható és valós.ö Ez is jó.

“Azonban ezen belül a központosított előirányzatok igénybevétele nem szabályszerű és elszámolása nem megbízható. Az évek óta tartó javulás ellenére az önkormányzati gazdálkodás helyi szabályozottsága még mindig nem kielégítő.ö Több ilyen jelentést készített a Számvevőszék, más jelentésekben ezekről részletesen lehet olvasni.

“Az operatív gazdálkodással összefüggő döntési és felelősségi szinteket az önkormányzatok több mint 40 százaléka nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza - tehát több mint 40 százaléka -, vagy egyáltalán nem is szabályozzák az önkormányzatok ezeket a fontos kérdéseket. A számviteli politikák, a pénzkezelési és leltározási szabályzatok csak mintegy 40 százaléka felel meg az előírásoknak.ö

Képviselőtársaim! Csak meg kellene akkor néznünk, hogy vagy az előírás nem jó, de ha az előírás jó, akkor pedig be kellene tartani. Tehát 60 százalékban baj van.

A vizsgált önkormányzatok közel egynegyede megsértette a közbeszerzési törvényt és a helyi szabályozások közbeszerzési előírásait, illetve elmulasztotta egyáltalán az eljárás lefolytatását; tehát mondom: közel egynegyede.

Az ellenőrzött önkormányzatok kétharmada a jogszabályi előírás ellenére, a korábbi évekhez hasonlóan nem rendelkezett hosszabb időtávra szóló gazdasági programmal. Ez nagyon nagy szám, most előttünk van már egy törvényjavaslat, amely ennek a gazdasági programnak a kérdését szabályozza, talán ez majd segít ezen a helyzeten, de ez egy rendkívül nagy szám.

Az önkormányzatok többsége, 80 százaléka a törvényben rögzített határidőn belül terjesztette elő a költségvetési rendelettervezetét. Tehát ez azt jelenti, hogy 20 százalék még a határidőt sem tartotta be. Az önkormányzatok közel 90 százalékában azonban elmaradt az államháztartási törvényben előírt, a költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások benyújtása. Megint fel kell tenni a kérdést: szükség van-e erre az előírásra? Ha van, akkor be kell tartani, ha pedig ez nem fontos, akkor azt a törvényt módosítsuk, az államháztartási törvényt, amiben ez benne van.

Az önkormányzatok a költségvetési beszámolókészítési és adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek. 94 százalékuknál a polgármester az előírt határidőben nyújtotta be a rendelettervezetet. A zárszámadási előterjesztéseket azonban az önkormányzatok közel harmada - ezer körüli önkormányzat - a költségvetéssel össze nem hasonlítható módon készítette el.

Tehát az a képviselő, aki ezt elolvassa, nem tudja összehasonlítani. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon súlyos dolog. A vizsgált önkormányzatok közel fele nem a jóváhagyott költségvetési előirányzaton belül gazdálkodott. Tehát ez az önkormányzatok felére igaz. Megsértette azt a törvényi előírást, amely szerint tárgyévi fizetési kötelezettség előirányzat nélkül nem vállalható. Azt gondolom, hogy ez gazdálkodási alapdolog, és ilyen nagyszámú hibát talál a Számvevőszék. Azt gondolom, hogy ezek nagyon súlyos dolgok. Az önállóan gazdálkodó intézmények ellenőrzését és a hivatali belső ellenőrzést az önkormányzatok alig több mint fele szabályozta valamilyen formában. Nem kielégítő az ellenőrzési társulások működése. Az önkormányzatok és a költségvetési szervek együttműködésével létrehozott nagy létszámú ellenőrzési társulások működése nem biztosította az önkormányzati ellenőrzési feladatok ellátását valamennyi érdekelt önkormányzatnál.

A vizsgált önkormányzatok mintegy 70 százalékánál a rendeletek nem tartalmazzák a vagyon ingyenes átruházásának, a követelések lemondásának szabályait - tehát emlékeztetőül: több mint 70 százaléknál van ez a baj -, az összeghatárt, ami fölött vagyont értékesíteni, átadni csak versenytárgyalás útján lehetne. Az önkormányzati gazdaság jellemzője, hogy jogi szempontból szinte korlátlan önállóságot élvez anélkül, hogy ennek pénzügyi feltételei következetesen megoldottak lennének. Az államháztartás meghatározóan nagy területéről, jelentős közpénzekről van szó, jelentős közvagyonról van szó.

Azt gondolom, hogy ezek a számvevőszéki jelentésben leírtak mindenképpen elgondolkodásra kell hogy késztessék az önkormányzatnál dolgozókat, de ugyanígy az Országgyűlésben dolgozó képviselőket is. Vagy a szabályokon kell változtatni, vagy meg kell találni annak módját, hogy az önkormányzatok gazdálkodásánál ezeknek a szabályoknak érvényt szerezzünk.

Ez nem kis munka. 15 éve működnek az önkormányzatok, azt gondolom, hogy bátor lépésekre kell itt elszánni magunkat, mert ezen változtatni kell. Ha képviselőtársaim előveszik a két-három-négy-öt évvel ezelőtti számvevőszéki jelentéseket, abban is hasonló dolgokat, hasonló megfogalmazásokat találnak. Ehhez kérem valamennyi képviselőtársam segítségét, főleg az ellenzéki oldalról. Az önkormányzati törvény kétharmados, valamennyiünk felelőssége.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.20)

Forrás: parlament.hu