JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés múlt év decemberében elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, amely 2005., tehát ez év november 1-jén lép hatályba. A törvény nagy horderejű, meghatározó jelentőségű és többéves előkészítő munka után került június elején a parlament elé, amelyet alapos, mintegy féléves vita után fogadott el a tisztelt Ház.

Túlzás nélkül mondható, hogy a kormányprogramban megfogalmazott közigazgatási reform egyik fontos eleme, egyik fontos része a már elfogadott és a most előttünk lévő törvényjavaslat elfogadásával együtt megvalósul. Tehát a közigazgatási reform egyik fontos részét, ha ezt a törvény elfogadjuk, akkor azt mondhatjuk, megvalósítottuk.

A törvény hatálybalépéséig rendelkezésre álló idő szükséges arra, hogy megteremtsük azokat a jogi kereteket, amelyek a közigazgatási hatósági eljárási törvény új rendelkezéseinek megfelelő és zökkenőmentes átálláshoz elengedhetetlenül szükségesek.

Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás korszerűsítése a rendszerváltás óta, a ’90-es évek elejétől a szakmai és politikai érdeklődés középpontjában állott. A nemzetközi gyakorlattal és az uniós csatlakozási folyamatban érvényesíthető szempontokkal is összhangban 2001-ben született egy kormányzati feladatterv, tehát az előző kormány ideje alatt. Ez a kormányzati feladatterv azt a célt tűzte ki, hogy a közigazgatást tovább kell fejleszteni. A feladatterv a hatóságközpontú közigazgatástól a szolgáltató közigazgatás felé kívánta elmozdítani, átalakítani a közhatalmi tevékenységet.

A közigazgatási hatósági eljárás, illetve a közigazgatási szervezetek tekintetében jelenleg nem létezik európai uniós irányelv, ugyanakkor az Európai Tanács nemzetközi ajánlásaiban és az Unió saját intézményi eljárását érintő döntéseiben egyre szélesebb körben jelennek meg különböző alapelvek, amelyek ma már a fejlett nyugati eljárási jogszabályokban is jelentős részben fellelhetők, megtalálhatók.

Ezt figyelembe véve született meg a hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló múlt évi CXL. törvény. Új törvényt alkotott tehát az Országgyűlés az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény helyett.

Tisztelt Ház! Úgy érzem, egy mondat kitérőt megérdemel ez a több mint 48 évvel ezelőtt elfogadott törvény. Tudjuk, más társadalmi viszonyok között jött létre az államigazgatási eljárás szabályairól szóló, szakmai körökben csak ’57. évi IV. vagy Áe.-törvénynek nevezett jogszabály, amely, megállapíthatjuk: jól szolgálta az állam-, majd rendszerváltás után a közigazgatást. Az utolsó átfogó módosításra is közel 25 évvel ezelőtt került sor, 1981-ben. Ez is a törvény stabilitását mutatja. Jó lenne, ha a nemrégiben elfogadott törvényről is hasonló jókat tudnának majd elmondani néhány évtized múlva.

Visszatérve a törvényjavaslathoz. A decemberben elfogadott törvény és a most előttünk fekvő törvénytervezet célja a jogállamiságot tükröző, modern közigazgatás követelményeit kielégítő szabályozás megteremtése. Ehhez a köz érdekében eljáró, de az ügyfelekkel együttműködő és az ügyfelekért tevékenykedő közigazgatás létrehozására van szükség. A közigazgatás korszerűsítésének sarokpontja az állam lakossági szolgáltató szerepének jól érzékelhető megváltoztatása.

Az Európai Unió tagjaként kiemelkedően fontos kérdés az eljárás nyelvhasználati szabályainak új alapokra helyezése. Arról a hatóságnak kell hivatalból gondoskodnia, hogy a magyar nyelvet nem ismerő külföldi ügyfelet ne érje hátrány amiatt, mert nem ismeri a magyar nyelvet. Kedvezményezett helyzetben vannak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok, illetve az Unió tagállamainak hazánkban letelepedett állampolgárai, akik számára biztosítani kell a hatósági eljárásban az ingyenes nyelvhasználatot.

A törvényjavaslatnak célja az is, hogy a végrehajtási eljárás hatékonyabb legyen. A végrehajtó szolgálatok létrehozásával a szakértelem és a költségvetési források koncentrálhatóvá válnak, ez pedig a hatékonyság növekedését jelenti.

A modern, európai színvonalú közigazgatásnak korszerű, nyitott és megfelelően rugalmas eljárási rend felel meg. Éppen ezért lehetőség nyílik az elektronikus ügyintézésre, a hatóságok egymás közötti elektronikus kommunikációjára, elektronikus ügyfél-tájékoztató rendszer működtetésére, vagyis arra, hogy a korszerű eszközöket a lehető leghatékonyabban használjuk a munka gyorsítása, valamint az ügyfelek korszerű kiszolgálása és kényelme érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy mindenkinek, ügyfeleknek, államigazgatási dolgozóknak egyaránt érdeke, hogy a közigazgatási szolgáltatások színvonala javuljon. Az okmányirodai fejlesztési program, az elektronikus ügyintézés szélesítése érdekében hozott konkrét döntések, a régiókban való decentralizálás, az európai uniós jogharmonizáció befejezése és sok-sok egyéb lépés mind ezt a célt szolgálta és szolgálja.

Én ezen lépéssorozat egyik fontos állomásának tartom azt a törvényt, amely 2005 novemberében majd hatályba lép, és azt a törvényjavaslatot, amelyet most tárgyalunk. A már elfogadott, és reményeink szerint a közeljövőben elfogadandó jogszabályok teszik lehetővé, hogy korszerű, magas színvonalú közigazgatási szolgáltatást nyújtsunk azok számára, akik a magyar közigazgatásban ügyfélként vagy akár előadóként megjelennek, részt vesznek.

Tisztelt Ház! Az új eljárási törvény bevezetéséhez kapcsolódó jogalkotási feladatok körében meghatározó jelentőségű megoldandó feladat az eljárási törvény és az egyes ágazatok hatósági jogalkalmazó tevékenységét szabályozó, valamennyi jogforrási szintet érintő különös eljárási szabályok közötti összhang megteremtése, amelynek során biztosítani kell a közigazgatási eljárási törvény garanciális szabályainak maradéktalan érvényesülését, valamint az ezen törvény rendelkezéseitől való indokolatlan eltérések és a törvény rendelkezéseivel ellentétes jogszabályok módosítását.

(12.30)

Tekintettel arra, hogy az államigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazására igen széles körben került sor eddig is és ezután is, az új eljárási törvény hatálybalépésével nagyon sok rendelkezést kell módosítani. A beterjesztett javaslat 62 törvény módosítását, az alaptörvényhez való igazítását tartalmazza. Az általános eljárási szabályokkal hozza ezeket összhangba.

De még az előttünk lévő törvényjavaslat sem jelent teljes listát. Folyamatosan figyelemmel kell lennünk nekünk, törvényhozóknak arra, hogy valamennyi törvény, amely a parlament asztalán van most vagy ezután odakerül, összhangban legyen az új törvénnyel. Így például a most tárgyalt villamosenergia- vagy földgázellátásról szóló törvényjavaslatnak is vannak ilyen pontjai, amelyek ezt a célt szolgálják.

Az érintett jogszabályok magas száma indokolja a lehető legkörültekintőbb eljárást. A legtöbb módosítást a Ket. olyan új eljárási alapelvei indokolják, mint az adatvédelem, az elektronikus ügyintézés lehetővé tétele, vagy talán legelőször kellene említeni: az ügyfél helyzetét könnyítő eljárási szabályok beépítése a teljes jogrendbe.

Az ezek megvalósításához szükséges fogalmi pontosítások alkotják a szabályozás másik nagy csoportját. Ezek olyan értelmező jellegű rendelkezések, amelyek a helytelen alkalmazás lehetőségét igyekeznek csökkenteni, illetve, ha lehet, teljesen kizárni. Ez egyes esetekben a módosított jogszabályok által alkalmazott terminológia igazítását jelenti a Ket., tehát a közigazgatási eljárási törvény rendelkezéseihez. A módosítás kiterjed minden olyan jogterületre, ahol közigazgatási hatósági jogviszony keletkezik, módosít minden olyan jogszabályi rendelkezést, amely az államigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit analóg alkalmazza, vagy azon rendelkezésekre visszautal, amelyek az új törvény hatálybalépésével megszűnnek, illetve jelentősen megváltoznak.

Ez indokolttá teheti bizonyos esetekben nemcsak az utaló és eljárási szabályok, de konkrét anyagi rendelkezések, mint például a feladatok és hatáskörök módosítását is. Néhány törvény az államigazgatási eljárásról szóló törvényt olyan szituációban alkalmazza, ahol az mint szubszidiárius jogszabály érvényes, a Ket. azonban kimerítően szabályozza a területet. Az ilyen jellegű pontosítások és esetleges módosítások szintén szükségesek, a beterjesztett törvényjavaslat ilyeneket is tartalmaz. A módosítások ezen túlmenően érintik a különböző határidők alkalmazását, meghatározását. Ebben a tekintetben megállapíthatjuk, hogy az alkalmazás megkönnyítése végett a cél a minél nagyobb mértékű, ésszerű egységesítés.

Ehhez kapcsolódóan a módosított törvények végrehajtási rendelkezései is változnak. A törvényjavaslat felhatalmazást ad az illetékes ágazati minisztereknek mindazon jogszabályok megalkotására, amelyek törvényi szintű szabályozása nem indokolt. Ezen túlmenően elősegíti a kormányzati szereplők közötti, valamint hazánk és a nemzetközi, illetve uniós szervek közötti együttműködést. Az előttünk lévő előterjesztés a jogrendszerrel való koherencia megteremtése érdekében a jogszabályok szövegének pontosítására irányuló, a terminológia egységesítésére szolgáló módosító, valamint hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A záró rendelkezések cím alatt a törvény szinte minden módosított törvény tekintetében további rendelkezéseket is előír. A hatályba léptető rendelkezések igazodnak a Ket. hatályba léptető rendelkezéseihez, azzal összhangban vannak.

Tisztelt Ház! Mint hozzászólásom elején is említettem, a közigazgatási reform fontos elemének tekinti a szocialista frakció az eljárási rend újraszabályozását. Több évtizedes rendet, megszokást kell átalakítani, amely átalakítást itt, a parlamentben biztosan egyszerűbb megvalósítani, mint a gyakorlatban. Éppen ezért a törvények módosításán túl a legfontosabb feladat a közszolgáltatás valamennyi területén, így az állami és önkormányzati közigazgatásban dolgozók felkészítése, képzése. Tudom, ez a folyamat folyamatban van jelenleg is. A felkészítés több ütemben, több lépcsőben történik, a közigazgatási alap- és szakvizsga anyagába már beépült, a most szakvizsgát tevők már ilyen képzésben részesültek, már ebből az anyagból vizsgáznak.

Természetesen ez még mind nem elég. Valamennyi jogalkalmazónak képzésre van szüksége. Ehhez a tananyagok, a képzési tematika rendelkezésre áll. Tudom, tudjuk, ez nagy feladat. De bízunk a közszolgálatban dolgozókban, hogy november 1-je után az új eljárási törvény a lakosság megelégedésével fog találkozni, úgy az ügyintézés szakszerűségét, mint gyorsaságát illetően is. Ehhez kérem képviselőtársaim támogatását a törvény elfogadásával és a majdani alkalmazással.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu